1200 négyzetméteres kutyafuttatót alakít ki a Gyökér közzel szemben lévő területen Rákosmente Önkormányzata az ebtulajdonosok és a kutyákkal nem rendelkező polgárok békés együttélése érdekében a kerület állatbarát koncepciójának égisze alatt. A munkálatokban a Városháza iroda- és csoportvezetői, valamint dr. Rúzsa Ágnes jegyző, dr. Mód Kristóf aljegyző, Riz Levente polgármester, továbbá Horváth Tamás és Fohsz Tivadar alpolgármesterek is segédkeztek. 

A polgármesteri beszámoló lakosságot érintő információi:

1. Átlag feletti részvételi arányt mértek a XVII. kerületben az október 2-i népszavazáson. 42, 79 százalékos volt a részvételi arány. Riz Levente polgármester köszönetét fejezte ki minden olyan választópolgárnak, aki október 2-án élt a választójogával, és részt vett a referendumon. a szavazópolgárok 98,29 százaléka voksolt a kötelező betelepítési kvóta ellen a referendumon, és csupán 1,71százalék mondott igent rá. A 23 budapesti kerület közül elsőként Rákosmente tudta rögzíteni az eredményeket.

2.  2,3 km utat épít az Önkormányzat,ennek célja, hogy a Baross utcát, amely Rákoshegyet keresztülszeli, tehermentesítse, és az átmenő forgalmat erre az új útra terelje, élhetőbb környezetet biztosítva a kerületrészben élő emberek számára. Az út első fele 2013-ban elkészült, 1,3 millió forintnyi költségvetési forrásból. A második ütem kapcsán azonban számos nehézséggel kellett megküzdenie a városvezetésnek.  Közel négyszáz szerződés megkötése után az Önkormányzat kizárólagos tulajdonosa lett az úthoz szükséges területnek, a Földhivatal már be is jegyezte a tulajdonjogot, így a második szakaszra a hatályos építési engedélyt is megkapta a városvezetés, melynek birtokában a vízjogi létesítési engedély és egy 0,4 Kv-os vezeték kiváltásához szükséges engedély is beszerezhetővé válik, emellett az erdőterületek végleges kivonását is intézi a helyhatóság. Az útépítésnek áldozatul eső fák sokszorosát telepítette a kerület egy másik pontján a városvezetés, ezeken felül pedig további 262 darab fát fognak elültetni az útépítési projekt keretében. Várhatóan december közepén-január elején írják majd alá a felek a kivitelezésre vonatkozó szerződést a Ferihegyi út tovább építésére vonatkozóan, így az útépítés 2017-ben fog megvalósulni. Ekkor egy 1,76 km hosszú útszakasz fog megépülni új útburkolattal, szikkasztóárkokkal, közvilágítással, KRESZ-táblák kihelyezésével.

3. A Cinkotai és Keresztúri út összekötése egy régi terve és célja volt az Önkormányzatnak, mert így a Pesti útra nehezedő forgalom egy részét el tudná vinni ez az új útszakasz. A városvezetés elindította a szabályozási terv elkészítésének folyamatát, az elfogadásra váró nyomvonal a meglévő Rákos-patak híd bővítésével csatlakozna be a Keresztúri útba, a nyomvonal biztosítása után pedig az építési engedélyek megszerzése előre láthatóan 2017 év végéig megtörténik majd, és 2018-ban megkezdődhetnek az építési munkálatok, amelyek 2019-ben várhatóan le is zárulhatnak. A fejlesztés összköltsége meghaladhatja az 1mrd forintot, ennek költségvetési hátterét saját és külső forrásokból fedezi a helyhatóság, reményeik szerint a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben. 

4. A Szilas-patak menti és a rákosmenti kerékpárút összekötését tervezi az Önkormányzat a Naplás út és a Naplás-tó mentén. A tervezett útszakasz a Naplás út két oldalán vonulna végig, a lakott területek elhagyását követően pedig a két kerékpárút egyesülne. és úgy menne tovább a Naplás-tó irányába, ahol bekapcsolódna a XVI. kerület által megépítendő kerékpárútba. A projekt keretében közvilágítás kiépítését, a lakott területen kívüli szakaszon napelemes üzemeltetésű világítás létrehozását tervezik. Ha nem nyer elegendő forrást mindehhez a városvezetés a TÉR-KÖZ pályázaton, akkor önerőből fogják további forrásokkal kiegészíteni a projektet.

