Gordos Júlia előadásában galgavidéki, dunántúli és moldvai népdalokkal vette kezdetét a Szent István Napi programsorozat a Vigyázóban. Augusztus hónap a termények betakarításának, a szüretelésnek az időszaka. A természet kincsei most is a legszebb minőségükben mutatkoztak meg az aulában berendezett terménykiállításon, melynek hagyománya több évtizedre nyúlik vissza kerületünkben. A tárlatot Várfoki Tibor, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnökségi tagja méltatta, egyúttal mondott köszönetet a kertbarát köröket vezető és összefogó András Károly kertészmérnöknek.

Zöldség, gyümölcs, gyógynövények, lekvár és befőtt. A lenyűgöző mustra idén a Rákosligeti, Rákoshegyi, és Rákoskerti Kertbarát Körök terményeiből állt össze. András Károly kiemelte: a viszontagságos időjárás ellenére nagyon gazdag az idei felhozatal a kertbarátok áldozatos munkájának köszönhetően. A körök 3. éve szervezik meg a Kertünk Kincsei programot a gyermekeknek. Küldetésük, hogy a fiatalok is megismerjék a kert és a termesztés szépségét.

 A terménykiállítással egy időben ekkor nyílt meg a Bársony István digitális fotóklub kiállítása is „A magyar táj fotós szemmel” címmel. Köszöntőt Rózsahegyi Péter rákosligeti önkormányzati képviselő mondott.

A Ballonyi Galérián szeptember 20-ig megtekinthető fotókon a közönség fix lesből készült madaras fotókat, tájképeket, illetve vadászaton és túrán elcsípett megragadó pillanatokat láthat.

Az ünnepi műsor a színházteremben Gordos Anna vezetésével a Forgórózsa Táncegyüttes produkciójával folytatódott. Augusztus 20-án nemcsak a keresztény magyar államalapítást, de az új kenyeret is ünnepeljük. Rákosmente történelmi egyházainak képviselői – Nagyné Szeker Éva az evangélikus, Gulybán Gergely a görög-katolikus, Soskuti Zoltán a református, Balik Béla atya pedig a római katolikus egyház részéről - szentelte és áldotta meg a nemzeti szalaggal átkötött ünnepi kenyeret.

A folytatásban Hegyi Norbert műsorközlő ismertette az önkormányzat által negyedik alkalommal meghirdetett „Tiszta udvar, rendes ház” és a „Legszebb előkert” című pályázatok eredményeit. A címeket azok nyerhetik el, kiknek ingatlana, kertje, udvara minőségében a legharmonikusabban illeszkedik környezetéhez, továbbá azok a lakók vagy közösségek, kiknek előkertje az adott évben a legszebb látványt nyújtja. A nyertes kertek megtekintése után Riz Levente polgármester 9 díjazottnak adott át ajándékcsomagot.

Az elismerések átadását az ajándékműsor követte, amit idén a Jászai Mari-díjas színész házaspár, Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor operett énekesek adtak.

A délelőtti program a fórumteremben receptcserével egybekötött salátamustrával zárult.

Tizenkilenc ligeti kötődésű képzőművész, szakrális témájú alkotásaiból nyílt kiállítás 2015. augusztus 15-én a Borromei Szent Károly Katolikus Körben. Pontosan 100 éve ugyanis, hogy e napon szentelték fel Rákosliget katolikus templomát. Az augusztus 30-ig látogatható kiállítást Lisányi Endre képzőművész, esztéta nyitotta meg, köszöntőt Tampu-Ababei József plébános mondott.

Festmények, grafikák, fényképek, térplasztikák vagy éppen vegyes technikával készült alkotások díszítik a nemrégiben átadott, Borromei Szent Károly Katolikus Kör épületének falait. Az ugyanis 19, ligeti kötődésű (akár néhai) képzőművész, úgy mint Ács József, Bán Mária, Csakovszky Árpád, Domonkos László, Domonkos Imre, F. Orosz Sára, Góth Katalin, Krusnyák Károly, Lichner Barbara, Lisányi Endre, Méry Ágnes Viktória, Nagy János, Oláh Szilveszter, Parrag Emil, Parrag Noémi, Szalai László, Szalai Szilvia, Tömpe Emőke és Viczián Pál szakrális kiállításának ad otthont. A tárlat augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján nyílt meg, a rákosligeti katolikus templom felszentelésének 100. évfordulóján.

A rákosligeti katolikus kör első kiállítása augusztus 30-ig látogatható, szombatonként 18 és 19 óra között, vasárnaponként 10 és 11 valamint 18 és 19 óra között. A tárlat egy ún. finisszázzsal zárul. Szeptemberben pedig a ligetiek után, a rákoscsabai művészek mutatkoznak be.

Áprilisban kezdték el forgatni Vranik Roland: ’Az állampolgár’ című filmjét, melynek több jelenetét Rákosligeten forgatták. Ez a környék hozta ugyanis a külváros tökéletes képét. – mondta el a rendező. A jövő tavasszal mozikba kerülő alkotás amatőr színészeket használva mesél a beilleszkedés nehézségeiről egy szerelmi, illetve egy menekült-történeten keresztül. A kerületi forgatásba televíziónk is betekintést nyert.

Egy hatvanéves fekete férfi, egy hasonló korú fehér magyartanárnő, valamint egy huszonnyolc esztendős iráni menekült realisztikus drámája elevenedik meg Vranik Roland: Az állampolgár című filmjében, amelynek egyes jeleneteit Rákosligeten forgatják. A rendező azért választotta filmjének egyik helyszínéül Rákosligetet, mert mint elmondta: ez hozta a külváros tökéletes képét és hangulatát, és a lakás berendezése és atmoszférája pedig változtatás nélkül megfelelt egy –szerep szerinti – magyartanárnő otthonának.

