Neves hazai előadók koncertjei, ütőhangszer kiállítással, bemutatókkal, kurzusokkal és tombolával várták az immáron 20. Dobosok Farsangján is a hangszer szerelmeseit. A Martonosi György és a Vigyázó Sándor Művelődési Ház szervezte nívós zenei gálán az utóbbi húsz év alatt megszámlálhatatlan hazai és külföldi dobos, valamint együttesek színe java mutatkozott be.
A Budapest Voices énekegyüttes, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai helyeztek el madárodúkat február 27-én a Merzse környékén. A fokozottan védett búbosbankát választották a 2015-ös év madarának.
A március 1-7-ig megrendezésre kerülő Csekovszky Művészeti Napok keretében Periódusok címmel nyílt meg Lőrincz Győző kiállítása március 3-án a Csekovszky Árpád Művelődési Házban.
Új, virtuális orgonát kapott az Árpádházi Szent Erzsébet Plébániatemplom. Egyházközségének egykori orgonája bő ötven esztendeig szolgálta a liturgia céljait.
A Nemzeti Lovas Színház társulata lépett fel a rákosmenti Monte Vigo Szabadidőcentrumban február 28-án.
2015.03.02 16:08 Madárodúk várják a búbosbankákat a Merzsénél |
2015.03.03 10:59 Dobosok farsangja huszadszor |
2015.03.03 16:45 Poór Péter nőnapi műsora |
2015.02.24 14:40 Egyeztetési fórum Rákosmentén |
A Budapest Voices énekegyüttes, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai helyeztek el madárodúkat február 27-én a Merzse környékén. A fokozottan védett búbosbankát választották a 2015-ös év madarának. Ők a korán érkező madarak közé tartoznak, ez indokolja az odúk beüzemelését. A fészkelő helyeket a hímek választják ki. A Budapest Voices és a madártani egyesület tagjai most abban bíznak, hogy a búbosbankák ezúttal a nyolc kihelyezett, ún. „módosított D odú” egyikébe költöznek párjukkal. A szerencsések kirándulók pedig nemsokára talán meg is csodálhatják őket és fiókáikat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megfigyelései szerint a természetvédelmi körzet határain belül ugyanis több madárpár is él.
Neves hazai előadók koncertjei, ütőhangszer kiállítással, bemutatókkal, kurzusokkal és tombolával várták az immáron 20. Dobosok Farsangján is a hangszer szerelmeseit. A Martonosi György és a Vigyázó Sándor Művelődési Ház szervezte nívós zenei gálán az utóbbi húsz év alatt megszámlálhatatlan hazai és külföldi dobos, valamint együttesek színe java mutatkozott be. „Akik még nem voltak”. A jubiláló dobos ünnep műsora február 28-án erre a mottóra épült. 1996-ban indult útjára kerületünkben a Dobosok Farsangja, mely Budapest legjelentősebb ütős zenei gálájaként épült be a köztudatba. A fesztivált és magukat a műsorokat a kezdetektől lankadatlan ambícióval vezeti Martonosi György, aki ezúttal arra törekedett, hogy ne legyen túl eklektikus a műsor, hanem inkább egy olyan irányt vegyen, amit ma kedvel az ifjabb generáció.