5.A Rákoshegyen élők több mint negyedévszázados álma, hogy legyen egy méltó közösségi házuk a Podmaniczky utcában található –egykor lakáscélú – ingatlan helyett, amit jelenleg erre a célra használnak. 2006 előtt az akkori városvezetés a Kép és a Szilárd utca sarkán a Víztorony melletti önkormányzati területen szerette volna a közösségi házat felépíteni, de végül a tervezési folyamat megrekedt, a mostani városvezetés viszont a közösségépítés mezsgyéjén haladva ezt újra elindította. Előreláthatóan egy 120 főt befogadó terem, előcsarnok és büfé is lesz az épületben klubszobákkal, információs pulttal, ruhatárral, valamint raktárhelyiséggel. A helyhatóság a Szent István tér rendezését is tervei közé vette, itt parkolók építésére és a zöldfelületek fejlesztésére kerül majd sor a jövőben, nem kihagyva a vízelvezetési problémák megoldását és a víztorony épületének felújítását.

6. Rákosligeten is zajlik a városközpont fejlesztése,  a VIII. utcai volt iskolaépület helyén üzletház és lakópark épül, a beruházó egy településfejlesztési szerződést írt alá az Önkormányzattal, így megtörtént a XV. utcai sportpálya zöldfelületének rendezése, két új kosárlabdapalánk kihelyezése, megkezdődött a Hősök tere környezetében az új parkolóhelyek kialakítása, és folyamatban van a díszburkolatú járdák elkészítése is. Jövő év elején, amikor a lakóépületet átadják, a régi pavilonokat is elbontják, majd parkosítják az így kapott területet.

7. Új tornapadlót kapott a Kőrösi Csoma Sándor Iskola, a beruházás 20 millió forintba került. A Bóbita Óvodában sportudvart adtak át több mint 4millió forint értékben, ezáltal is elősegítve az oda járó gyermekek mozgásfejlődését.

8. Elindultak az időseknek szánt ingyenes tanfolyamok a kerületben, hatalmas érdeklődés mellett. A nyelvoktatási kurzusok között alapfokú illetve haladó német és angol nyelvórákat hirdettek meg, ezekre 194 fő jelentkezett, a számítógépes oktatást pedig 325 fő vette igénybe az élethosszig tartó tanulás jegyében. A közismereti előadások is igen népszerűnek bizonyulnak, az első programot Dr. Tariska Péter neurológus tartotta meg az időskori feledékenység és mentális hanyatlás megelőzésének témakörében, több mint háromszáz fős közönség előtt.

A tüdőgyulladás elleni védőoltás igénylésére vonatkozó kérelmeket is folyamatosan regisztrálják, az oltóanyagok beszerzésével egyetemben.

9. Október 24-én újra megnyitotta kapuit a Polgármesteri Hivatal melletti étterem. Az Önkormányzat egy eredményes pályázatot bonyolított le, amelynek nyertese a Marcsa Néni Családja Kft. lett. A sokak által ismert Marcsa Néni Vendéglője ez idáig a Pesti út egy másik részén üzemelt, onnan költözött a Városháza közvetlen szomszédságába, a városvezetés öt esztendőre kötött szerződést velük.

A rendőrségi beszámolóból kiderült, hogy az október 23-i rendezvények a kerületünkben minden rendőri intézkedés nélkül, békében lezajlottak.

ATM automatából szeretett volna egy idős személy pénzt felvenni, de elterelték a figyelmét, és abban a pillanatban, ahogy az automata kiadta a pénzösszeget, azzal a csalók elrohantak.  A rendőrség a pénzfelvétellel kapcsolatban fokozott körültekintésre és óvatosságra intette a lakosságot.

Gázórák fiktív bevizsgálása kapcsán pénzt csaltak ki gyanútlan emberektől, és még a gázórát is elvitték. Ilyen esetekben fel kell venni a gázszolgáltatókkal a kapcsolatot. A cég egyébként sosem kér pénzt az elvégzett munkákért a helyszínen.

Összesen 29 labdarúgó mérkőzést rendeztek október 26-án a Magyar Kupa 7. fordulójában. Az RKSK az NB I-ben játszó Budapest Honvédot fogadta a Pesti úti pályán. A mérkőzést végig a Kispest gárdája uralta, az eredmény így 6:1 lett a vendégek javára. A rákosmentiek találatát Kokenszky Norbert szerezte.

