Rákosmentén a hagyományoknak megfelelően rendszeresen felaprítják, és a rászorulóknak adományozzák a közterületekről kivágott, vagy viharkárokat szenvedett fákat, hasonlóan járnak el továbbá a Fő téren felállított karácsonyfával is. A belőle származó tüzelőanyag ezúttal egy Rákoscsaba-Újtelepi albérletben élő családhoz került, ahol összesen négy gyermeket nevel egyedül az édesanya. Nemcsak nekik, de 116 hozzájuk hasonló helyzetben lévő kerületbeli családnak is segítő kezet nyújt a városvezetés, hogy mindegyikük biztonságban át tudja vészelni az esztendő leghidegebb hónapjait. A Fő téren felállított 10 méteres karácsonyfa 2017-ben Rákoshegyről érkezett, és felaprított állapotában körülbelül fél köbméter fát tesz ki, ezt a mennyiséget pedig további két köbméter tűzifával egészítette ki az önkormányzat. Az így felajánlott faanyag az időjárás függvényében 1-1,5 hónapra lehet majd elegendő.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának  parlamenti államtitkára  sajtótájékoztató keretében közölt adatokat az idei esztendőben megemelt nyugdíjak kézbesítéséről. E szerint január 12-én banki utalással, január 16-án pedig postai úton kezdik kézbesíteni a magasabb összegű járandóságokat.

Rétvári Bence elmondta: idén tavalyhoz képest 3 százalékkal magasabb nyugdíjat utalnak át, úgy számoltak, hogy ennyi lesz az infláció 2018-ban. Ez azt jelenti, hogy átlagosan bő négyezer forinttal érkezik több az érintettek számlájára havonta, mint a tavalyi évben. A megemelt időskori ellátás kiutalása 2,7 millió ember számára esedékes, közük mintegy 2 millióan vannak az öregségi nyugdíjra jogosultak.

Az emelések érintik a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is, többek között az árvaellátásban, a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban, az özvegyi járadékban, rokkantsági ellátásban, illetve baleseti járadékban részesülőket.

Januártól a nyugellátásuk mellé havonta további 50 ezer forintot kapnak mindazok, akik legalább 20 éven keresztül otthon ápolták tartósan beteg gyermeküket.

 (a fotó illusztráció)

Az Országos Mentőszolgálat mindenkori feladata az életmentés, a sürgős ellátás biztosítása, emellett olyan szituációkban is helyt áll, ahol akár útban a kórház felé is beavatkozásokra, vizsgálatokra van szükség. 2010 óta 301 új mentőállomás épült, valamint nyolc mentési pont létesült, idén pedig folytatják az állomások felújítását. Magyarország kormánya a szervezet tevékenységét elismeri, és a tavalyi esztendőhöz hasonlóan– egyebek mellett - mentőautók beszerzésével idén is támogatja.

2017-ben döntött úgy a kormány, hogy 193 gépjárművet fog megvásárolni és szolgálatba állítani a magyar mentőállomásokon. A nagy jelentőségű korszerűsítések 2018-ban is folytatódnak.– jelentette be Balogh Zoltán az emberi erőforrások minisztere.

Ez azt jelenti, hogy kormányzati forrásból további 117 mentőautó beszerzése történik meg, a fejlesztés ütemének lezárultával pedig nem lesz az állományban 7 évesnél idősebb gépjármű az Országos Mentőszolgálat tulajdonában. A következő nagy lépés a munkaruhák megújítása lesz, amely egy régi adóssága a kabinetnek az egészségügyben dolgozók és ápolók felé. - tette hozzá a miniszter.

A mentéstechnikai eszközök beszerzésére 2017-ben 1,3 milliárd forintot különített el a kormány, idén pedig 1,9 milliárd forint fog jutni ugyanerre a célra. A megvásárolt műszerek az új gépjárművek fontos tartozékai lesznek.

Az Országos Mentőszolgálat költségvetése 2010-ben 22,8 milliárd forint volt, ez az összeg 2018-ban 39,7 milliárd forintra emelkedett. A kabinet további segítő intézkedései között szerepel, hogy 10 százalékkal emeli a mentőszolgálatban dolgozók bérét, valamint új mentőállomásokat is létrehoz a minél korszerűbb betegellátás elérésének érdekében.

Elhivatottság, megbízhatóság, szakértelem. - többek között ezek a tulajdonságok jellemeznek egy jó háziorvost és nővért, akiknek elismerésére 2018-ban ismét meghirdették „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázatot. Amennyiben úgy gondolja, hogy háziorvosa kimagaslóan végzi gyógyító munkáját, emellett emberileg is kiemelkedő személyiség, akkor látogasson el a www.evpraxisa.hu weboldalra, és ajánlásával juttassa be őt a legjobbak közé!

