Elhunyt Kálmán Alajos, Rákosmente díszpolgára. Elhunyt továbbá Fejér Gyula, aki 1945-ben született Budapesten. Tanult és gyakorolt hivatása: statikus építőmérnök. A RÁKOSHEGY című újság főszerkesztője, 1997-től pedig a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság titkára volt. Szerette a zenét, alapító tagja volt a Rázene fúvózenekarnak. 2006 októberében a képviselőtestület alpolgármesterré választotta, a tisztséget 2007 december 31-ig töltötte be. Meghalt dr. Komár Bertalanné Rákosligetért-díjas nyugalmazott pedagógus, a Hősök terei Általános iskola egykori tanára. Kiemelkedő tudásával, határozottságával példaadóan nevelt és oktatott. Mindig mindenkire személyesen figyelt, gyermekekre, szüleikre és kollégáira egyaránt - akiknek helyettesítésére baleset, betegség esetén mindig készséggel vállalkozott. Nyugdíjba vonulása után számos ligeti családnak segített gyermekeik felnevelésében.

A januári ülés Riz Levente polgármesteri beszámolójával folytatódott több téma érintésével.

1. December 13-án a magyar kormány döntést hozott a rákosmenti Szakrendelő bővítésének támogatásáról, 1,65 milliárd forint odaítéléséről az épület belső felújítására, kibővítésére, eszközparkjának felfrissítésére. A szakrendelőt 1972-ben építették az akkor ötvenezer főt számláló kerület számára. Már akkoriban is szűkösnek bizonyult az intézmény, az azóta eltelt időben pedig közel kilencvenezer főre duzzadt az itt élők létszáma. Amikor 2014-ben megkezdte ebben a ciklusban a munkát az önkormányzat, akkor úgy döntött, hogy a ciklus középpontjában az egészségügyi fejlesztések kell, hogy álljanak, így került szó a szakrendelő bővítésének szándékáról is. 2015 áprilisában a képviselőtestület elhatározta, hogy saját kézbe kívánja venni a Szakrendelőt a fenntartói jog átvételével. Az előterjesztés elfogadása után Riz Levente polgármester egyeztetéseket folytatott a témával kapcsolatban, de jogértelmezési vitákba ütközött, és a politikai akarat sem támogatta a szakrendelő átvételének szándékát. Így a városvezetés elhatározta, a fenntartó személyétől függetlenül is felújíttatja az épületet, mivel a fenntartó és a működtető az ügyben teljesen tétlennek bizonyult. A korszerűsítési munkálatok érdekében fejlesztési forrásokat kezdett el felkutatni az önkormányzat, bár uniós források már csak korlátozott mértékben álltak csak rendelkezésre ebben az esztendőben. A KEOP energetikai pályázatára viszont rögtön beneveztek, és más intézményekkel együtt a szakrendelő projektjét is elindították a tenderen. 2015 szeptemberében megkapták a támogatólevelet, és év végéig meg is történt az épület energetikai felújítása a homlokzati nyílászárók cseréjével, valamint a tető megújításával. Szintén KEOP forrásból két digitális röntgengépet szerzett be a Bajcsy Kórház, ebből az egyik a Ferihegyi útra, a másik a tüdőgyógyászatra került. 2016 áprilisában a helyhatóság elfogadta a területre vonatkozó szabályozási tervet, majd a telekalakítás nyomán rendezték a tulajdonviszonyokat. A Szakrendelő bővítése nem kaphatott építési engedélyt addig, amíg létre nem jön egy – az eddigieknél nagyobb telek az intézmény körül, a szükséges parkolóhelyek kialakítása érdekében. Ehhez azonban a Fővárosi Önkormányzattal is meg kellett egyezni, mint a szakrendelő közvetlen fenntartójával. 2017 júliusában pedig megköttetett a háromoldalú megállapodás: az önkormányzat átadott a fenntartónak 3261 négyzetméternyi területet, így létre is jött az a nagyobb telek, amelyre a bővítéshez szükség volt. Riz Levente polgármester közbenjárására született egy kormányzati döntés, hogy 2017. július 30-ig mérjék fel a fővárosi és regionális szakrendelőket. A városvezető javasolta továbbá, hogy a kerület vezetése átveszi az előkészítési feladatot, és a képviselőtestület dönt arról, hogy maga tervezi meg a bővítést a kiviteli és engedélyes tervek önerőből való finanszírozásával. A versenyben, amely a források megszerzéséért zajlott, ezzel a lépéssel előtérbe került az önkormányzat. Az ősz folyamán a kormányzati előterjesztés elkészítése is megtörtént, döntött a minszteri értekezlet az Emberi Erőforrások Minisztériumában, majd a kormány elé került, a közigazgatási államtitkári értekezlet is megerősítette, végül a kabinet 2017. december 13-án elfogadta más szakrendelőkkel együtt a rákosmenti projekt támogatását. Jelenleg a fejlesztés tervezői munkálatai folynak, március elejére feltehetően elkészül már egy olyan koncepció, amit be tudnak majd mutatni a testületnek, a tervezési munka végső határideje április 30. lesz. Ezt követően indulnak meg a hatósági engedélyezések. Ha minden a tervek szerint halad: május végére jogerős építési engedélye is lehet a bővítésnek. Riz Levente városvezető kezdeményezni fogja, hogy a döntés kedvezményezettje és a beruházás lebonyolítója az önkormányzat legyen.

2. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával való sikeres egyeztetés értelmében új mentőállomást kaphat Rákosmente, mivel az Egészségház utcai telephely szűkös, elkél a bővítés. A kormány úgy döntött: egyetlen budapesti helyszínként támogatja a rákoskeressztúri mentőállomás létrehozását. Elsőként a tervezésre adott forrást, 15 millió forintot, 2018 nyarán pedig a kivitelezésre is fog forrást biztosítani.

3. Az Újlak utcai gyermek- és felnőttorvosi és a Rákosligeti felnőttorvosi rendelőkben elkészült a külső energetikai korszerűsítés, a belső felújítás pedig még hátra van. Az idei esztendőben új rendelő építését kezdik meg a Kucorgó téren, valamint az 525. téri rendelőt is felújítja majd az önkormányzat.

4. A 2068/2017-es kormányhatározat 50 millió forintot biztosított Rákosmente önkormányzatának elöregedett aszfaltos utak burkolatcseréjére. Ennek köszönhetően az Uszoda utca a Csicsörke utca és az Aranylúd utca között, a Csabagyöngye utca a Lemberg utca és a Szabadság sugárút között, valamint az Egészségház utca a Földműves és a Diák utca között újulhat meg az aszfaltos utak burkolatának lecserélésével.

5. A fővárosi útfelújítási program keretében tavaly elkészült az Egészségház utca és a Flamingó utca, idén pedig megvalósul a Péceli út, a Bélatelepi út, a Zrínyi út, a Bártfai utca, illetve a Borsó, a Lemberg, az Újlak és a Széchenyi utca korszerűsítése. A Pesti úti szerviz út, a Bakter utca, és a Kodolányi János tér burkolatának felújítása, valamint egy kanyarodósáv kiépítése a Ferihegyi útról a Pesti útra. Megtörténik továbbá a XVI. kerületben a Cinkotai és a Bökényföldi út korszerűsítése is. Gyalogátkelő létesült decemberben a Ferihegyi út és a régi piac között, csakúgy, mint a Borsó utcánál az Újlak utca vonalában, a XIII. utcában a hipermarket vonalában, a Naplás úton pedig az Algír és Almásháza utcáknál. 2018-ban a Fővárossal együttműködésben tervezi még zebrák kiépítését az önkormányzat a Ferihegyi úton, a Pesti út Vecsey Ferenc utca kereszteződésében. A Ferihegyi út XVII. – XVIII. utcai csomópontban lámpás zebra létesül, illetve egy új gyalogátkelőhely az uszodánál is megvalósul a jövőben.  

