Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés Alelnökének verseit adta elő Faragó Laura Magyar Örökség díjas énekművész a Csaba Házban április 9-én. A politikus a magyar költészet napja tiszteletére rendezett „Égi karikázó” című eseményen költőként és egyúttal díszvendégként volt jelen.

Riz Levente Rákosmente polgármestere köszöntőjében méltatta Lezsák Sándor A költészeti estet  Szakolczay János Széchenyi-díjas irodalomtörténész nyitotta meg.

Lezsák Sándor költeményeit szavalta, megzenésített verseit pedig énekelte Faragó Laura Magyar Örökség díjas énekművész.

Az előadást követően az est főszereplője életének fordulópontjairól beszélgetett Szakolczay Jánossal. Az eseményt támogatta Rákosmente Önkormányzata.

Kálváriaátadó és - megáldó ünnepség várta a látogatókat április 8-án a Fack Károly téren. A 14 stációhoz néhai Bóna Kovács Károly szobrászművész domborművei adták az alapot, melyet diploma munkájaként Tarnoveán Katona Tamás restaurált és Domonkos László az ifjú művész tanára ajánlott a 17. Kerületért Egyesület figyelmébe. Szűcs László tervei alapján, 2015 nyarán kezdődtek meg a munkálatok a Rákosligeti Polgári Kör és a 17. Kerületért Egyesület támogatásával. Mátéfy Anna, az Egyesület elnöke kiemelte: Budapesten, a Pesti oldalon nincs nyilvános Kálvária, ez teszi még különlegesebbé a parkot.

Az elkészült Kálváriát a helyszínen Snell György – esztergom-budapesti segédpüspök, Molnár Miklós rákosligeti római katolikus plébániai kormányzó, Nagyné Szeker Éva evangélikus és Fülep Beáta református lelkészek adták át és áldották meg.

Az eseményen Mátéfy Anna megköszönte az anyagi támogatásokat a számos állami és civil szervezetnek és hívő embernek, valamint azoknak, akik egyéb módon, akár kétkezi munkájukkal segítették a Kálvária létrejöttét. Riz Levente polgármester pedig a XVII. Kerületért Egyesületnek fejezte ki köszönetét és elmondta, hogy a keresztút kiállás a kereszténység mellett, mely a mai világban rendkívül fontos, továbbá a Kálvária az újjászületés reményét adhatja.

Az átadóünnepségen közreműködött továbbá Széchy Rafael és Turczi Zsófia is, alkalomhoz illő előadásaikkal. Rózshegyi Péter, rákosliget önkormányzati képviselője örömét fejezte ki, hogy egy Kálváriával gazdagodott a kerületrész, és kiemelte, ez nemcsak a hívők, hanem azok számára is érdekes helyszín lehet, akik érdeklődnek a keresztény múlt, a kultúra iránt.

A munkálatok azonban még nem értek véget, a Kálvária teljességéhez szükség van többek között padok, és feliratok elhelyezésére.

Szeifnerné Csetényi Anikó, az Ascher Oszkár Színház alapítójának tiszteletére rendeztek emlékműsort a Rákoskerti Műveődési Ház és a Színház tagjai április 8-án. A rendezvény során a 2005-ben elhunyt Anikó asszony születésének 80. évfordulóját ünnepelték egykori kollégái, barátai és családtagjai.  Az eseményt Klein Marianna, a Vigyázó Sándor Művelődési Ház igazgatója vezette fel. Az egész estés megemlékezést Kerti Tünde, az Ascher Oszkár Színház egyik tagja szervezte.

A rendezvény Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselőjének szavaival folytatódott. Beszédében méltatta Szeifnerné Csetényi Anikót, valamint kiemelte, hogy az utókor feladata őrizni Anikó néni emlékét, és továbbvinni munkásságát. A bensőséges hangulatú, személyes beszéd során a képviselő asszony hangsúlyozta az egykori rendező, pedagógus örök jelenlétét.

A megemlékezésen helyett kapott egy kiállítás, amely Anikó asszony személyét, sokszínű munkáját kívánja bemutatni. A tárlat megjeleníti a rendezéseit, a próbákat egészen a kezdetektől. Kézbe vehetők emlékalbumai, amelyeket minden színházi évad végén szerkesztett, továbbá olvashatók kedvenc versei, Ascheres levelezései, aranyköpései, fotóival mellékelve. A kihelyezett laptopokon pedig az 1970-es ’80-as évekből megmaradt, meséiből készült hangoskönyveket, és rádiójátékokat lehet meghallgatni. A kiállítást Riz Levente polgármester nyitotta meg. A városvezető egy meglepetéssel is készült, Anikó néni versének közös  alkotómunka során született megzenésített változatát játszotta le a jelenlévőknek.

Az Ascher Oszkár Színház vezetője, Timár Tibor is közös történetekkel tisztelgett Csetényi Anikó előtt. Horváth Réka, Anikó asszony második legifjabb unokája is készült emlékműsorral: előadta nagymamája egyik kedvenc művét, a Milarepa halála című verset. A családtagok megemlékezését Szeifner Judit folytatta, aki előadta édesanyja testvérének, Szabó Majának papírra vetett gondolatait, emlékeit gyermekkorukról.

Az emlékműsort Csányi Csaba zárta, aki Anikó asszony személyiségét ábrázoló, humoros jelenet előadásával tisztelgett egykori tanára előtt.