Annak ellenére, hogy hétköznap kora délután kezdődött az RKSK-Honvéd találkozó, mintegy ötszáz néző látogatott ki a Pesti úti pályára. A Magyar Kupa 7. fordulójában a 32-be jutás volt a tét, a rákosmentiek a Honvédot fogadták, október 26-án. A mérkőzés kezdőrúgását a hazai csapat szakmai igazgatójának, Szűcs Lajosnak fia, a 12 éves Szűcs Dániel végezte el.

A vendég kispestiek komolyan vették a találkozót, a kispadra ültetett Botka Endre és Davide Lanzafamét leszámítva ugyanis a lehető legjobb csapatukkal léptek pályára. Az első gól a mérkőzés 8. percében meg is született. Prosser Dániel jobb oldali beadásából Hidi Patrik fejelt a hazaiak kapujába.

A 21. percben Holender Filip talált a kapuba. A második félidő nem hozott jelentős változást. A csereként beállt Kadima Kabangu, aki betegsége után első meccsét játszotta a Honvédban, rögtön gólt tudott szerezni. A kongói játékos egy kipattanó labdára jól érkezett, és 10 méterről a kapuba talált. Majd a 66. percben Hidi Patrik szerezte meg a második gólját a meccsen.

A hazaiak azonban nem adták fel, kihasználva a Honvéd hibáját szépíteni tudtak a 76. percben, Kokenszky Norbertnek köszönhetően.

A találkozó további részében még két gól született a kispestiek jóvoltából, mindkettő a saját nevelésű Tömösvári Bálint nevéhez kötődik. Egy vitatható helyzetet követően tizenegyest ítélt a játékvezető a vendégcsapat számára, melyet magabiztosan váltottak gólra. A mérkőzés végén, hosszabbításban Tömösvárinak ismét sikerült a kapuba találnia.

A két csapat korábban még nem játszott egymás ellen Magyar Kupa meccset. Érdekesség, hogy a már Rákosmentén játszó Bárányos Zsolt a Honvédnál nevelkedett, összesen 148 NB I-es meccset játszott a kispestiek színeiben.

A találkozó végén Marco Rossi, a Honvéd vezetőedzője értékelte a találkozót.

„Az ilyen meccseken, ahol alacsonyabb bajnokságban futballozó csapatokkal játszunk, vissza tud ütni, ha nem teljes a koncentráció. Amit el akartunk érni, az sikerült, továbbjutottunk, megérdemelt a különbség, több gólt is rúghattunk volna. Tanulság viszont, hogy az egész mérkőzés alatt fenn kell tartanunk a koncentrációt, ez a csapat is egy megingásból gólt tudott lőni, ebből ugyanúgy tanulnunk kell majd.”

Az RKSK nemrégiben közös megegyezéssel szerződést bontott Dr. Tóth János vezetőedzővel, jelenleg Szűcs Lajos vezeti a csapatot.

A Honvéd ezzel a meccsel továbbjutott a Magyar Kupa következő fordulójába. Az élvonalban futballozó csapat jelenleg az 5. helyen áll az NB I-ben.

A rákosmentiek ezzel a vereséggel elbúcsúztak a Magyar Kupától, de az NB III-as bajnokság tovább folytatódik. A Keleti csoportban szereplő RKSK jelenleg a tabella 6. helyén áll, 7 ponttal lemaradva a listavezető Monortól.

Az RKSK következő mérkőzése az NB III-as bajnokságban október 29-én lesz, amikor is Tállya csapatát fogadják hazai pályán.

Közeleg az előttünk álló jeles dátum, nevezetesen november 1., vagyis Halottak Napja. Ezen a napon szinte mindenki megemlékezik azon szeretteiről, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk. Sokan kilátogatnak a temetőkbe, hogy legalább néhány percre, és egy lobogó gyertya lángjának erejéig visszaemlékezhessenek a közösen eltöltött időkre. Ez a kis nyugalom mindenkinek jár, ezt senkitől sem szabadna elvenni!