6.Január elején az önkormányzat megkötötte a kormánnyal a támogatási szerződést az Aprófalva és Mákvirág Óvodák felújítására, valamint a szociális célú város rehabilitáció megvalósítására Rákoskeresztúron. Az előkészítő munkálatok mindhárom esetben már zajlanak.

Az államilag támogatott vándortáborok lehetőséget kínálnak a gyermekeknek, hogy tartalmasan töltsék el a nyári szünidejüket, élményeket szerezzenek, illetve megismerjék hazánk élővilágát. A kezdeményezés célja, hogy közvetlen élményeken keresztül ismertesse meg Magyarország természeti és kulturális értékeit a fiatalokkal. A programokon idén egységesen 21 000 forintos részvételi díjjal vehetnek részt az általános iskolás felsős és középiskolás tanulók.

2018-ban is elindul a Vándortábor program a 12 és 18 év közötti diákok számára. Révész Máriusz a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos sajtótájékoztató keretében jelentette be: idén az erdei- és a vízi táborok mellett kerékpáros útra is lehet jelentkezni 14 új útvonalon. 

Révész Máriusz elmondta: a vándortáborokat az Országos Erdészeti Egyesülettel, a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel és a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel közösen szervezték. A programok során a gyermekek részére minden túrázáshoz szükséges kelléket biztosítanak. Emellett a programokat lebonyolító tanárok továbbképzésen vehetnek részt. A vándortábor-vezető képzést elvégző pedagógusok a táboroztatásért külön díjazást, bruttó 100 ezer forintot kapnak. A gyermekek számára a jelentkezés a www.vandortabor.hu oldalon elindult, ahol minden információ megtalálható mindhárom táborozási lehetőségről. 

Vállalkozásindítás lépésről lépésre címmel tartott szakmai találkozót és műhelyfoglalkozást a Rákosmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda. Január 24-én egyebek mellett cég- és adózási formákról, a sikeres vállalkozói magatartásról, vállalkozás-biztosításról, illetve jogi felelősségekről hallgathattak előadásokat résztvevők.

2017 októberében indult útjára a Rákosmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda a kerületben. Az RV17  névre keresztelt intézményben a már működő vagy újonnan induló vállalkozások, vállalkozók számára kívánnak segítséget nyújtani, az ötlettől a megvalósulásig helyben elérhető szolgáltatásokkal. A közösségi térként is funkcionáló iroda kulturált környezetben, modern infrastruktúrával felszerelve biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a mai kor elvárásainak megfelelnek.

Ebben az esztendőben a Karib-térség kapta azt a feladatot, hogy keresztény szemmel állítson össze egy olyan ökumenikus imaheti anyagot, amely szerte a világban megszólítja az embereket. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a rabszolgaság modern kori formáira, hiszen az emberi méltóságtól való megfosztás még a múlt században is jelen volt a térségükben. A nagyszabású vallási eseményhez Rákosmente idén is csatlakozott, január 23-án a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyház rákoshegyi templomában Nemeshegyi Dávid baptista lelkipásztor hirdetett igét a keresztény gyülekezetek tagjainak, és imádkoztak együtt a megjelent lelkészekkel a Krisztus-hívők egységéért. Az imahetet 1908 óta rendezik meg. Először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt az alkalmakon, amelyet az Egyesült Államokbeli Graymoorban tartottak, ma már viszont világszerte, és hazánkban is szinte minden településen ökumenikus mozgalomként tartanak Istentiszteleteket.