Kora délutántól a magyar ütőhangszeres kereskedők mutatták be legújabb termékeiket egy a fővárosban egyedülálló kiállításon keresztül. A termekben párhuzamosan dobkurzusok folytak. A standokon olyan kiválóságok, mint Jancsovics Máté és Ujj Zoltán, a művészteremben Szanyi János továbbá Sümeghi Tamás és tanítványa, a 15 éves Vetési Gergő mutattak be egyedi metódusokat. Egy másik helyiségben a rádiós műsorvezető, szintén dobos Garami Gábor játszott. Megannyi program hangolta rá idén is a résztvevőket az új generáció szuperkoncertjeire. Az esti kezdésre teljesen megtelt a színházterem. Az est alaphangját a Visegrádi Királyi Dobosok felvonulása, vérpezsdítő nyitányuk adta meg. Az I. részben elsőként a sajátos és unikális zenei világot képviselő Santa Diver trió adott koncertet az élén Kézdy Luca hegedűművésszel. A folytatásban a sokoldalú dobos, zeneszerző Huszár Endre legújabb projektke az Endre eNerd következett, mely egy világviszonylatban egyedülálló, különleges fejlesztésű számítógépes rendszeren alapszik. Ebben a projektben tehát minden azonnal történik, ehhez pedig Huszár Endre több éves fejlesztésére volt szükség. A szünet után, a koncertblokk II. részében az Edda gitárosáról, Alapi Istvánról elnevezett Alapi Power Trió csapott a húrok közé. Műsorukban olyan zenészek előtt tisztelegtek, kik inspirálták őket pályafutásuk során. A triót a virtuóz Zisko Olivér követte, ki hírhedt 2011-ben kidolgozott látványos ötletéről. Előadása különböző verőtrükköket felhasználva, a tűzzsonglőrködés és a dobfelszerelésen való játék fúziójáról ismeretes. A Special Providence együttes zárta a második részt. A progresszív rock egyik legmeghatározóbb zenekarának tagjai 2004-es megalakulásuk óta bejárták a világot. Legújabb, 4. albumuk igazi áttörést hozott a zenészeknek. A gálaműsor harmadik részében került sor a várva várt tombolasorsolásra. Komoly értékeket képviselő dobokat, dobkellékeket vehettek át a szerencsések, a főnyeremény egy 150.000 Ft értékű pergődob volt. Az 5. Dobmánia Tábor versenyén az első három helyezett díja egy fellépési lehetőség volt a Dobosok Farsangján. . A bemutatkozást Bedő Gábor kezdte szólóprodukciójával. A jubileumi zenei gálán Jenei Mónika, a művelődési ház megbízott igazgatója köszöntötte a színpadon Gyuri bácsit a 20. rendezvény alkalmából. A 20 évre visszatekintő emlékkönyv megtekintése után a tűzijátékkal feldíszített dobtortát Riz Levente polgármester nyújtotta át.Az ünnepi pillanatok után a másik két Dobmánia Tábor nyertes, Dankó Dani és Kovács Miklós ültek a dobok mögé egymás után egy-egy szólójátékot előadva. Az est méltó fináléjáról a fiatal, de nagyon ígéretes Gerendás Dani és Quartett-je gondoskodott.
A koncerteket vastaps fogadta. Mint Martonosi György elárulta, megvan a következő Dobosok Farsangjának forgatókönyve is, így mi mással búcsúzhatott volna, mint azzal, szívből reméli, valamennyi látogatót köszönthet majd a 21. gálán is.
„Hajjaj fekete vonat” címmel készült a közelgő Nőnap alkalmából zenés-táncos műsorral Póor Péter a Rákoskerti Művelődési Házban március elsején. Az énekes ezúttal legendás slágerekkel és örökzöld táncdalokkal várta a hölgyeket és azok kísérőit. A rendezvényt támogatta Fohsz Tivadar alpolgármester és Hatvani Zoltán rákoskerti önkormányzati képviselő.
Széleskörű egyeztetés indult Rákosmente Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Városfejlesztési Stratégiája kapcsán. A hosszú és középtávú elképzelésekről, javaslatokról elsőként az önkormányzati képviselőket, az egyházak képviselőit, az intézmények vezetőit, de a gazdasági élet szereplőit is megkérdezték. Amint azt Riz Levente polgármester a találkozón elmondta, a fejlesztések egy 3 pontból álló koncepció mentén haladnak majd: cél a modern és korszerű infrastruktúra kialakítása, a kertvárosias jelleg erősítése, valamint a közösségépítés-egészségnevelés. A végső tervnek augusztus végére kell elkészülnie. Az egyeztetéseket a Hétfa Kft. munkatársai bonyolítják le. Balázs Gábor, az intézet kutatója prezentációjában összefoglalta Rákosmente adottságait: erősségeit és gyengeségeit. Mint elmondta, a XVII. kerület Budapest az egyik legnépszerűbb bevándorlási pontja, mely sok lehetőséget, de kihívást is rejt magában. A prezentációt követően a megjelent önkormányzati és egyházi képviselők mondták el konkrét észrevételeiket, javaslataikat szóban, illetve írásban.
Pintér Tibor színművész és társulata lépett fel a kerületben.
Új, virtuális orgonát kapott az Árpádházi Szent Erzsébet Plébániatemplom.
A Budapest Voices énekegyüttes, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai helyeztek el madárodúkat február 27-én a Merzse környékén.
Neves hazai előadók koncertjei, ütőhangszer kiállítással, bemutatókkal, kurzusokkal és tombolával várták az immáron 20. Dobosok Farsangján is a hangszer szerelmeseit.
A Bulyovszky-ház falán található emléktáblánál koszorúzott Rákosmente Önkormányzata a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából.
