Telihold, vérhold, kékhold és szuperhold. Olyan fogalmak, amelyek általában érdeklődést és ámulatot keltenek az emberekben. Kevesen tudják azonban, hogy a felsoroltak közül nem mindegyik számít csillagászati jelenségek. Utoljára 150 esztendeje volt megfigyelhető  hasonló történés egy időben .

Január 31-éről február 1-jére virradó éjszaka a hozzáértők a Föld több pontján is különböző égi jelenségek szemtanúi lehettek, amelyek hazánkban a borult égbolt miatt nem voltak megfigyelhetők. Kiss L. László, a Magyar Tudományos Akadémia csillagászati és földtudományi központjának főigazgató helyettese a jelenségek sajátosságairól beszélt, és felhívta a figyelmet arra a tévhitre is, amely alapján a kékholdat sokan jelenségként értelmezik. Ez azonban valójában nem más, csak egy naptárszámítási különlegesség, ami az angolszász területen elterjedt, - nagyon ritkán bekövetkező - eseményekre utaló: „once in a blue moon” kifejezésből származik. Januárban egy naptári hónapon belül kétszer volt telihold, ami mindössze két-három évente fordul elő, és  következményeként februárban nem lesz holdtölte.  Szintén angolszász területről ered, hogy a hold elsötétülését vérholdnak nevezzük, azonban csillagászati szempontból ez a kifejezés szintén nem helytálló. Kiss L. László a január végén észlelt szuperholdról is megosztott információkat.

Egy asztrológus, csillagjós babonás által kitalált fogalomról van szó, amikor a Hold föld körüli keringési pályájának eltorzultságából származóan a telihold egy picit nagyobbnak látszik annak köszönhetően, hogyha éppen a Hold a Föld körüli pályáján közelebb jár, amikor bekövetkezik éppen a telihold jelensége.

A termés veszélybe kerülhet, ha februárban, márciusban mínusz 10-15 foknál nagyobb fagyok jönnek. Akkor ugyanis ezeken a fákon a megduzzadt, már élő rügyek sokkal érzékenyebbek, és az erős hőmérsékletcsökkenés megtizedelheti a virágrügyeket. Ekkor beszélhetünk téli elfagyásról. – mondta el Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.

Tukacs Ottó őstermelő, a Rákoshegyi Kertbarát Kör Egyesület elnöke hangsúlyozta: a terméselfagyás mértéke nemcsak a hőmérséklettől, hanem az adott növény egészségi állapotától is függ. A téli időszak átvészeléséhez rendkívül fontos a számukra a megfelelő mennyiségű cukorrá alakítható keményítő. 

A Rákoshegyi Kertbarát Kör Egyesület elnöke kiemelte, a nyugalmi állapot azért jelentős a gyümölcsfák életében, mert ennek az időszaknak a végén, a megindult állapotban használják fel a növények, az előző hónapokban felhalmozott keményítőt. A csaknem 40 éve gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakember minden termelőnek és hobbykertésznek azt tanácsolja, hogy gondozzák megfelelően, és lássák el tápoldatokkal a gyümölcsfáikat. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke felhívta rá a figyelmet, hogy a kajszibarack, a cseresznye és a szilvafa különösen hajlamos arra, hogy az enyhe téli napokban beinduljon az "életműködése”.

Az idei termésre vonatkozóan még csak nagyon óvatos becslést lehet tenni. A szakember szerint a tavalyi gyenge gyümölcshozam eredménye, hogy a fák "kipihenik magukat", és az előző évhez képest több virágrügyet hozhatnak. Azonban erős és tartós fagy esetén ez nem teljesülhet. A termésingadozás pedig főként a termelői árakra lehet jelentős hatással, a fogyasztói tarifák azonban stabilabbak, kevésbé változnak gyengébb termés esetén.  

Helyben van a sokszínűség- ezzel a szlogennel indult el február 2-án a Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű országos rendezvénysorozat. A közművelődési intézmények hétvégi fesztiváljához idén is csatlakozott a Vigyázó Sándor Művelődési Ház, amely lehetőséget adott a 17. kerületi művészek és műkedvelők újbóli bemutatkozására. A délelőtt folyamán Bánkuti István szobrászművész: Kapcsolódások című kiállítását tekinthették meg iskoláscsoportok tárlatvezetés keretében, majd Tömpe Emőke képzőművész várta őket agyagozással. A színházteremben az idősebb korosztály  Palojtay-Érsek Ágnes: Jön a tavasz, jön már című műsorát tekinthette meg Hegedűs Valér zongoraművész közreműködésével a Rákosmenti Nyugdíjas Szabadegyetem égisze alatt, az esti órákban bemutatkozott a Rákosmente Fotóklub is a fórumteremben kiállított alkotásaikkal. A Magyar Népművelők Egyesületének szervezésében megvalósuló Kultúrházak éjjel-nappal rendezvényfolyam tavaly is nagy népszerűségnek örvendett, mivel országosan csaknem 1500 intézmény részvételével közel 150000 érdeklődő látogatott el különböző kulturális programokra. 