2018-ban új bölcsődéket hoz létre, továbbá bővíti a meglévő intézmények férőhelyeit a kormány a közép-magyarországi régióban. Erre azért van szükség, mert az európai uniós fejlesztésekből sokkal kevesebb jutott az ország ezen területeire. – mondta el január 23-án sajtótájékoztató keretében Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, valamint Fűrész Tünde, az Emmi bölcsődei rendszer átalakításért felelős miniszteri biztosa. A tervek szerint 10 milliárd forintot fordítanak majd bölcsődék korszerűsítésére központi költségvetési és fejlesztési forrásokból, kiemelten koncentrálva a közép-magyarországi részekre.

Az államtitkár kiemelte: az elmúlt években megnövekedett az új bölcsődei férőhelyek száma csaknem eléri az ötezret. A cél, hogy összesen 11 ezer férőhely legyen, erre az elmúlt években 117 milliárd forintot irányoztak elő.

Mostantól nemcsak a tízezer fő feletti településeken kell biztosítani a bölcsődei ellátást, hanem minden olyan településen, ahol legalább ötven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább ötven olyan gyermek van, akinek a szülei igénylik a bölcsődei elhelyezés lehetőségét. Novák Katalin hangsúlyozta: egyre több olyan helyen van bölcsődei ellátás, ahol eddig nem volt.

Novák Katalin hangsúlyozta: a beruházásokat főként az új férőhelyek, bölcsődék és óvodák létrehozására fognak koncentrálni, kisebb részben pedig a meglévők bővítésére, főként a közép-magyarországi területeken.

2018 január elsejétől a bölcsődei rendszer finanszírozása is átalakul, ami teljesül a szolgáltatás jellegű bölcsődék esetében is. Erről Fűrész Tünde, az EMMI bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztosa beszélt a sajtótájékoztatón.

Fűrész Tünde ismertette a KINOP 538- elnevezésű pályázatot is, amely a munkahelyi bölcsődék működéséhez nyújt majd segítséget. A foglalkoztatóknak ugyanis a jövőben egyeztethetnek bölcsődei szolgáltatással foglalkozó szakmai szervezetekkel, így konzorciumban tudnak majd részt venni a pályázatokon. 

Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója idén ünnepli 60. születésnapját. A jeles évforduló alkalmából kollégái, barátai, a színház társulatának tagjai ünnepi műsorral készültek, megköszönve az intézményvezető kerületben végzett munkáját. A programon részt vett Riz Levente, Rákosmente polgármestere is, aki Szabó Ágnest egy – az önkormányzat által nemrégiben létrehozott – különleges elismerésben is részesíti majd. Tavaly decemberben Rákosmente Önkormányzata megalapított egy díjat, aminek a neve: Pro-kultúra Rákosmente, ezt pedig az intézményvezető asszony fogja legelsőként megkapni.

Az ünnepi műsor során különböző zenés-énekes, valamint verses produkciókkal léptek színpadra a közreműködők, többek között Csomor Csilla, Lux Ádám, Székhelyi József, Széll Attila, és Karinthy Márton. A rendezvény szervezői: Nagyváradi Erzsébet és Hajdu László tortával is készültek a köszöntésre, Babusa János szobrászművész pedig egy általa készített emlékplakettet és portréfestményt nyújtott át az ünnepeltnek születésnapja alkalmából. Szabó Ágnes elmondta: a kitűzött céljait eddig mindig sikerült elérnie, a közeljövőben azonban a Nemzeti Színház művészeti főtitkáraként új kihívások várnak rá.

Az intézményvezető hozzátette: igyekszik ennek a feladatnak is eleget tenni, amellett, hogy továbbra is gondoskodik a Gózon Gyula Kamaraszínház zavartalan működtetéséről.

A magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én önálló tárlat keretében állította ki műveit Csorba Katalin képzőművész a Rákoscsabai Közösségi Házban. Az alkotó születése óta él Rákosmentén. Mindig is vonzotta a kő, amelyet vésővel és kalapáccsal munkál meg. A Vasutas Képzőművészeti Körben formálódott és vált egyénivé művészete, 2013-ban pedig Rákoscsabáért díjat kapott, munkásságával ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a városrész szellemi és anyagi gyarapodásához.

