A Bajcsy Kórház csatlakozott elsőként Magyarországon a Nemzetközi Kórházszövetséghez, amely 1929-ben alakult az Egyesült Államokban, amikor a világ első nemzetközi kórházkongresszusát megtartották. A szövetség jelenlegi központja Svájcban található. A szövetség fő célja, hogy javítsák a társadalom egészségét, fejlesszék az általuk nyújtott szolgáltatásokat függetlenül attól, hogy milyen a lakosság anyagi helyzete.

Feladata, hogy az egészségügy globális problémáira, azaz a minőségre, költséghatékonyságra, a betegbiztonságra és az elérhetőségre fókuszáljon, ezek közül persze minden tagországnál más és más kerül előtérbe.

A szövetségnél többféle tagság létezik: akár egy kórház is a tagjuk lehet.

- A Bajcsy Kórház az általános tevékenységeken túl szeretne adni a magyar és a nemzetközi egészségügynek valami pluszt, a Nemzetközi Kórházszövetségbe való belépés pedig elősegíti azt, hogy a tapasztalatait meg tudja osztani országhatáron kívül is. – hangsúlyozta dr. Bodnár Attila főigazgató –, aki azt reméli, hogy mindez oda-vissza működhet majd. A jó példákat külföldről behozva itthon is tudják majd alkalmazni, és ezeket akár más hazai egészségügyi szervekkel megosztani. A szövetségi tagság mindezeken felül pedig magának az országnak is egy elismerés.

A Bajcsy Kórház mindössze két hete tagja a szövetségnek, de az illetékes munkatársakat máris felkérték egy speciális projektben való részvételre, amely arra keresi a választ, hogy miként érdemes kórházakat építeni bárhol a világon.

Ahhoz pedig, hogy a hazai, biztosított betegeket minél magasabb színvonalon tudják ellátni, a Bajcsy Kórház létrehozott egy költségtérítéses VIP-részleget, amely nem az orvosi ellátás, hanem a kényelmi szolgáltatások tekintetében különbözik egy hagyományos kórteremrészlegtől. Ezt nem ritkán külföldi betegek is igénybe veszik. Ez által pedig Magyarország is bekapcsolódik az ún. egészség-turizmusba. – magyarázta a főigazgató, aki kitért arra is, hogy a korábbiakban már beharangozott Bajcsy egészségkártya várhatóan augusztus 10-től válik elérhetővé. 

A Naplás-tó 1983-tól a Horgászegyesületek Budapesti Szövetségének kezelésében van, azóta folytatnak rajta horgászati tevékenységet. A 16 hektárnyi alapterületű tónál rendszeresek a haltelepítések, a Rákosmente Televízió éppen tanúja volt annak a jelenetnek, amikor 800 kilónyi pontyot eresztettek bele a Naplás-tó vízébe.

- Az évesen előírt telepítési mennyiség egyébként nyolcvan mázsa a pontyok esetében, ebből idén eddig 60 mázsányit telepítettek havi, vagy esetenként kétheti gyakorisággal. Amennyiben az adott mennyiség kifogásra kerül, az illetékesek hozzák is az újabb halszállítmányt. –számolt be róla dr. Nagy András, a Horgászegyesületek Budapesti Szövetségének elnöke.

A pontyok mellett ragadozóhalak is megtalálhatóak a Naplás-tóban: ilyen a harcsa és a süllő, melyek állománya jelentősen megnőtt az utóbbi időkben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy nagyon sok apró hal él a tóban, amely jelentős táplálékforrást képez a ragadozó fajtársak számára.

Harcsából minden évben több rekordlistás példány is elejtésre kerül: volt, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt egy 46 és egy 48 kg-os harcsát is kifogtak.

- Ahhoz azonban, hogy valaki horgászhasson itt a tavon, az általános gyakorlatnak megfelelően horgászvizsgával, egyesületi tagsággal és állami jeggyel kell rendelkeznie, területi jegy megváltása mellett. – hangsúlyozta dr. Nagy András, aki hozzátette: a Naplás-tavon jellemzően napijegyes horgászat folyik, de létezik éves engedélyváltási lehetőség is, amely a teljes horgászidényre, azaz a március közepétől december elejéig tartó időszakra szól.

A Naplás-tó látogatói a gáton és az út melletti partszakaszokon egyaránt horgászhatnak, de csónakok bérlésére is van lehetőség. A nyári időszakban pedig igen népszerű az ún. éjszakai horgászat: a kánikulai időszakokban akár 20-40 látogató is él ezzel a lehetőséggel.