Zenekarának Takarítónő című slágerét nagyon sokan, valódi nevét azonban igen kevesen ismerik. Ricsipí, azaz Dósa Richárd gyermeke születése után költözött Rákosligetre, és nagyon élvezi az itteni, kicsit lelassult élettempót. Még mindig aktívan jelen van a zene világában, és igyekszik alkalmazkodni a változásokhoz: most éppen új videoklip készítésén munkálkodik gőzerővel zenésztársával, Qka MC-vel.
- A „nyolckerben” nőttem fel, ott pedig köztudottan meg lehetett élni a poklot és a mennyországot egyaránt. Az utcán és az iskolában is vegyes volt a gyerekek, osztálytársak képessége és hozzáállása mindenhez. De azért jó volt, hogy sokszínűséget tapasztalt az ember, lehetett belőle építkezni. A későbbi Animal Cannibals együttes másik tagja, Qka MC – mint utólag kiderült - egy-két utcányira lakott tőlem, mégis csak tizenévesen találkoztunk egy nagyszabású budapesti számháborúban, ahol egy csapatba kerültünk.
Hamar megindultak a közös rappelgetések?
Nem, mert Qka akkor még a Depeche Mode és a Cure iránt rajongott a bátyja hatására, úgyhogy tulajdonképpen én mutattam meg neki a rapzene szépségeit. Később próbálgattunk dalokat írni, amik eleinte bénák voltak, aztán egyszer csak belerázódtunk. 1989-ben alakult meg a zenekar, akkoriban írtunk egy tini klubos indulót, de inkább csak magunkat és a barátainkat szórakoztattuk vele. Hat év múlva, ’95-ben talált meg minket a lemezkiadó, hogy jó, amit csinálunk, és szeretnék kiadni az ominózus Takarítónő című számunkat.
Kezdetben hárman startoltatok, mi történt DJ UBY-val?
Nem kért a szerinte már eleinte is túl nagy felhajtásból, kiszeretett a rapzenéből, és a blues felé fordult. Pár éve találkoztam vele, nagy világjáró lett belőle.
Ketten maradtatok. Hogyan fogadtátok a sikert?
Azt hiszem, alapvetően okosan csináltuk, mert amikor kezdett beindulni a dolog, a befolyt 2-3000 forintot visszaforgattuk a zenekarba, és a mai napig is ezt csináljuk a bevételekkel. Nem drága autókat veszünk belőlük, hanem új videoklipet, lemezeket, kreatív anyagokat hozunk létre.
Van valami különleges titka a népszerűségeteknek?
Olyan számokat próbálunk írni, amik hamar megtalálják a hallgatókat. Fülbemászó refréneket gyártunk, és ez megmarad az emberekben. A kezdetek óta rengeteg igényes rapcsapat alakult, a mérce is feljebb van már, olyan szövegeket és gondolatokat igyekszünk kitalálni, amiket másnak még nem sikerült.
A karácsonyi dalotok is ezért lett rendhagyó.
Igen, azt például megrendelésre írtuk, és tény, hogy meglehetősen szezonális, telente mégis még a nagyáruházak hangszóróiból is visszahalljuk, miközben toljuk a bevásárlókocsit. Talán mert direkt nem akartunk ömlengős, összeborulós dalt kreálni, hanem egy olyat, ami igenis kimondja, hogy az emberek ilyenkor letapossák egymást és megőrülnek.
Tervek, célok, jövőbeni feladatok?
Tavaly volt a zenekarunk 25 éves, és októberben jelent meg a legújabb albumunk. Jelenleg egy olyan videoklipen dolgozunk, amely azt fogja bemutatni, hogy mi is zajlott a jubileumi koncertünkön.
Példaértékű, ahogy igyekeztek felkarolni fiatal tehetségeket.
Sokan juttattak el hozzánk zenéket annak idején, hogy mondjunk róluk véleményt, úgyhogy kitaláltunk egy versenyt, ahol ezek a srácok elindulhattak, a legjobbnak meg összegrundoltunk egy kis pénzt videoklipre. Idén is van valaki, akiről azt gondoljuk, hogy 2015 az ő éve lesz, de szerencsére azért még mindig úgy látjuk, hogy kevesen akadnak az Animal Cannibals- nél jobbak…
Egy magyartanár harminc éve tanítja a Toldit, de a kerületben élő népszerű színművész, Csőre Gábor tolmácsolásában – mint írja - új színben látja már az egészet. Gábor azonban nemcsak hozzá, hanem szinkronszerepei révén fiatalabb generációkhoz is könnyedén utat talált, akadnak azonban olyanok is, akik még mindig Kipling Mauglijaként emlékeznek rá.
