Április 8-án boksz gálát rendeztek a Diadal Úti Általános Iskola aulájában. Az est kiemelkedő eredménye a 15 éves diadalos tanuló, Dóka Aliza K1 junior Európa bajnoki győzelme volt. Osztrák ellenfelét csak a gong mentette meg a kiütéstől. Aliza legközelebb május 6-án, Kistarcsán lép ringbe, a 17. kerületben pedig előreláthatólag május végén láthatja őt a közönség. Az este másik fő mérkőzése Méhész Dániel és Kovács Gábor kisváltósúlyú profi magyar bajnoki címmeccse volt. A sportolók végigbokszolták a tíz menetet. Küzdelmük annyira kiegyenlített volt, hogy mérkőzésük végén döntetlen eredmény született.

A felelős állattartás fontosságára hívja fel a figyelmet a 17. kerületi Noé Állatotthon. Húsvétkor sokan vásárolnak nyulakat és egyéb házi kedvenceket, elengedhetetlen azonban, hogy ez egy életre szóló döntés legyen, és ne csak egy ünnepi hangulattól vezérelt meggondolatlan cselekedet. A megunt, kitett jószágokat ugyanis nem lehetséges bárhol elhelyezni. A rákosmenti Noé Állatotthon a Fővárosi Állatkerthez hasonlóan nem fogadja be intézményébe a megunt állatokat. Fel kell mérnünk tehát, hogy van-e megfelelő mennyiségű és minőségű időnk, hogy egy állatot a családba fogadjunk, legyen szó kutyáról, macskáról vagy egyéb kisebb rágcsálóról. Figyelembe kell vennünk, hogy a kistestű állatoknak is nagyobb térre van szükségük a megvásárolható ketreceknél, terráriumoknál, így csak abban az esetben tartsunk házi kedvencet, amennyiben biztosítani tudjuk számára a kellő területet.

A Magyar Költészet Napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta ünnepeljük minden évben április 11-én. Ebből az alkalomból a 17. kerületben is -különböző helyszíneken- előadóestekkel tisztelegtek a magyar líra előtt. A Vigyázó Sándor Művelődési Házban április 7-én fellépett a Hoppál Mihály Band. A formáció többek között Arany János, Petőfi Sándor, József Attila, illetve Jónás Tamás megzenésített műveit adta elő Aranyláz 2017 című irodalmi zenés műsorában.

Noha a Költészet Napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor író költő is, 1900-ban.

Rákoshegyi VSE női tekecsapata Zalaegerszegen ünnepelhette zsinórban ötödször megnyert bajnoki címét. Miután legyőzte a második helyen álló ZTE-t, matematikailag behozhatatlan előnyre tett szert egy fordulóval a bajnokság vége előtt. Ezután Csapat Világkupa szereplés vár a tekézőnőkre. Az utolsó – immáron tét nélküli – forduló április 30-án 10 órakor lesz az FTC tekecsarnokban.

Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés Alelnökének verseit adta elő Faragó Laura Magyar Örökség díjas énekművész a Csaba Házban április 9-én. A politikus a magyar költészet napja tiszteletére rendezett „Égi karikázó” című eseményen költőként és egyúttal díszvendégként volt jelen.

Riz Levente Rákosmente polgármestere köszöntőjében méltatta Lezsák Sándor A költészeti estet  Szakolczay János Széchenyi-díjas irodalomtörténész nyitotta meg.

Lezsák Sándor költeményeit szavalta, megzenésített verseit pedig énekelte Faragó Laura Magyar Örökség díjas énekművész.

Az előadást követően az est főszereplője életének fordulópontjairól beszélgetett Szakolczay Jánossal. Az eseményt támogatta Rákosmente Önkormányzata.

Kálváriaátadó és - megáldó ünnepség várta a látogatókat április 8-án a Fack Károly téren. A 14 stációhoz néhai Bóna Kovács Károly szobrászművész domborművei adták az alapot, melyet diploma munkájaként Tarnoveán Katona Tamás restaurált és Domonkos László az ifjú művész tanára ajánlott a 17. Kerületért Egyesület figyelmébe. Szűcs László tervei alapján, 2015 nyarán kezdődtek meg a munkálatok a Rákosligeti Polgári Kör és a 17. Kerületért Egyesület támogatásával. Mátéfy Anna, az Egyesület elnöke kiemelte: Budapesten, a Pesti oldalon nincs nyilvános Kálvária, ez teszi még különlegesebbé a parkot.

Az elkészült Kálváriát a helyszínen Snell György – esztergom-budapesti segédpüspök, Molnár Miklós rákosligeti római katolikus plébániai kormányzó, Nagyné Szeker Éva evangélikus és Fülep Beáta református lelkészek adták át és áldották meg.