2015. augusztus 1-jén startolt a NB III-as labdarúgó bajnokság 2015/16-os szezonja. A Keleti csoportba került RKSK elsőként idegenben a Tiszaújvárossal mérkőzött meg. Az új, lendületes rákosmenti együttes 2:1-es győzelmet aratott. A rákosmenti gólszerzők Törőcsik Bence és Molnár Tamás voltak.

Július 1-től bírságolhatnak a ki nem irtott parlagfűért. A belterületeken az önkormányzatok jegyzői, míg a külterületeken a kormányhivatalok, illetve a földhivatalok illetékesek eljárni: folyamatosan fogadják a lakosok bejelentéseit, de ők maguk is ellenőrzik a területeket. A bírság mértéke 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

Tarnai Richárd, Pest megye kormánymegbízottja a témával kapcsolatban elmondta: szerencsére egyre kevesebb gondjuk van a parlagfűvel. 2011 óta ugyanis, amióta a légi felderítéses módszert alkalmazzák, kevesebb bírságot kellett kiszabni. Legutóbb, a 300 ezer hektárnyi ellenőrzött területből csupán 100 hektár volt fertőzött.

A mentesítésről a hidegek beálltáig, azaz többnyire novemberig kell gondoskodni. A kormánymegbízott hangsúlyozta: nem az a szándékuk, hogy a jogszabály pallosát lengessék a tulajdonosok feje felett, hanem hogy mindenkinek, azaz a tulajdonosoknak és szeretteiknek jó legyen, tehát allergiamentesen élhessenek.

A szúnyogszezon az egyik legsúlyosabb állatbetegség, a szívférgesség kórokozójának terjedését is magával hozza. Dr. Olaszy Krisztián Rákosligeten praktizáló állatorvos felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség megelőzhető, de fontos a szűrővizsgálat.

A szívféreg lárvái szúnyogcsípéssel kerülnek a házi kedvencek testébe.

- A kerületben már 30-40 kutyát diagnosztizáltak ezzel. Pedig a betegség megelőzhető, de fontosak a szűrővizsgálatok. – számolt be róla Olaszy doktor.

Ha kedvencünk minden ok nélkül súlyt veszít, fáradékony és köhög, akkor érdemes felkeresni az orvost. Egy gyors vérvizsgálat kideríti, hogy fertőzött-e az állat. Ennél a betegségnél különösen igaz, hogy a teljes gyógyulás annál valószínűbb, minél hamarabb diagnosztizálják.

Ha mégis elkapta a fertőzést az állat, akkor egy hosszú kezeléssel gyógyítható, ám a legfontosabb a megelőzés. - Ha minden gazda odafigyel a kutyájára, és preventív cseppekkel vagy tablettákkal látja el azt, akkor elkerülhető a betegség, és talán maga a járvány is visszaszorítható. – mondta el a szakember.

Az Európai Unióból közvetlenül elnyerhető támogatásokról indított magyar nyelvű honlapot a Magyar Fejlesztési Központ. – számolt be róla Kiss Antal, a központ ügyvezető igazgatója. 2014 és 2020 között több mint 130 milliárd euró közvetlen uniós forrás áll a pályázók rendelkezésére.

Az Európai Unió mindenki számára elérhető, és az élet számos területét lefedő pályázatokkal igyekszik egy - a mai kornak megfelelő-, versenyképes közösséget kialakítani.

A palyazatokmagyarul.eu honlapon témák szerint lehet keresni az érvényes kiírások között. Olvasható a tenderhez kapcsolódó dokumentáció angolul, illetve szerepelnek a weboldalon a pályázat megírását segítő akkreditált tanácsadó cégek is.

Az új magyar pályázati honlap hatalmas látogatottsággal, alig egy hét alatt 105 ezer oldalletöltéssel indult el.

A rendezvény a küldöttségek vezetőinek bevonulásával kezdődött, majd nemzeti imádságunkat követően Kovács József, a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének elnöke köszöntötte a keresztúriakat.A folytatásban Székelykeresztúr polgármestere, Rafai Emil üdvözölte a nagyszámú vendégsereget.

A megnyitót kulturális műsorok színesítették, továbbá átadták a keresztúrért emlékérmet és díszoklevelet is azon vezetőknek, akik az elmúlt másfél évtizedben kiemelten segítették a szövetség munkáját.

A megnyitót követően a vendégek a Keresztúriak Európai Parkjába vonultak, ahol különböző irányjelzőtáblák mutatják, hogy milyen távolságra helyezkednek el a rokon nevű települések. A keresztúrok maradandó emlékműveként és szimbólumaként a parkban ezúttal egy székely kaput avattak fel.    

