Vállalkozásindítás lépésről lépésre címmel tartott szakmai találkozót és műhelyfoglalkozást a Rákosmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda. Január 24-én egyebek mellett cég- és adózási formákról, a sikeres vállalkozói magatartásról, vállalkozás-biztosításról, illetve jogi felelősségekről hallgathattak előadásokat résztvevők.

2017 októberében indult útjára a Rákosmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda a kerületben. Az RV17  névre keresztelt intézményben a már működő vagy újonnan induló vállalkozások, vállalkozók számára kívánnak segítséget nyújtani, az ötlettől a megvalósulásig helyben elérhető szolgáltatásokkal. A közösségi térként is funkcionáló iroda kulturált környezetben, modern infrastruktúrával felszerelve biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a mai kor elvárásainak megfelelnek.

Ebben az esztendőben a Karib-térség kapta azt a feladatot, hogy keresztény szemmel állítson össze egy olyan ökumenikus imaheti anyagot, amely szerte a világban megszólítja az embereket. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a rabszolgaság modern kori formáira, hiszen az emberi méltóságtól való megfosztás még a múlt században is jelen volt a térségükben. A nagyszabású vallási eseményhez Rákosmente idén is csatlakozott, január 23-án a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyház rákoshegyi templomában Nemeshegyi Dávid baptista lelkipásztor hirdetett igét a keresztény gyülekezetek tagjainak, és imádkoztak együtt a megjelent lelkészekkel a Krisztus-hívők egységéért. Az imahetet 1908 óta rendezik meg. Először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt az alkalmakon, amelyet az Egyesült Államokbeli Graymoorban tartottak, ma már viszont világszerte, és hazánkban is szinte minden településen ökumenikus mozgalomként tartanak Istentiszteleteket.

2018-ban új bölcsődéket hoz létre, továbbá bővíti a meglévő intézmények férőhelyeit a kormány a közép-magyarországi régióban. Erre azért van szükség, mert az európai uniós fejlesztésekből sokkal kevesebb jutott az ország ezen területeire. – mondta el január 23-án sajtótájékoztató keretében Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, valamint Fűrész Tünde, az Emmi bölcsődei rendszer átalakításért felelős miniszteri biztosa. A tervek szerint 10 milliárd forintot fordítanak majd bölcsődék korszerűsítésére központi költségvetési és fejlesztési forrásokból, kiemelten koncentrálva a közép-magyarországi részekre.

Az államtitkár kiemelte: az elmúlt években megnövekedett az új bölcsődei férőhelyek száma csaknem eléri az ötezret. A cél, hogy összesen 11 ezer férőhely legyen, erre az elmúlt években 117 milliárd forintot irányoztak elő.

Mostantól nemcsak a tízezer fő feletti településeken kell biztosítani a bölcsődei ellátást, hanem minden olyan településen, ahol legalább ötven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább ötven olyan gyermek van, akinek a szülei igénylik a bölcsődei elhelyezés lehetőségét. Novák Katalin hangsúlyozta: egyre több olyan helyen van bölcsődei ellátás, ahol eddig nem volt.

Novák Katalin hangsúlyozta: a beruházásokat főként az új férőhelyek, bölcsődék és óvodák létrehozására fognak koncentrálni, kisebb részben pedig a meglévők bővítésére, főként a közép-magyarországi területeken.

2018 január elsejétől a bölcsődei rendszer finanszírozása is átalakul, ami teljesül a szolgáltatás jellegű bölcsődék esetében is. Erről Fűrész Tünde, az EMMI bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztosa beszélt a sajtótájékoztatón.

Fűrész Tünde ismertette a KINOP 538- elnevezésű pályázatot is, amely a munkahelyi bölcsődék működéséhez nyújt majd segítséget. A foglalkoztatóknak ugyanis a jövőben egyeztethetnek bölcsődei szolgáltatással foglalkozó szakmai szervezetekkel, így konzorciumban tudnak majd részt venni a pályázatokon. 

Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója idén ünnepli 60. születésnapját. A jeles évforduló alkalmából kollégái, barátai, a színház társulatának tagjai ünnepi műsorral készültek, megköszönve az intézményvezető kerületben végzett munkáját. A programon részt vett Riz Levente, Rákosmente polgármestere is, aki Szabó Ágnest egy – az önkormányzat által nemrégiben létrehozott – különleges elismerésben is részesíti majd. Tavaly decemberben Rákosmente Önkormányzata megalapított egy díjat, aminek a neve: Pro-kultúra Rákosmente, ezt pedig az intézményvezető asszony fogja legelsőként megkapni.

Az ünnepi műsor során különböző zenés-énekes, valamint verses produkciókkal léptek színpadra a közreműködők, többek között Csomor Csilla, Lux Ádám, Székhelyi József, Széll Attila, és Karinthy Márton. A rendezvény szervezői: Nagyváradi Erzsébet és Hajdu László tortával is készültek a köszöntésre, Babusa János szobrászművész pedig egy általa készített emlékplakettet és portréfestményt nyújtott át az ünnepeltnek születésnapja alkalmából. Szabó Ágnes elmondta: a kitűzött céljait eddig mindig sikerült elérnie, a közeljövőben azonban a Nemzeti Színház művészeti főtitkáraként új kihívások várnak rá.

Az intézményvezető hozzátette: igyekszik ennek a feladatnak is eleget tenni, amellett, hogy továbbra is gondoskodik a Gózon Gyula Kamaraszínház zavartalan működtetéséről.

A magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én önálló tárlat keretében állította ki műveit Csorba Katalin képzőművész a Rákoscsabai Közösségi Házban. Az alkotó születése óta él Rákosmentén. Mindig is vonzotta a kő, amelyet vésővel és kalapáccsal munkál meg. A Vasutas Képzőművészeti Körben formálódott és vált egyénivé művészete, 2013-ban pedig Rákoscsabáért díjat kapott, munkásságával ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a városrész szellemi és anyagi gyarapodásához.

Január 19-én Csorba Katalin „Jó arcok, jó fejek (egyebek)” kiállításának megnyitójára került sor a Rákoscsabai Közösségi Ház galériájában. Az eseményen Virág Mihály rákoscsabai önkormányzati képviselő személyes hangvételű köszöntőjében méltatta szobrászművészt és munkásságát.

A tárlat alkotásai között Tamási Áronnak, Sütő Andrásnak, Kós Károlynak, Móricz Zsigmondnak és Vass Albertnek a magyar kultúra ikonjainak portréi is láthatók megfestve, kőbe vésve, valamint bronzba öntve. Csorba Katalin elsősorban szobrásznak vallja magát, azonban amit a kő nem képes közvetíteni, azt a festővásznon igyekszik átadni a világnak. Az alkotások nem csak a helyi, hanem az egyetemes magyar képzőművész kultúra részeként is értelmezhetők.

Fotók, grafikák, festmények szobrok- ipar- és képzőművészeti alkotások. Az Erdős Renée Házban január 21-én megnyitotta kapuit a rákosmenti művészek kollektív tárlata. A szakrális témájú kortárs művek mellett feltűnnek jelen korunk helyzetét bemutató alkotások is. A kiállítás alkalmával- a hagyományokhoz híven, szakmai zsűri értékelte a munkákat: Mecseki Hargita szobrászművész, Szalai László keramikusművész és Lisányi Endre képzőművész vehették át az elismerést, a közönségdíjat pedig február 18-án, a tárlat nyitva tartásának utolsó napján adják át.

Az Erdős Renée Házban 1996 óta hagyomány, hogy a 17. kerületi ipar-képző- és fotóművészek közös tárlattal ünneplik a magyar kultúra napját. A kiállításon 30 művész alkotása látható, különböző témájú és technikájú képek, szobrok, grafikák és fotók mentén. A január 21-ei kiállítás megnyitó alkalmával Dunai Mónika mondott köszöntőbeszédet, amelyben kiemelte: a kultúra napja alkalmából tartott rendezvénysorozat lehetőséget ad arra, hogy minden kerületi alkotó valamennyi művészeti ágban bemutatkozhasson. Rákosmente országgyűlési képviselője köszönetét is kifejezte a magyar kultúra ápolásáért, életben tartásáért.

