Az ünnephez illeszkedő vidám darabok előadása jellemezte a Rázene Városi Fúvószenekar Újévi Köszöntő Koncertjét január 11-én a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A második alkalommal megrendezésre kerülő komolyzenei programot idén is rengeteg néző tüntette ki figyelmével. A közönség egyebek mellett olyan zeneszerzők műveivel találkozhatott a repertoárban, mint Erkel Ferenc, Sosztakovics, Brahms és Weiner.

- A tavalyi év csúcspontja a Rázene 40 éves jubileumi koncertje volt, amit a XXIII. Rázene Fesztivál keretében rendeztünk meg novemberben, ehhez kapcsolódott az I. Rázene bál a Vigyázó kastélyban. Az idei évben meghívást kaptunk a siklósi várba egy nagy, nemzetközi fesztiválra, amelyet öt év kihagyás után szerveztek meg újra. Tervezünk ezen kívül egy Csehországot és Németországot érintő koncertkörutat is a Fúvószenekarral, de akadnak még jócskán egyéb - szervezés alatt álló - elképzeléseink, melyeket a 2015-ös esztendőben megvalósíthatunk. – ismertette Dely Csaba zenekarvezető a nagy sikerű gálakoncert megkezdése előtt a jövőre vonatkozó terveket.

A Német Kisebbségi Önkormányzat koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a magyarországi németek elhurcolásának 70. évfordulója alkalmából a Bulyovszky ház oldalán található emléktáblánál január 9-én. Az eseményt Altziebler Károly nyitotta meg, aki emlékezésre szólította az egybegyűlteket. A rendezvényen a kerület részéről részt vett Fohsz Tivadar alpolgármester, Hammer József, a rákoskeresztúri elhurcolás utolsó élő tagja, továbbá jelen voltak még önkormányzati és nemzetiségi képviselők, nemzetiségiek, valamint a civil lakosság is.

A megemlékezésen közreműködtek az Újlak Utcai Általános Iskola német nemzetiségi tagozatának tanulói. Fohsz Tivadar ünnepi beszédében összefoglalta a hajdani történéseket. E szerint 1946. január 19-én indult el az első szerelvény Magyarországon élő németekkel, ekkor vette kezdetét a kitelepítés. Egyes források szerint háromszázezer németet hurcoltak el hazánkból: azokat, akik az 1941-es népszámlálás idején német anyanyelvűnek vallották magukat. Ezek a nálunk élő németek magyar zászlókat lengettek ki a vagonok ablakából, miközben berakták őket a szerelvényekbe. A kitelepített emberek a hazájukat voltak kénytelenek elhagyni, azt a hazát, ahol ők otthonra leltek, és amelyik eltartotta őket, felnevelte gyermekeiket. Sokan az amerikai megszállási zónába kerültek, többen a szovjet megszállási zónába, de a legrosszabbul azok jártak (nagyjából hetvenezren), akiket egyenesen a Szovjetunióba hurcoltak el, onnan ugyanis nagy valószínűséggel senki nem térhetett vissza. – utalt rá az alpolgármester, aki azt is hozzátette: tolerancia nélkül semmivé válik a világ, egyes emberek lehetnek jók, vagy éppen rosszak, de nem lehet kollektíven elítélni sem egy népcsoportot, sem pedig vallásilag vagy bőrszín szerint embereket. Hasonló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel dr. Ujházy Loránd római katolikus plébános is, aki reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben nem fog előfordulni az, hogy valaki csak azért, mert egy adott néphez vagy népcsoporthoz tartozik, szenvedésen megy keresztül.

„A II. világháborúban hősi halált halt katonáknak, valamint a Szovjetunióba német származásuk miatt elhurcoltak és soha vissza nem tértek emlékére állította Budapest Főváros XVII. Kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat.’” – áll a felírat a Pesti úti emléktáblán. - A hétköznapokban nem állunk meg mindig ennél a táblánál, pedig lehetőséget ad arra, hogy emlékezzünk. – hangsúlyozta Nagyné Szeker Éva evangélikus lelkész, akit szintén a rendezvény felszólalói között tarthattunk számon.

A megemlékezés koszorúzással zárult, majd a mártírok neve került felolvasásra.

Január 9-én folytatódott az a 16 alkalomból álló nagyszabású rákosmenti ételosztási akció, mely egészen márciusig várja a kerületi rászorulókat, hajléktalanokat, kis jövedelmű nyugdíjasokat. A Polgármesteri Hivatal parkolójában ezúttal a Rákosmenti Adományház munkatársai porciózták az ételt, mellettük pedig a Báró Podmaniczky III. János Honvéd Egyesület tagjai működtek közre a karitatív jellegű kezdeményezésben, akik bejglit osztottak a nehéz körülmények között élőknek. A kalácsot a Végvári Cukrászdák Kft. ajánlotta fel.