Székelykeresztúr híven őrzi Petőfi Sándor emlékét. A költő ugyanis itt töltötte utolsó éjszakáját. Halálának 166. évfordulóján, július 31-én, a találkozó résztvevői a Gyárfás-kúriában tartottak megemlékezést annál a körtefánál, amely tanúja volt Petőfi ittlétének.

A délutáni műsor folytatásaként a keresztúriak ökumenikus Istentiszteleten vettek részt a református templomban, majd a főutcán végighaladva a vendégek látványos felvonulás keretében köszöntötték Székelykeresztúr lakóit.

Az idei találkozóra Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról egyaránt érkeztek vendégek. A főtéri színpadon a települések polgármesterei, képviselői, továbbá Dr. Verestoy Attila szenátor, és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondtak köszöntőt. A keresztúrok nagy családjának története 2000-ben, a millennium évében Balatonkeresztúron kezdődött el. A keresztúriak között az elmúlt évek során nemcsak szoros kötelék és önzetlen segítségnyújtás alakult ki, hanem, - mint ahogy Fohsz Tivadar alpolgármester is kiemelte- további kapcsolatok épültek intézmények, civil szervezetek, sőt már az iskolák között is.

 Nevünk és a szívünk összeköt! – ez mára a találkozók jelmondata, amely a tagok szerint szinte mindent elmond közösségükről. A szövetséghez évről évre további települések csatlakoznak útitársként. Ennek értelmében Drávakeresztúr idén első ízben vett részt az összejövetelen.

 A program zenés részében Zsuzsa Mihály rákoskerti nótaénekes örvendeztette meg műsorárával a közönséget. Az első este Szabó Ádám harmonikás koncertjével, majd utcabállal ért véget. Másnap, augusztus 1-jén Rákoskeresztúr delegációja világörökségi helyszíneket- a szászfehéregyházai evangélikus erődtemplomot, majd Segesvár történelmi központját tekintette meg.

A koncert után Rafai Emil ünnepélyesen átadta Riz Leventének, Rákosmente polgármesterének a találkozó vándorzászlaját. Eszerint jövőre kerületünk lesz a házigazdája a Keresztúr Nevű Települések XVII. Nemzetközi Találkozójának.

A Kárpát-medence szegleteiből mintegy 1000 vendég érkezik majd Rákosmentére, amely negyedszer ad otthont a rendezvénynek.

 A nagyszabású esemény fináléjaként a Piramis együttes lépett fel, majd tűzijáték zárta az idei találkozót. A Rákoskeresztúri delegációval tartott Fehér Károly, a Rákosmente KFT igazgatója, Szabó Tiborné rákoshegyi, valamint Dr. Füzesi Péter rákoscsabai önkormányzati képviselők is. A három napos székelykeresztúri találkozóról készült útifilmünket az augusztus 21-ei Kaleidoszkópban közvetítjük.

Igazi közösségi helyként funkcionál a Rákoscsabai Könyvtár, amely a nyári szünidőben is a megszokott nyitva tartással várja régi és új olvasóit. A nagy melegben leginkább a szórakoztató és a pihentető olvasmányokat választják az ide látogatók – mondta el Czigányik Anikó, a könyvtár vezetője.

A csabai könyvtárnak már több mint 2500 olvasója van, ami nem is csoda, hiszen a legnépszerűbb könyvek, filmek, vagy épp hangoskönyvek közül válogathatnak azok, akik a könyvtárba betérnek.

A könyvtárban minden korosztály megfordul, és Rákoscsabáról, Rákoskertről, Rákosligetről, valamint Pécelről egyaránt érkeznek olvasók.

 Ősztől pedig már visszatérnek az intézménybe a megszokott programok, mint például a gyermekek számára meghirdetett kézműves foglalkozások is. Itt általában újrahasznosított tárgyakból készíthetnek a kicsik különféle dolgokat: órarendet, babát vagy éppen várat.

A könyvtár közelében önkormányzati segítséggel nemrég elkészült a parkoló is, amely komfortosabbá és esztétikusabbá tette a könyvtár előtti ez idáig kihasználatlan részt.

 Most pedig egy újabb projektbe fogtak bele a dolgozók: egy úgynevezett kertkönyvtárat szeretnének kialakítani a tervek szerint még az idei esztendőben. Az épület melletti bokros-gazos részt tisztítják majd meg, a helyére pedig asztalokat, székeket és padokat helyeznek azért, hogy a könyvtár olvasói a szabadba is kiülhessenek egy-egy kötettel.