2018. január 1-jén a helyi adózás régi rendjéről szóló törvényt hatályon kívül helyezte az Adóigazgatási rendtartásról szóló rendelet, amely az adóhatóság számára az eljárási szabályokat meghatározza. - mondta el televíziónknak Dr. Tiletzky Veronika. Az eddigi gyakorlattól eltérően a helyi adókról szóló törvény alapján Rákosmentén január 1-étől adókötelesek lettek a reklámhordozók. Az idei évben a 17. kerületben megnövekedett a telekadó mértéke, az adófizetők erről határozat formájában fognak értesülni, amelyet március végéig mindenki számára kikézbesítenek. Kisvállalkozások és termelőüzemek esetén viszont az építményadó mértéke nem emelkedett, Rákosmente önkormányzatának képviselő-testülete pedig továbbra sem tartotta indokoltnak a települési adó bevezetését. 

Az adóváltozásokról az érdeklődők bővebben a február 5-ei önkormányzati percek című műsorunkból, illetve a www.rakosmente.hu weboldalon tájékozódhatnak.

A következő esztendőkben 700 milliárdot biztosít a kormány a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére az Egészséges Budapest program égisze alatt. –jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár sajtótájékoztató keretében. A daganatos betegek gyógyítására szakosodott Országos Onkológiai Intézet a programnak köszönhetően idén több mint 5,5 milliárd forintot, hosszú távon pedig további 10,3 milliárd forintot fordíthat korszerűsítésre. Az államtitkár az elmúlt esztendők egészségügyi beruházásaival kapcsolatosan kiemelte: az előző uniós ciklusban több mint 500 milliárd forint értékben támogatta meg a vidéki egészségügyet a kabinet, ez idő alatt több mint 77 kórházban történt fejlesztés, 97 mentőállomást, illetve számtalan szakrendelőt sikerült megújítani, az elkövetkezendőkben pedig  a fővárost és az agglomerációt is kiszolgáló kórházakra koncentrálnak majd. 

A rendőrség és a mentőkutyás szervezetek között kialakult hatékony együttműködés eredményeként már bárki kérhet telefonon keresztül mentőkutyás segítséget. A központi 112-es segélyhívó telefonszámon 2017. december 16-ától igényelhető a Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetségének segítsége.  

 A Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetségének 14 aktív szakképzett mentőkutyás tevékenységet ellátó tagszervezete van. Orlik Zoltán, a szövetség elnöke elmondta, általában katasztrófa esetén vetik be a mentőkutyákat, vagy ha nehéz terepen kell átkutatni bizonyos területeket, illetve forrónyom alapján kell eltűnt személyeket megkeresni. 

A szervezet elnöke kiemelte, hogy eddig jóval hosszadalmasabb volt, ha valaki szakképzett mentőkutyát szeretett volna hívni. Az új rendszer jelentősen hatékonyabbá teszi a segítségnyújtást. A 112-es központi segélyhívó szám tárcsázása után a rendőrség és a mentőkutyás egység illetékese mérlegeli, hogy milyen jellegű segítségre van szükség. A helyszínre érkezés után a civil mentőkutyás szakemberek a rendőrség által kijelölt koordinátor jelenlétével végezhetik a feladatukat. 

(Fotó:www. kutato-mento.hu)

Idén hatodik alkalommal rendezték meg az Országos Párbajtőr Diákbajnokságot a 17. kerületben háromszáz gyermek részvételével és Rákosmente önkormányzatának támogatásával január 27-én és 28-án a Diadal úti Általános Iskolában. Eleinte meghívásos alapon érkezhettek az iskolák és az egyesületek a megmérettetésre, az évek során azonban budapestivé, majd országos bajnoksággá nőtte ki magát a rendezvény. A két napos rendezvényen a díjakat átadta és a helyezetteket elismerésben Horváth Tamás alpolgármester részesítette.