Az eseményen Mátéfy Anna megköszönte az anyagi támogatásokat a számos állami és civil szervezetnek és hívő embernek, valamint azoknak, akik egyéb módon, akár kétkezi munkájukkal segítették a Kálvária létrejöttét. Riz Levente polgármester pedig a XVII. Kerületért Egyesületnek fejezte ki köszönetét és elmondta, hogy a keresztút kiállás a kereszténység mellett, mely a mai világban rendkívül fontos, továbbá a Kálvária az újjászületés reményét adhatja.

Az átadóünnepségen közreműködött továbbá Széchy Rafael és Turczi Zsófia is, alkalomhoz illő előadásaikkal. Rózshegyi Péter, rákosliget önkormányzati képviselője örömét fejezte ki, hogy egy Kálváriával gazdagodott a kerületrész, és kiemelte, ez nemcsak a hívők, hanem azok számára is érdekes helyszín lehet, akik érdeklődnek a keresztény múlt, a kultúra iránt.

A munkálatok azonban még nem értek véget, a Kálvária teljességéhez szükség van többek között padok, és feliratok elhelyezésére.

Szeifnerné Csetényi Anikó, az Ascher Oszkár Színház alapítójának tiszteletére rendeztek emlékműsort a Rákoskerti Műveődési Ház és a Színház tagjai április 8-án. A rendezvény során a 2005-ben elhunyt Anikó asszony születésének 80. évfordulóját ünnepelték egykori kollégái, barátai és családtagjai.  Az eseményt Klein Marianna, a Vigyázó Sándor Művelődési Ház igazgatója vezette fel. Az egész estés megemlékezést Kerti Tünde, az Ascher Oszkár Színház egyik tagja szervezte.

A rendezvény Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselőjének szavaival folytatódott. Beszédében méltatta Szeifnerné Csetényi Anikót, valamint kiemelte, hogy az utókor feladata őrizni Anikó néni emlékét, és továbbvinni munkásságát. A bensőséges hangulatú, személyes beszéd során a képviselő asszony hangsúlyozta az egykori rendező, pedagógus örök jelenlétét.

A megemlékezésen helyett kapott egy kiállítás, amely Anikó asszony személyét, sokszínű munkáját kívánja bemutatni. A tárlat megjeleníti a rendezéseit, a próbákat egészen a kezdetektől. Kézbe vehetők emlékalbumai, amelyeket minden színházi évad végén szerkesztett, továbbá olvashatók kedvenc versei, Ascheres levelezései, aranyköpései, fotóival mellékelve. A kihelyezett laptopokon pedig az 1970-es ’80-as évekből megmaradt, meséiből készült hangoskönyveket, és rádiójátékokat lehet meghallgatni. A kiállítást Riz Levente polgármester nyitotta meg. A városvezető egy meglepetéssel is készült, Anikó néni versének közös  alkotómunka során született megzenésített változatát játszotta le a jelenlévőknek.

Az Ascher Oszkár Színház vezetője, Timár Tibor is közös történetekkel tisztelgett Csetényi Anikó előtt. Horváth Réka, Anikó asszony második legifjabb unokája is készült emlékműsorral: előadta nagymamája egyik kedvenc művét, a Milarepa halála című verset. A családtagok megemlékezését Szeifner Judit folytatta, aki előadta édesanyja testvérének, Szabó Majának papírra vetett gondolatait, emlékeit gyermekkorukról.

Az emlékműsort Csányi Csaba zárta, aki Anikó asszony személyiségét ábrázoló, humoros jelenet előadásával tisztelgett egykori tanára előtt.

A rendezvény végén Fohsz Tivadar alpolgámester mondott pohárköszöntőt.

A Húsvét jegyében Égi jel címmel nyitotta meg kapuit Hajdufy Zsuzsa képzőművész kiállítása április 7-én.  A tárlat kezdetén a megjelentek a „Meggyet csepegtek a fák” és „Tékozló” című verseket hallgathatták meg, melyek Hajdufy Zsuzsa saját költeményei. 

A vetítés után Salamon György festőművész nyitotta meg az eseményt, méltatva a kiállító
tevékenységét. Kiemelte, hogy Hajdufy Zsuzsa a festészetében és szobrászatában egyaránt az emberi lét és nemlét vagy a léten túli létezés kérdéseivel birkózik meg.

A folytatásban Caccini: Ave Maria című műve hangzott el Mecseki Hargita előadásában.

Hajdufy Zsuzsát mindig is foglalkoztatta a kereszténység legnagyobb ünnepének témaköre, műveiben a Húsvéti szenvedéstörténet és Jézus feltámadása kapta a legmeghatározóbb szerepet. Festményein, szobrain, fotóin keresztül a jeles napra való készülődést is szerette volna bemutatni.