Január 19-én Csorba Katalin „Jó arcok, jó fejek (egyebek)” kiállításának megnyitójára került sor a Rákoscsabai Közösségi Ház galériájában. Az eseményen Virág Mihály rákoscsabai önkormányzati képviselő személyes hangvételű köszöntőjében méltatta szobrászművészt és munkásságát.

A tárlat alkotásai között Tamási Áronnak, Sütő Andrásnak, Kós Károlynak, Móricz Zsigmondnak és Vass Albertnek a magyar kultúra ikonjainak portréi is láthatók megfestve, kőbe vésve, valamint bronzba öntve. Csorba Katalin elsősorban szobrásznak vallja magát, azonban amit a kő nem képes közvetíteni, azt a festővásznon igyekszik átadni a világnak. Az alkotások nem csak a helyi, hanem az egyetemes magyar képzőművész kultúra részeként is értelmezhetők.

Fotók, grafikák, festmények szobrok- ipar- és képzőművészeti alkotások. Az Erdős Renée Házban január 21-én megnyitotta kapuit a rákosmenti művészek kollektív tárlata. A szakrális témájú kortárs művek mellett feltűnnek jelen korunk helyzetét bemutató alkotások is. A kiállítás alkalmával- a hagyományokhoz híven, szakmai zsűri értékelte a munkákat: Mecseki Hargita szobrászművész, Szalai László keramikusművész és Lisányi Endre képzőművész vehették át az elismerést, a közönségdíjat pedig február 18-án, a tárlat nyitva tartásának utolsó napján adják át.

Az Erdős Renée Házban 1996 óta hagyomány, hogy a 17. kerületi ipar-képző- és fotóművészek közös tárlattal ünneplik a magyar kultúra napját. A kiállításon 30 művész alkotása látható, különböző témájú és technikájú képek, szobrok, grafikák és fotók mentén. A január 21-ei kiállítás megnyitó alkalmával Dunai Mónika mondott köszöntőbeszédet, amelyben kiemelte: a kultúra napja alkalmából tartott rendezvénysorozat lehetőséget ad arra, hogy minden kerületi alkotó valamennyi művészeti ágban bemutatkozhasson. Rákosmente országgyűlési képviselője köszönetét is kifejezte a magyar kultúra ápolásáért, életben tartásáért.

Dunai Mónika szavait követően Dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg a kiállítást. Beszédében értékelte és elemezte a kiállított kortárs műveket, szem előtt tartva a nemzeti kultúra és identitástudat fontosságát, és az ünnep jelentőségét.

A kiállított műveket szakmai zsűr :Feledy Balázs művészeti író, Gáti Gábor szobrászművész és Bukta Norbert festőművész értékelte, akik három művészt díjaztak. A kiállítás közönségdíját pedig február 18-án, vasárnap 16 órakor adják majd át.Szabó Tiborné önkormányzati képviselő Mecseki Hargita szobrászművésznek, Horváth Tamás alpolgármester –Hatvani Zoltán önkormányzati képviselő nevében Szalai László keramikusművésznek nyújtott át elismerést, a fődíjat pedig Lisányi Endre képzőművész vehette át Riz Levente polgármestertől. A városvezető ünnepi beszédében utalt rá: létrehoznak egy alapot a költségvetésben, amely arra hivatott, hogy rákosmenti képzőművészek alkotásait megvásárolva gyarapodjon a kerület közgyűjteménye, a helyhatóság ugyanis kiemelten törekszik arra, hogy támogassa a kultúrát Rákosmentén.

A magyar kultúra napja előestéjén tartott eseményen Lakatos József Péter versmondó, és Nagy Judit fuvolaművész működött közre.