A testületi ülés Riz Levente polgármester beszámolójával vette kezdetét. A városvezető elmondta, hogy az Önkormányzat annak idején az FKF-nél eljárt annak érdekében, hogy a lomtalanítás időpontja a nyári, meleg hónapokból kerüljön át késő őszre annak érdekében, hogy az ún. „lomizók” ne foglalhassák el napokra Rákosmente közterületeit, így az év utolsó lomtalanítására idén is a XVII. kerületben kerül sor. Ennek ellenére nem lehetett idén maradéktalanul visszaszorítani a lomizók tevékenységét az enyhe időjárás miatt. A kerületben élők közül sem mindenki tartja be a szabályokat: sok esetben a megszabott időpontnál sokkal előbb kiteszik a lomokat, sokszor nem is a saját házuk elé. A veszélyes hulladékokat sem a kijelölt helyekre szállítják. Az agglomerációból pedig szervezett módon hordják be a kerületbe a hulladékokat.

Az Önkormányzat kültéri tornaparkok építésébe kezdett, hogy Rákosmente lakóinak sportos életmódját támogassa és elősegítse, a legutóbbi sportparkot pedig a XV. utcai sportpályánál adták át idén novemberben, és a Zsuzsanna téren is létesül egy ugyanilyen hamarosan.

Rákosmente Önkormányzata számos uniós fejlesztési projektet bonyolított le az elmúlt esztendőkben, ezekhez jelentős önrészt is hozzátéve. Magyarország kormánya ún. önerő alapot nyitott, és a helyhatóság részére 173 millió forintos önerőalap támogatást tett lehetővé, így az európai uniós nyertes pályázatai mellé az önerős részeket is jelentős mértékben tudta finanszírozni az önkormányzat. Legutóbb egy 5,4 millió forintos támogatást kaptak a Zrínyi Miklós Általános Iskola felújítása kapcsán, ebből az összegből az alsós kisépület udvarának korszerűsítését, új játszóeszközök beszerzését fogják megfinanszírozni.

Az Önkormányzat ötmillió forintos támogatásban részesítette a kerület iskoláit az iskolaépületek bérleti díjainak visszaforgatásával. Az összegből oktatástechnikai eszközöket vásároltak.

Idén is megnyitja kapuit az Adventi forgatag és vásár Rákosmente Fő terén, az eddigieknél is színvonalasabb programokkal, nagyszabású szilveszteri bulival.

November 17-én fővárosi kitüntetéseket adtak át a főváros napján, a Budapest egyesítésének évfordulója alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen. Riz Levente polgármester javaslatára pedig Budapestért díjban részesítették Galgóczy Árpád költő-műfordítót Rákosmente díszpolgárát. Az elismerést a díjazott ünnepélyes keretek között vehette át a Fővárosi Önkormányzatban.

Ma, azaz november 19-én 18 órától Zajkonzultációs lakossági fórumot tartanak a Czimra Gyula iskolában, ahol a zajkonzultációs kérdőíveket is kiértékelik majd. November 26-án pedig a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Fórumtermében kerül sor közmeghallgatásra, ahol a kerület polgárainak minden felmerülő kérdését igyekeznek megválaszolni majd az illetékesek.

A közbiztonsági beszámolóban Csatári Károly, a XVII. kerületi Rendőrkapitányság helyettes vezetője az ún. unokázós csalásokra hívta fel a figyelmet. A módszer lényege, hogy az elkövetők telefonon idős emberek unokáinak, illetve azok ismerőseinek adják ki magukat, és így akarnak a gyanútlan szépkorúaktól pénzt kicsalni. A Lőrinci úton lévő örömlányokkal szemben rendszeresen intézkedik a kerületi rendőrkapitányság, várva az illetékes bíróság érdemi döntéseit.

Koszorúsné Tóth Katalin önkormányzati képviselő bejelentette, hogy november 18-án rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt feljelentést is tett a rendőrségen. Az 525. tér a veszélyes hulladékok elhelyezésének gyűjtőpontjaként volt megjelölve. Az ott elhelyezett festékeket ismeretlen tettesek arra használták fel, hogy a kosárlabdapályát megrongálják, csakúgy, mint az 525. téren lévő épületek egyikét. Mivel a viacolor burkolatról igen nehezen távolítható el mindennemű festékanyag, így kérdésessé vált, hogy használható marad-e sportcélokra a pálya. A kerületi rendőrök mindent megtesznek, hogy felderítésre kerüljön az elkövetők kiléte. 