Forradalmasítottad Arany János Toldiját, megkönnyítve ezzel rengeteg irodalomtanulással küszködő kisdiák helyzetét. Már ezzel is elérted, hogy egyfajta példakép legyél…
A Toldi előadás ötlete tőlem származik, de Eszenyi Enikő igazgató is rendkívüli módon felkarolta a dolgot, így be tudtuk mutatni a darabot a Pesti Színházban. Ezt az egészet egyébként nem úgy kell elképzelni, hogy kiállok a színpadra, és felmondom a szöveget, hanem élőzene és különleges vizuális effektek teszik maivá és követhetővé az előadást.
Honnan az ötlet?
A lányomnak segítettem megérteni a Toldit, de rájöttem, hogy a benne lévő a régies, ma már nem használt kifejezések miatt a gyerekek nehezen értelmezik. Megvan nekik nagyjából a dolog, mint mondjuk egy homályos festmény, de közel sem úgy, mint egy fénykép. Ekkor döbbentem rá, hogy ha maian próbáljuk elmondani a történetet, akkor felszakadhat az egész fátyol, ami ezt a művet letakarja.
A színészet is ennyire hirtelen jött az életedbe?
Nem mondhatnám. Olyan gyerek voltam, akiben „mocorgott” valami, de igazából Szeifnerné Csetényi Anikó magyartanár és édesapám terelt erre a pályára. Budára jártam óvodába, és a hosszú utazás alatt apám megtanította nekem a Nemzeti dalt, a Himnuszt vagy a Szózatot. Amikor a Hősök terei iskolában elkezdtem az első osztályt, már egyedül szavaltam el ezeket a verseket, igaz – a nagymamámnál töltött nyaraknak köszönhetően – Vas megyei kiejtéssel, így aztán nagyon sokáig ezen röhögött az egész iskola… Később felvettek a rádió gyerekstúdiójába, ahol rendszeresen foglalkoztak velem, és ekkor nekem, mint külvárosi fiúnak kinyílt a világ. A szálak pedig olyannyira összefonódtak, hogy itt a rákosmenti tanárom, Csetényi Anikó néni mesejátékában is játszhattam úgy, hogy ő maga nem is tudott róla.
1984-ben megkaptad a közismert Kismaszat és a gézengúzok című gyerekfilm főszerepét.
Hirtelen ugyanolyan fontos lettem, mint Bodrogi Gyula, aki szintén benne volt a filmben. Taxival hoztak-vittek, éjjel nappal meleg szendvicsen és kólán éltem, Adidas cipőm volt, ezektől meg szinte Amerikában éreztem magam. Mostani fejjel persze tudom, hogy ha valaki színészetre adja a fejét, akkor éppen hogy csak megél majd abból, amit csinál.
Te a szerencsések közé tartozol, hiszen a Vígszínházhoz kerültél.
Magyarországnak az az egyik legnagyobb színpada, izgultam is eleinte rendesen. Ezren férnek be a nézőtérre, ezer ember energiája irtózatosan tud hatni mindenkire. Arról nem beszélve, hogy egy színésznek minden egyes előadáshoz hozzá kell tennie valami kis pluszt, mert attól válik újszerűvé a munkája. Lehetetlen kétszázszor is pontosan ugyanúgy előadni egy darabot. A Dzsungel könyve musicalben ötszázszor bújtam Maugli bőrébe, Kútvölgyi Erzsébettel pedig folyton variáltuk a közös jeleneteinket…
Kedvenc szereped?
Az Alhangyában terroristát játszottam, aki elveszti a macskáját, ezért kinyírja az egész falut, a János vitézt viszont azért kedveltem, mert meg tudtam mutatni magamnak, a közönségnek és a társulatnak, hogy zenei kíséret nélkül tudok tartott G-hang fölött énekelni.
…és szinkronizálni is.
Hangképzési és viselkedésbeli dolog adja, hogy úgy próbáljak beszélni, mint mondjuk a vígjátéksztár, Adam Sandler. De ott van például Joaquin Phoenix, aki egy teljesen más figura, mégis odavoltam érte, potyogott a könnyem, sírtam, ahogyan megpróbáltam azt csinálni, amit ő. De ez az egész csak „ott és akkor” működik, ezért képtelen vagyok rajongói kérésre szinkronhangokat reprodukálni. Pedig a napokban is megkeresett valaki a honlapomon, hogy ugyan küldjek már hangüzenetet Eric Cartman-es hangon az egyik éppen szülinapot ünneplő barátjának.
Beküldési határidő: 2015.március 31.