Nyolcadik alkalommal hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázatot, amelyet annak érdekében indítottak, hogy az alapellátásra több figyelem irányuljon, hiszen az első orvos-beteg találkozó először a háziorvos rendelőjében történik.

A páciensek egy-egy  történet beküldésével jelölhetik orvosukat, és az így beérkezett pályázatokat Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár elnökletével szakmai zsűri bírálja el.  Az általuk választott 10 hazai és 10 határon túli orvosról szóló történetet a www.evpraxisa.hu weboldalon lehet elolvasni, végül pedig a közönség szavazatai döntenek a nyertesek személyéről. A pályázat díjazottai elsősorban erkölcsi elismerésben részesülnek.

A háziorvosokról és nővérekrő lszóló 10-20 mondatos történeteket május 10-éig várják a szervezők. További részletes tájékoztatást a pályázatról a már említett  www. evpraxisa.hu weboldalon találnak.

A kormány 2018-ra meghirdette a Családok Évét, amely a gondoskodó szülőkről, a testvérekről, az idősekről, a megfoganó és a megszülető gyermekekről szól. A kabinet ebben az esztendőben még több megbecsülést és figyelmet, illetve újabb támogatásokat, kedvezményeket biztosít a magyar családoknak- jelentette be Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Városligeti Műjégpályán megtartott nyitóeseményen, január 13-án.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a közösen töltött idő fontosságára hívta fel a figyelmet, bízva abban, hogy ezzel a - jégpályán induló- programmal egy újabb lendületet tudnak adni a szervezők a rendezvénynek.

Novák Katalin emellett kiemelte: az ehhez hasonló aktív a kikapcsolódási formák segítségével összekovácsolódik a család, ezekre az élményekre pedig a gyermekek és felnőttek egyaránt örömmel emlékeznek vissza. A Városligetben különböző foglalkozások, kuponos akciók, valamint hoki múzeum is várta az érdeklődőket. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár elmondta: idén számos rendezvényt szerveznek még a Családok Éve alkalmából Budapesten és a vidéki városokban egyaránt. 

(fotó: kormany.hu)

Január 22-t a Magyar Kultúra Napjaként tartjuk számon, ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Ebből az alkalomból óvodás gyermekek alkotásaiból készült kiállítás nyílt meg a Rákoskerti Művelődési Házban január 14-én. A tárlaton megtekinthető művek idén „A magyar néphagyományok jeles napjai” című pályázatra készültek. A gyermekek a tradicionális kézműves technikák széles skáláját alkalmazva elevenítették fel a magyar ünnepköröket a szülők, valamint az óvodapedagógusok segítségével. A Piroska Óvoda Pillangó csoportja előadással is készült a megnyitóra. Halász Árpádné és Jenei Ildikó óvodapedagógusok felkészítésével Vlagyimir Szutyejev: „A gomba alatt” című meséjét adták elő. Ezt követően családi magyar táncház várta az érdeklődőket a Kiss Kata zenekar közreműködésével.

A Rákoscsaba 950. évfordulójának tiszteletére rendezett programsorozat utolsó állomásaként, január 12-én a Rákoscsabai Közösségi Házban mutatták be a „Rákoscsaba évszázadai” című helytörténeti könyvet. A Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület és az Erdős Renée Ház kiadványában Puzsár Imre, Ádám Ferenc, Szanyi Dezső, és a 2016-ban elhunyt Dombóvári Antal közös munkái olvashatók, a kötet alapját Szánthó Géza rákoscsabai református lelkész 1912-ben megjelent írása adta. A mű egy részletes településtörténetet ír le az elmúlt több mint száz év történéseivel kiegészítve, kitérve földrajzi, történelmi eseményekre, valamint a település intézményeinek működésére, fejlődésére. A kötet megjelenését Rákosmente Önkormányzata támogatta.

A legutóbbi Jazzpresszóban az eseménysorozatot szervező Gyárfás István, Lutz János, Szalóky Béla és Denner Árpád négyese szórakoztatta a közönséget. A kétrészes koncert jól tükrözte a zenészek közötti sok éves baráti és szakmai kapcsolatot. Két évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy az alapítók olyan formációt hozzanak létre, amelyben nincsen dob, és olyan 30-as, 40-es évekbeli jazz sztenderdeket játsszanak, amelyek itthon ritkán szólalnak meg. A Quartet nem szokott próbákat tartani, a zenei performansz a színpadon csiszolódik össze, azonban a ritka dalok előadásánál ők is kottából játszanak.