A Rákoskerti Idősek Klubja 1981-ben alakult, a szervezők azóta is nagyon sok aktív és fiatalos programmal várják a szépkorúakat. Jelen pillanatban hetvenhárom, zömmel rákoskerti illetőségű klubtagjuk van a közösségben. A kerületrészben nagyon sok idős ember él, akiknek fontos, hogy társaságot és elfoglaltságot találjanak, amit meg is lelnek a klubfoglalkozások alkalmával. Fohsz Tivadar alpolgármester és Hatvani Zoltán önkormányzati képviselő személyesen invitálta meg őket november 18-ára egy közös bográcsozásra, ahol egy sikeres kilövésből származó vaddisznó húsából készítettek pörköltet, majd el is fogyasztották azt a jelenlévők. A főzésben a szépkorúak mellett a kiváló szakács hírében álló Kalocsai István, Tissevits Dezső és Ignácz Miklós segédkezett, míg Fohsz Tivadar és Hatvani Zoltán egyebek mellett a hagymapucolást és a savanyúságok felszeletelését vállalta magára. 

Bekerült a „Fölszállott a páva” népzenei tehetségkutató műsor elődöntőjébe, így a televízió képernyőjén is megmutatkozhatott a kerületi Forgórózsa Énekegyüttes, azaz Burger Patrícia, Baráth Regina, Jackovics Petra, Havas Lili és Giricz Janka. A nagy hírt, hogy a formáció továbbjutott a tehetségkutató területi válogatóján, és bejutottak az élő adásába, júliusban tudták meg a lányok. A megmérettetésre egy nagyon komoly kisfilmmel kellett nevezni, majd elkezdődött az intenzív próbafolyamat, melynek során a gyerekek késő estig az iskolában maradtak, a szülők pedig mindvégig maximálisan a formáció és a felkészítő pedagógus mögött álltak. Elfogadták a kisfilmet, amikor pedig felkészítő tanáruk, Gordos Anna először látta az előválogatón a lányokat a színpadon, már sejtette, hogy ott a helyük a „Pávában”. A tehetségkutatóba tizenkét énekes produkció jutott be, a Forgórózsa Énekegyüttes volt az egyetlen, aki Budapestet képviselte. A  rábaközi népdalcsokorral színpadra lépő formáció cseppet sem szomorú amiatt, hogy nem jutott tovább november 13-án. A lányok barátsága még szorosabb lett, még inkább összetartoznak, alig várják a következő fellépéseket.

A Forgórózsa jövőre már 10 éves lesz. Gordos Anna még kezdőtanárként hozta létre az ének-és táncegyüttest; azóta egy rendszer alakult ki a különböző csoportokkal és korosztályokkal. Legfőbb célja mind a mai napig, hogy valamennyi gyermekhez a magyar tánc-és énekhagyományt úgy hozza közelebb, hogy abban megtalálhassák önmagukat.

Az RKSK Darts Szakosztályának első nyilvános edzésére november 18-án került sor az Újlak iskola galériájában.

Mint azt Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselő elmondta: ezt a sportágat nemre és korra való tekintet nélkül bárki kipróbálhatja, akár a mozgáskorlátozottak is.

A darts egy olyan játék, amely gyorsan nyújt nagy sikerélményt az embereknek. Emellett az sem utolsó szempont, hogy olcsó, és jó a közösségépítő hatása, valamint pozitívan hat a tanulmányi eredményekre is.

Tar Béla, a Smile Darts Klub edzője és vezetője kihangsúlyozta: azokban az iskolákban, ahol a gyerekek már huzamosabb ideje dartsoznak, rendkívül jó visszajelzéseket adnak a pedagógusok. A másodikos és harmadikos tanulóknál ugrásszerű fejlődés mutatkozik a matematikatanulás területén, másképpen kezdenek el gondolkodni, másképp látják a számtant, a dartshoz ugyanis elengedhetetlen a számolás.  A gyerekek pedig kulturált környezetben kapcsolódhatnak ki és sportolhatnak is egyben: a darts ezt a kettőt egyszerre nyújtja.

Az edzés, mint más sportágak esetében is bemelegítéssel kezdődik, a résztvevők átmozgatják az izmaikat és ízületeiket, hiszen a játékosok elég sokat gyalogolnak, de a darts ezen kívül is igénybe veszi a testet. Emellett nagyon fontos a koncentráció fejlesztése, a dartsban hosszú ideig nagyon oda kell figyelni.

A legtöbb diák, aki megismeri ezt a játékot, nagyon hamar elkezd versenyezni. A Magyar Darts Szövetségben az utánpótláskorúaknak rendszeresen szerveznek versenyeket. Átlagosan 4-5 hetenként vannak országos fordulók, ahol három korcsoportban gyerekek, serdülők és ifik mérik össze tudásukat különböző játék-nemekben. Válogatott keretük is van, akik méltóképpen képviselik Magyarországot a különböző világversenyeken.

A szervezők szeretnék, ha a sportág híre a kerület valamennyi szegmensébe eljuthatna, és egyre többen próbálnák ki a dartsot.

Az NB III-as labdarúgó bajnokság 2015/2016-os szezonjának 16. fordulójában az RKSK november 14-én Nyírbátor csapatával mérkőzött meg. Az első félidő nem hozott gólt, a másodikban az RKSK megszerezte a vezetést, ám két perccel később a Nyírbátor egyenlíteni tudott. Így a végeredmény Nyírbátori FC – Rákosmente KSK 1:1. A mieink gólját Király Botond szerezte. Hétvégén az RKSK Jászberény csapatát fogadja hazai pályán.