Szomorúan kell azonban tudomásul vennünk, hogy többen akadnak olyanok, akik még ezen időszak a szentségét sem tisztelik, és kihasználva embertársaik emlékezését, vagy az abból adódóan esetlegesen lankadó figyelmüket, bizony még a sírkertekben, vagy azok környékén is meglopják őket.

Ennek megelőzése érdekében állítottuk most össze az alábbi tanácsainkat, amelyek kifejezetten a temetői lopások, illetve a jellemzően sírkertek környékén elkövetett bűncselekmények problémakörével, illetve azok megelőzésének lehetőségeivel foglalkozik.

Kérjük Önöket, mielőtt elindulnának leróni kegyeletüket, olvassák el megelőzési tanácsainkat, és szívleljék meg sorainkat, nehogy emlékezésük perceit elrontsa egy váratlanul bekövetkezett bűncselekmény!

 fotó: pixabay

Mindenszentek idején és az azt követő Halottak napján általános szokás, hogy gyertyát gyújtunk azokért, akik már nem lehetnek velünk. Sokan nemcsak a temetőkben, hanem otthon is gyertyagyújtással emlékeznek meg, emellett egyre jobban terjed a halloweeni töklámpás készítése is. Sajnos nem telik el év anélkül, hogy a tűzoltókat ne riasztanák temetőtüzekhez, vagy olyan lakástűzhöz, amelyet kegyeleti gyertya okozott.

November első napjaiban évente átlagosan húsz olyan esethez riasztják a tűzoltókat, ahol kegyeleti mécsesek, vagy koszorúk okoznak tüzet. Az esetek többségében csak kisebb, néhány ezer forintos kár keletkezik, de minden évben előfordul, hogy egy kegyeleti célból meggyújtott gyertya miatt semmisül meg egy épület.

A tűzeseteket leggyakrabban az okozza, hogy a mécseseket, gyertyákat könnyen meggyulladó anyagok közelében helyezik el, a keletkező lángok a temetőben a száraz avarra, a lakásban pedig a függönyön és asztalterítőn keresztül a lakás más helyiségeire is átterjednek.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a főváros lakóinak a figyelmét arra, hogy a temetőben csak mécsestartóban lévő mécsest tanácsos meggyújtani, ezeket a sírtól való távozás után el kell oltani. A Halloween alkalmából készített töklámpásokat és kegyeleti gyertyákat fontos olyan biztonságos helyre rakni, ahol nincsenek a közelben gyúlékony anyagok. 

fotó: pixabay

Nyolc területen nyújt támogatást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program abból az 56 milliárd forintos uniós támogatásból mely a magyar egészségügybe érkezik. - jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. 

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a részletekről elmondta, lehet majd pályázni egységes ápolási eszközpark kialakítására 8 milliárd forint értékben. Ez a program azt célozza, hogy az ápolási infrastruktúra fejlesztése révén javuljon az ápolás színvonala, hatékonysága.

A gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer fejlesztésére 6 milliárd, orvos- és nővérszállók fejlesztésére 10 milliárd forintot lehet majd a pályázatban fordítani. Klinikai skill-laborok fejlesztésére 8 milliárd, az orvosi diagnosztikai és laboratóriumi hálózat fejlesztésére 9,8 milliárd forintra, ezen kívül a pszichiátriai és addiktológiai gondozóhálózat fejlesztésére 4 milliárd, az egynapos ellátás fejlesztésére 8 milliárd az uniós forrás. A pszichiátriai ellátórendszer strukturált fejlesztése keretében a szakellátók minőségének és hozzáférhetőségének javítására 2,3 milliárd forint forrás jut – közölte a helyettes államtitkár.

Hármas célrendszer határozza meg a kormány hajléktalanügyi politikáját. - emelte ki Czibere Károly a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a témával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón. Az első a hajléktalanná válás megelőzése, a következő a megfelelő ellátó helyek biztosítása, a harmadik pedig a kivezető utak megteremtése lett.

Ma hazánkban 9500 hajléktalan szálló van kialakítva. Ez a már említett krízis időszakban ezerötszázzal bővül, tehát a tél folyamán közel 11 ezerre nő a rendelkezésre álló helyek száma.  A férőhelyek fenntartása körülbelül 9 milliárd forintba kerül. A Február Harmadika Munkacsoport idei felmérése szerint a megkérdezett hajléktalanok döntő többsége 50 év feletti, ebből minden második már több mint 10 éve él az utcán.