A rendezvény végén Fohsz Tivadar alpolgámester mondott pohárköszöntőt.

A Húsvét jegyében Égi jel címmel nyitotta meg kapuit Hajdufy Zsuzsa képzőművész kiállítása április 7-én.  A tárlat kezdetén a megjelentek a „Meggyet csepegtek a fák” és „Tékozló” című verseket hallgathatták meg, melyek Hajdufy Zsuzsa saját költeményei. 

A vetítés után Salamon György festőművész nyitotta meg az eseményt, méltatva a kiállító
tevékenységét. Kiemelte, hogy Hajdufy Zsuzsa a festészetében és szobrászatában egyaránt az emberi lét és nemlét vagy a léten túli létezés kérdéseivel birkózik meg.

A folytatásban Caccini: Ave Maria című műve hangzott el Mecseki Hargita előadásában.

Hajdufy Zsuzsát mindig is foglalkoztatta a kereszténység legnagyobb ünnepének témaköre, műveiben a Húsvéti szenvedéstörténet és Jézus feltámadása kapta a legmeghatározóbb szerepet. Festményein, szobrain, fotóin keresztül a jeles napra való készülődést is szerette volna bemutatni.

A tavasz beköszönte egyúttal azt is jelenti, hogy elindul a nagy várostakarítási akció, amely immáron 5 éve zajlik a kerületben, több szervezet - a Mezőőrszolgálat, a ZÖLD XVII Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Városfejlesztési Egyesület, az Önkormányzat - és a civilek kezdeményezésében.

Az esemény április 8-án összesen 6 helyszínen zajlott, többek között az M0-ás mellett a Péceli út végén, ahol elítéltek segítették a téli időszak során eldobott illegális hulladékok összeszedését, illetve a zöldterület kitakarítását. Rákosmente önkormányzata, mint az akció egyik legfőbb támogatója biztosította a területek megtisztításához szükséges konténereket, a zsákokat és a kesztyűket. Az összefogásban a Mezőőr szolgálat munkatársai és járművei, illetve civilek is részt vettek.

A szombati nap folyamán ezen két helyszínen túl takarítás zajlott még a Pajta utcánál Dunai Mónika országgyűlési képviselő és Virág Mihály önkormányzati képviselők szervezésében, a Vasút sornál a Ferihegyi úttól Rákoscsaba felé Rózsahegyi Péter képviselő kezdeményezésére, illetve a civilek összefogásával a Noé Állatotthon mögött, a Batthány utca végén és a Népkert mögött a Rákos- patak partján.

A Szabadság Sugárúti Általános Iskolában évek óta hagyománya van annak, hogy az intézmény karácsony és húsvét előtt megajándékozza a gyerekeket egy-egy műsorral. Idén szerettek volna elrugaszkodni az eddigi szokásoktól, és újabbakat teremteni, ezért háromkilométeres teljesítménytúrára invitálta a diákokat és hozzátartozóikat.

Az esemény fő célja az volt, hogy a szülők és gyermekek együttesen vegyenek részt a szabadidős tevékenységben, és minél több időt töltsenek el egymással a családok. A kirándulás az Anna utcától indult, a Csaba vezér téren keresztül, a Rákos patakon át egészen a Csaba Háznál lévő pihenő parkig, visszafelé pedig a Zrínyi utcától a Kálváriáig. Az esemény sokakat megmozgatott, 370-en jelentkeztek, 157 szülő és 213 gyermek a kerület szinte minden óvodájából. A gyerekeket meleg tea, alma és zsíros kenyér várta, illetve minden résztvevő emléklappal is gazdagodott a nap végén.

Április 9-én, virágvasárnap a Rákoskeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása Templomban Pieta szobrot avattak szentmise keretében, amelyet Dr. Kovács Zoltán, az Angyalföldi Szent Mihály Templom plébánosa mutatott be. Az Ugray György szobrászművész által alkotott művet a család adományozta a kerület számára. A megjelenteket elsőként Riz Levente polgármester köszöntötte, aki kiemelte, hogy nagy ajándék a helyieknek, hogy egy ilyen rendkívül értékes alkotás került Rákoskeresztúrra.

A honvédség nevében Dr. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója méltatta az alkotó munkásságát. Ugray György 20. századi magyar képzőművész volt, aki a római akadémián tanult, és az intézmény nagy reménységének tartották. Azonban az adott kor rendszere, a diktatúra nem tette lehetővé, hogy szakmáját gyakorolja, így mintakészítő asztalosként kellett eltartania családját.

A család felajánlotta az esztergomi budapesti egyházmegye számára, hogy egy olyan templomban helyezzék el a művet, ahol szívesen látják azt, és méltónak találják rá. Dr. Újházi Lóránd ismerte a művész életét és munkásságát. Felvette a kapcsolatot az Ugray családdal, végül hosszas egyeztetést és kivitelezést követően sikerült elérni, hogy Rákoskeresztúrra kerüljön az alkotás.

Ugray György munkáival egyre több helyen találkozhatunk, az Első anyaság című művét a Szent Margit Kórház szülészeti osztályánál állították ki, Az olvasó öregasszony elnevezésű szobor pedig a szentendrei skanzenben kapott helyet. A Pieta-szobor avatását az Ugray család tagja is megtisztelték jelenlétükkel.