A pusztaszabolcsi Szent Imre Római Katolikus Plébániatemplomban áldották meg Domonkos László rákosligeti képzőművész és Szinte Gábor festőművész ólomüveg-ablakait. Az elképzelés, hogy a magyar szentek, boldogok, szent életű személyiségek megjelenjenek a fényben, Baltási Nándor esperes úr, Prokopp Mária művészettörténész professzor asszony, valamint Spányi Antal székesfehérvári püspök kezdeményezése volt. Az ünnepélyes avatáson november 15-én beszédet mondott L. Simon László a Miniszterelnökség államtitkára, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, az eseményen részt vettek a Rákosligeti Polgári Kör tagjai.

A templomot immáron 10 db négy méter magas, háromsávos ólomüveg–ablaksor díszíti. Az első vázlatokat Szinte Gábor festőművész készítette el öt évvel ezelőtt. A pusztaszabolcsi templom védőszentje Szent Imre herceg, így adódott a téma, hogy a magyar történelem szentéletű alakjait jelenítse meg a művész az ablakokon. Először a 2. számú üvegképen Szent Istvánt, a következőn, a 3. számú kép-együttesen pedig Szent Lászlót jelenítette meg Szinte Gábor. 2012 őszén a mester elhunyt. Mint volt tanítványa, barátja, segítője - végakaratának megfelelően- Domonkos László szobrászművész vette át és folytatta a nagyszabású feladatot. A már elindított stílust követve tervezte meg a további kompozíciókat. Az ábrázolt személyek nemcsak portré-gyűjteményként jelennek meg. Az üvegképeket sok gondolat összefűzi, mint a lelkiismeret, bűnbánat, vigasz, rendíthetetlen hit és áldozatvállalás. A Domonkos Lászlóék által készített festéseket üvegre égette, ólomléccel befoglalta Borsos Béla üvegműves mester. L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára beszédében kiemelte: a most átadott ólom-üveg együttes több szempontból is előremutató kultúránkat tekintve.

A magyar kormány november 15.-re nemzeti gyásznapot hirdetett a francia nemzetet ért, november 13.-i brutális terrortámadás miatt. A rákosligeti katolikus plébániatemplomban ezen a napon a kerület polgárai közösen emlékeztek az elhunytakra. A templom fennállásának 100. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében  Mozart: Requiem című műve csendült fel. A hangverseny Rákosmente Önkormányzata és a Rákoshegyi Bartók Zeneház szervezésében valósult meg.

„A nemzeti gyásznapon legyen a mai este egy közös fohász az áldozatokért.” – ezt kérte a jelenlévőktől Riz Levente polgármester az előadás felvezetőjében. Tampu-Ababei József atya, a templom plébánosa pedig kiemelte: a november 13-án történt fájdalmas események arra indítanak minket, hogy foglaljuk imádságba a párizsi támadások áldozatait.

 Mozart utolsó, egyúttal legtitokzatosabb művét a ligeti templomban egy 24 tagú kórus, 15 tagú zenekar és 4 szólista tolmácsolta, a hangversenyen szoprán szólót Forgó Eszter, altot Bokor Jutta, tenort Horváth István, basszust pedig Bercelly István énekelt. Vezényelt Virágh András. Az előadásban közreműködött a Budapesti Ifjúsági Kórus, az Et Unam Kamarakórus, valamint a Monarchia Szimfonikus Zenekar.

A 102 éves Szalmási Györgyné Fövényi Saroltát köszöntötte november 13-án Riz Levente polgármester. Televíziónk 2013. november 13-án járt először Sári néninél, aki akkor a 100. születésnapját ünnepelte. Nagy örömünkre idén november 13-án is köszönthettük őt, immár 102 évesen. A rákoshegyi, jelenleg Rákoskeresztúron élő Szalmási Györgyné Fövényi Sarolta Rákosmente legidősebb lakója, és köszöni szépen, egészsége jól szolgál. Általában sokat tévézik. Most leginkább a sok szép virágában gyönyörködik, amelyeket a közelmúltban kapott szeretteitől.

Sári néni 1913. november 13-án született, Kiskunfélegyházán. Gyermekkorában apácákhoz járt iskolába. 8-an voltak testvérek. A családnak mészárszéke és hentesboltja volt, sokáig ott dolgozott, aztán varrni tanult, és varrónő lett.  70 évesen kigyógyult a rákból. Jó ideig Rákoshegyen élt, jelenleg pedig Rákoskeresztúron lakik a lányával, Szakács Zsuzsa újságíróval és vejével. Sári néni büszkesége 2 lánya, 4 unokája és 7 dédunokája, de nagyon örült sok-sok látogatójának, így a polgármesternek is.