A cselekmény- és szereplő központú történet érdekességét az adja, hogy a bevándorlás témakörével foglalkozó filmek többségével ellentétben itt nem a menekült tábori élet, vagy a munkakeresés nehézségei, hanem az állampolgárság megszerzéséhez már egészen közel álló ember problémái állnak az alkotás középpontjában. Ennek során pedig a főhősnek választania kell atyai illetve szerelmes érzések között is a film fináléjában.

Felmérést végzett a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet a felnőtt és gyermek lakosság körében azok egészséggel kapcsolatos ismereteiről. A felmérés a magyarok egészségkommunikációs szokásait, valamint egészségkultúráját vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy az emberek többsége tisztában van egészségkárosító életmódjának hatásaival, mégis keveset tesz ellene. A gyerekek több mint egyharmada túlsúlyos. A felnőttek nagy része pedig nem megfelelően ítéli meg az egészségi állapotát. A túlsúlyos férfiak 64, a nők 45 százaléka gondolja azt, hogy a testsúlya rendben van.

A felmérés továbbá azt támasztja alá a dohányzási szokások tekintetében, hogy jó családi minta esetén a fiatal lehet, hogy kipróbálja a cigarettát, de nagyon valószínű, hogy nem fog rászokni. Ahol dohányoznak a családban, ott azonban már jóval nagyobb arányban szoknak rá a fiatalok is.

A kutatás mély elemzése szeptemberre készül ez, ezután a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet rendezvényekkel és akciókkal szeretné majd felhívni a figyelmet az egészséges életmód fontosságára.

Az NB III-as labdarúgó bajnokság 2015/16-os szezonjában, a Keleti csoport résztvevőjeként az RKSK férfi felnőtt futball csapata augusztus 15-én a szintén a másodosztályba igyekvő Felsőtárkány otthonába látogatott. A mieink több komoly helyzetet is ki tudtak alakítani, többek között a rákosmenti Töröcsik Bence révén, ebből pedig kis híján megszületett az RKSK győztes találata, amely azonban elmaradt, így a végeredmény:Felsőtárkány SC - Rákosmenti KSK: 0-0. A kék-fehérek ezt megelőzően Hajdúszoboszlóra látogattak el, ahol augusztus 12-én a Magyar Kupasorozat első fordulóján sikerrel szerepeltek és 4-1-re legyőzték a hazaiakat. A találatok Molnár Tamás, Király Botond és a duplázó Turcsik Tamás nevéhez kötődnek. A mieink a hétvégén Putnok csapatát fogadják hazai pályán.

Már nem csak tortája, hanem kenyere is van az országnak a Magyar Pékszövetség jóvoltából! A hazai pékek érdekképviselete 2011 óta hirdeti meg versenyét, ahol a legjobbnak minősített termék elnyeri a Szent István-napi kenyér, ezzel együtt pedig az ország kenyere titulust. 2013-ban ezt a címet a rákosmenti gyökerekkel rendelkező Rábai Sütöde tönkölybúzás-joghurtos kenyere nyerte el. A jubileumi 5. versenyre idén minden eddiginél több termék érkezett- mondta el Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke.

 A nevezők valamennyien a Pékszövetség tagjai, a termékek mindegyike pedig meg kell, hogy feleljen a szigorú előírásoknak, vagyis a kenyerek adalékoktól mentes, természetes, hagyományos kovászos technológiával készült, egészséges, jellegzetesen magyar, tökéletes ízű, illatú és állagú, vastag héjúk-tette hozzá a szakember. 2011-ben egy kovászos-burgonyás, 2012-ben egy komlós-burgonyás, egy évvel később egy tönkölybúzás-joghurtos kenyér, a Rábai Sütöde terméke, most pedig ismét egy tönkölyös nyerte el az ország legjobb kenyerének járó elismerést.

A pékszövetség elnöke hangsúlyozta, ezzel megmérettetéssel a szakmai nívó emelése a cél a szervezet részéről, másrészt a versenyben résztvevő pékmesterek, cégek olyan régi/új eljárásokat,- ilyen például az újra felfedezett kovászos technológia -, illetve hagyományos alapanyagokat ismertetnek meg velünk, amiktől a kenyér egészségesebb és ízletesebb. Septe József szerint ezeket a termékeket egyre szívesebben próbálják ki, majd vásárolják meg az igényesebb fogyasztók.

Madárgyűrűzést tart augusztusban a Naplás-tónál a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A madarak ilyenkor kapják meg egyedi azonosítóval ellátott gyűrűjüket, ezek alapján a természetvédők bármikor és bárhol be tudják őket azonosítani. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai minden évben a költési időszakot követően tartanak madárgyűrűző akciókat. A Naplás-tó körüli természetvédelmi területen augusztus 17. és 26. között kerül erre sor. A gyűrűzés szigorú protokoll szerint történik. A madarakat egy speciális háló segítségével fogják be, majd rövid időre kis textiltasakokba teszik őket. A szakértők megállapítják az állatok korát és nemét, felmérik milyen a kondíciójuk, megmérik a súlyukat, a szárnyhosszt, majd megkapják a megfelelő gyűrűt, amely nem zavarja őket a mindennapok során. Végül visszaengedik a madarakat a természetbe.

A folyamat a laikusok számára önkényesnek tűnhet, ám a gyűrűzés a madarak érdekében történik. Magyarországon egyébként a madárgyűrűzésnek 100 éves hagyománya van.

Mint megtudtuk a Naplás - tónál nagyon sokfajta madár él, fészkel: poszáták, rigók, légykapók, cinegék, őszapók, tőkés récék, törpe gémek és jégmadarak is. A populáció egészséges, de ez csak akkor marad így, ha a kirándulók vigyáznak a természetre.