Sajnos nem múlik el egyetlen tél sem anélkül, hogy ne történne tragédia valamelyik befagyott vízfelszínen. Ezek a balesetek azonban megelőzhetőek. Ezt példázza a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szervezett ún. jégről mentési gyakorlat is, amelyet január 9-én tartottak a XVI. kerületi Naplás tavon, a helyi Horgászház előtti fagyott felszínű vízterületen.

A bemutatóval egybekötött gyakorlat célja az volt, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét az ilyenkor fennálló veszélyekre, illetve a jégen való tartózkodás szabályaira. A fiktív, kitalált szituáció szerint egy beöltözött hivatásos tűzoltó alatt a parttól mintegy ötven méterre beszakadt a jég, és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság búvárszolgálata kimentette a bajbajutottat.

A gyakorlat keretein belül pedig azokat a hétköznapi eszközöket is bemutatták, amelyek segítségével és helyes használatával a hivatalos erők kiérkezéséig a mentési akció elkezdődhetett.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről Szél Norbert főhadnagy, merülés-vezető elmondta: minimum 10 centiméteres jégvastagság szükséges ahhoz, hogy a jégen biztonságban sportolhassunk. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy megvágjuk a jég felületét. Ez a csupán egyetlen helyen elvégzett művelet azonban nem ad teljes mértékben megbízható képet az aktuális jégbiztonságról, éppen ezért érdemes a part közelében maradni, hogy egy esetleges mentés során minél egyszerűbb legyen a segítségnyújtás.

A jég beszakadásának mindig vannak előzetes jelei. Recsegés, ropogás, majd rianások és repedések figyelhetők meg ilyenkor. Ha pedig vízfoltokat látunk a jégfelületén, akkor biztos, hogy egy olvadási folyamatnak lehetünk szemtanúi, ebben az esetben ereszkedjünk négykézlábra, hasaljunk rá a jég felületére, és így kerüljünk vissza a partra azon az útvonalon, ahol beérkeztünk. A már bejáratott útirány megtartása azért fontos, mivel tudjuk már róla, hogy kibírja a testsúlyunkat.

Ha mégis beszakadna alattunk a jég, akkor dőljünk előre, tegyük a karjainkat széttartva oldalsó középtartásba, ez által biztosítva azt, hogy lehetőség szerint minél nagyobb felülettel érkezzünk a jég felszínére, és semmi esetre se merüljön a kezünk és a fejünk a víz illetve jég alá. Ha ezt  meg tudjuk akadályozni, akkor esélyt kapunk arra, hogy kimásszunk a lékből.

Ha beestünk a lékbe, ne próbáljuk meg levenni magunkról a ruházatot, hiszen a ruhánk alá levegőréteg szorul, és annak is van némi felhajtó ereje. Ha ez a felhajtóerő biztosítja, próbáljunk meg, majd felfeküdni a víz felszínére, majd pedig felcsúszni a jégre. Ha felmászással próbálkozunk, akkor a jég ismét letörik, és nem tudunk kijutni a lékből. Ha segíteni akarunk valakin, mert azt látjuk, hogy beszakad alatta a jég, akkor a lehető leghamarabb értesítsük a 105-ös és 112-es hívószámon a segélyszervezeteket, hogy a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat minél gyorsabban segíteni tudjon. Ha mi magunk akarunk segíteni a bajbajutott egyénen, akkor igyekezzünk egy minél nagyobb felületű eszközt találni, amivel jégre tudunk menni, és keresnünk kell egy olyan tárgyat  - faágat vagy valamilyen ruhadarabot - ,amelynek egyik végét odadobhatjuk a rászorulónak, a másik végét megtartva pedig kihúzhatjuk a partra az áldozatot. Figyeljünk arra, hogy segítségnyújtás közben minél távolabb helyezkedjünk el a lék szélétől, nehogy mi is bajba kerülhessünk.

- Legideálisabb, ha megpróbálunk ellenőrzött körülmények között jégre menni, ilyenkor ugyanis a balesetek igen nagy valószínűséggel elkerülhetők. – összegzett végezetül a főhadnagy.

A téli időszakban megszaporodnak a falopási kísérletek a az erdőkben. A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat munkatársai azonban odafigyelnek, és folyamatosan járőröznek a külterületeken. Hathatós munkájuk nyomán az elmúlt években csökkent e bűncselekmények száma. Szutyhányi Ákos, az őrszolgálat 10. és 17. kerületi csoportvezetője ismertette a legutóbbi esetet, amikor fa-tolvajokat értek tetten. Pécel és Kistarcsa határánál 15 köbméternyi fát vágtak ki jogosulatlanul, a helyszínen pedig 4 köbméter fát is találtak a mezőőrök szállításra felkészített állapotban. Ráadásul az illetéktelen favágók meg akarták vesztegetni őket, ami természetesen csak még tovább rontott az elkövetők helyzetén.