Dunai Mónika szavait követően Dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg a kiállítást. Beszédében értékelte és elemezte a kiállított kortárs műveket, szem előtt tartva a nemzeti kultúra és identitástudat fontosságát, és az ünnep jelentőségét.

A kiállított műveket szakmai zsűr :Feledy Balázs művészeti író, Gáti Gábor szobrászművész és Bukta Norbert festőművész értékelte, akik három művészt díjaztak. A kiállítás közönségdíját pedig február 18-án, vasárnap 16 órakor adják majd át.Szabó Tiborné önkormányzati képviselő Mecseki Hargita szobrászművésznek, Horváth Tamás alpolgármester –Hatvani Zoltán önkormányzati képviselő nevében Szalai László keramikusművésznek nyújtott át elismerést, a fődíjat pedig Lisányi Endre képzőművész vehette át Riz Levente polgármestertől. A városvezető ünnepi beszédében utalt rá: létrehoznak egy alapot a költségvetésben, amely arra hivatott, hogy rákosmenti képzőművészek alkotásait megvásárolva gyarapodjon a kerület közgyűjteménye, a helyhatóság ugyanis kiemelten törekszik arra, hogy támogassa a kultúrát Rákosmentén.

A magyar kultúra napja előestéjén tartott eseményen Lakatos József Péter versmondó, és Nagy Judit fuvolaművész működött közre.

A magyar kultúra napi események Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs koncertjével folytatódtak a Vigyázó Sándor Művelődési Ház színháztermében. Az eseményen beszédet Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselője, és Riz Levente polgármester mondott. Az ünnepségen részt vett Gyergyószentmiklós, Rákosmente testvérvárosának küldöttsége, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás alpolgármesterek, illetve Virág Mihály és Rózsahegyi Péter, önkormányzati képviselők.

Dunai Mónika köszöntőbeszédében elmondta: 1823-ban, január 22-én Kölcsey Ferenc végleg befejezte Himnusz című művét. Ezt a napot, 1989. óta ünnepeljük a Magyar Kultúra napjaként, amely nemzetmegtartó erőként köt össze minden magyart a Kárpát-medencében és azon túl. Az országgyűlési képviselő köszönetet mondott továbbá a nemzeti kultúrát ápoló művészeknek, pedagógusoknak, kulturális intézmények és civil szervetek vezetőinek is.

A köszöntő után Palya Bea és Szalay Dongó Balázs duójának improvizatív műsorát hallgathatta meg a közönség. A különleges koncerten a zenész magyar dudán, szaxofonon, és Kárpát-medencei népi furulyákon is játszott. 

A koncertet követően, Riz Levente polgármester mondott pohárköszöntőt. Kiemelte: a magyar kultúra megóvásra szorul, hiszen manapság nincs rá akkora igény, ami kellőképpen életben tartaná. Az élelmiszerhez hasonlóan, mindenkinek naponta kellene fogyasztania a kultúrát is. – mondta el a polgármester.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát.  Ennek jegyében zajlottak Rákosmente hétvégi rendezvényei, melyek nyitányaként  január 20-án  Bánkuti István szobrászművész kiállításának megnyitójára került sor a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Ballonyi galériáján.

Bánkuti István művei hűek a klasszikus tradíciókhoz. Szobrai, a fenséges szarvasok, verekedő madarak, vágtató lovak, valóságos és legendabeli alakok,főként fémből, ólomból és rézből készülnek. A művész kiemelte, hogy erre a tárlatra elsősorban a figurális munkáit hozta el, amelyek csupán egy kis részét képezik a szerteágazó művészetének.

A megnyitó során a művész barátai működtek közre. Markai Pál színművész Bella István: Lehet című megzenésített költeményét adta elő.

Ezt követően Ilosfai Krisztián méltatta Bánkuti István munkásságát, külön kiemelve, hogy művei építenek és nem a rombolást fejezik ki. Alkotásai a klasszikus plasztikai tradícióhoz kapcsolhatók, főként emberi alakot és állati testet ábrázolnak, és hol végtelen nyugalmat, hol pedig felfokozott, túlfűtött izgalmat közvetítenek.

Bánkuti István Kapcsolódások című tárlatát február 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Ballonyi Galériáján.