- Összességében azonban elmondható, hogy a kis tételű falopások a jellemzőbbek, ez pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy napjainkra a mezőőrök jelenléte már tudatosult a polgárokban. – vélelmezte a csoportvezető. A kábelégetések előfordulása is jócskán visszaszorult egy 2013-ban hatályba lépett rendeletnek köszönhetően, amely kimondja, hogy már az égetett kábel átvétele is bűncselekménynek számít.

A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat számos sikert elkönyvelhet már. A tavalyi év legemlékezetesebb esete volt, hogy a X.,  XVI. és  XVII. kerület határán elterülő erdőben egy 61 tő növényt tartalmazó cannabis-ültetvényt találtak, és  a rendőrséggel együttműködve végül sikeresen felgöngyölítették az ügyet.

Ilyenkor télen problémát okoz az illegális korcsolyázás is. Sokan használják a Naplás tavat, pedig ez a Szilas-patak víztározója. A tó jegén korcsolyázni veszélyes, sőt a vízfelület és környéke természetvédelmi terület. Az őrszolgálat munkatársai most még elküldik a területről a korcsolyázókat, ám a későbbiekben bírságot is kiszabhatnak.

Szutyhányi Ákos a természetjárók számára is szolgált néhány jó tanáccsal: a réteges öltözködés, a váltóruha használata emelheti komfortérzetünket, de nemcsak önmagunkat kell megvédenünk a téli időszakban a hidegtől, hanem oda kell figyelni embertársainkra is. Ha pedig a jeges faágakat megbolygatja a szél, azok letörhetnek, és sérüléseket okozhatnak, ezért az ilyen időszakokban kifejezetten tanácsos az erdős területeket elkerülni.

A Rákoscsabán élő 95 esztendős Zupka Andrásnét Horváth Tamás köszöntötte születésnapján. Az alpolgármester egyúttal egy - a miniszterelnök kézjegyével ellátott - emléklapot is átadott az ünnepeltnek, aki meghatottan és mosolyogva köszönte meg, hogy sokan eljöttek hozzá a jeles nap alkalmából. Az idős hölgy megözvegyült, jelenleg fiával és menyével lakik egy háztartásban, és – mint mondja –nagyon jól érzi magát családja körében. 

A karácsonyt megelőző két napon egy-egy újraélesztést vittek véghez a Rákoskeresztúri Mentőllomás dolgozói. A két ünnep között pedig jellemzően a túlzásba vitt étkezés és italfogyasztás adta problémák voltak többségben. – számolt be róla Gáspár Attila mentőtiszt. Súlyos közlekedési balesethez nem riasztották őket, viszont volt egy gyógyszermérgezéses esetük, amelynek szerencsére nem lett súlyosabb következménye. A szilveszter éjszaka nyugalmasan telt a kerületi mentősök számára.

Katasztrófavédelmi szempontból is szinte eseménytelenül telt a karácsony és a szilveszter Rákosmentén. – mondta el Ribai László tűzoltó őrnagy, a XVII. kerületi Tűzoltó Parancsnokság parancsnoka. Két tűzeset történt az ünnepek alatt. Az egyik – a szakember elmondása szerint- tipikus karácsonyfa tűz volt, a másik esetben pedig egy melléképület égett. Ezeken kívül jellemzően a műszaki mentések voltak kerületi szinten túlsúlyban.

- A Vízkereszt körüli időszakra a karácsonyfák már elvesztették nedvességtartalmukat, kiszáradtak, éppen ezért elég egy apró szikra, és nagyon hamar lángba borul az egész fa. –hangsúlyozta a tűzoltó őrnagy, aki úgy látja: egyre kevesebb ugyan a szén-monoxid mérgezés, de nem szűnt meg teljesen ennek előfordulása. - A földgázzal működő tüzelő-fűtőberendezések használata esetén különösen fontos gondoskodni a levegő pótlásáról, a helyiségek szellőztetéséről. Ezek elmulasztása ugyanis szén-monoxid felhalmozódáshoz és tragédia bekövetkezéséhez vezethet. A kereskedelmi forgalomban kapható szén-monoxid érzékelők (riasztók) a légtérbe került veszélyes mennyiségű gáz jelenlétét jelezik, ezért ezek felszerelésével tovább növelhetjük otthonunk biztonságát. - emelte ki a szakember.