Módosult a tűzgyújtási tilalmi rendszer hazánkban. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az eddigi struktúra nem reflektált hatékonyan az időjárás változásaira, illetve azzal összefüggésben az erdőtűzkockázat idő- és térbeli alakulására sem. Az új, rugalmasabb rendszerben naponta jelölik ki a szakemberek az érintett területeket,  mérlegelve a várható időjárást, az erdei biomassza állapotát és az azt megelőző időszak tűzeseteit.

A jogszabály-módosítás által gyorsabbá vált a korlátozás elrendelése, és a szakemberek biztosítják, hogy az intézkedés az egyes területeken csak a feltétlenül indokolt időszakban lépjen életbe.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal emellett felhívja a lakosság figyelmét, hogy a belterületi ingatlanokon tiltott a kerti és növényi hulladék égetése, amely alól a helyi önkormányzat rendeletben adhat felmentést. Az erdőtűz-megelőzéssel kapcsolatban pedig az érdeklődők a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhatnak.

A Rotunda énekegyüttes  is közreműködött azon az istentiszteleten, melynek keretében urnatemetőt adtak át a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközségben. A vasárnapi eseményen Gáncs Péter püspök hirdetett igét.

Az urnatemetőt Gáncs Péter püspök, Nagyné Szeker Éva evangélikus lelkész, és Kovács Áron másodlelkész közreműködésével szentelte és áldotta meg. A kolumbinárium építésének ötlete 7 esztendeje született meg, és többek között Masznyik Csaba tervező munkájával, gyülekezeti tagok segítségével, valamint Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósult meg 2018 júniusára.

Az urnatemető felszentelését követően a rákoskeresztúri, -valamint  a  -velük 35 éves kapcsolatot ápoló - finnországi raumai és noormarkkui testvérgyülekezet tagjai közösen egy-egy nyírfát ültettek el a templomkertben. 

Riz Levente polgármester elmondta: Az önkormányzat és az evangélikus gyülekezet jó együttműködése nagyban segítette az urnatemető létrejöttét. A helyhatóság a templom másik oldalán lévő ingatlanokat vette át, és cserébe rendelkezésre bocsátott egy másika területet, a szabályozási tervet is megalkotta hozzá, hogy az építményt el lehessen helyezni. A városvezető hozzátette: Van  egy fontos jelentősége annak, hogy elkészült ez a temető. A kerületben temetkezési lehetőségek nincsenek, mindenki Kőbányára vagy Lőrincre járt eddigiekben a szeretteihez.

Rákosmente legnagyobb szabadtéri rendezvénye idén az eddigieknél nagyobb felvonulással, fegyver-, jármű-és bevetési bemutatókkal, kutyás, lovas, valamint hagyományőrző műsorokkal, katasztrófavédelmi gyakorlattal, és megannyi civil szervezet katonai érdekességeket felvonultató sátrával várta az érdeklődőket. A június 15-étől 17-éig tartó, VII. Rákosmenti Rendvédelmi és Katonai Napok Rákosmente Önkormányzatának szervezésében, Rákosmente Önkéntes Polgári Védelmi Törzse, a Báró Podmaniczky III. János Honvéd Egyesület, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat, és a Rákosmenti Polgárőr Egyesület közreműködésével valósult meg. A rendezvény fővédnöke, Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter volt, beszédet pedig Szabó István, honvédelmi ügyekért felelős államtitkár, továbbá Riz Levente, Rákosmente polgármestere mondott.

A hivatásos büntetés-végrehajtási, katasztrófa- és rendvédelmi szervezetek mellett megannyi önkéntes és hagyományőrző egyesület vett részt a programon, amely többek között hadtörténelmünk fejezeteit elevenítette fel, korhű egyenruhák, fegyverzet, eszközök és járművek segítségével. Az esemény célja idén is a hazaszeretet és a honvédelem fontosságának közvetítése, egy tartalmas rendezvény keretében, honvédelmi tárgyi emlékek bemutatásával, műszaki mentési gyakorlattal, valamint különböző rendvédelmi látványelemek megjelenítésével. Az ünnepélyes megnyitón a zászlóvivők bevonulását követően Riz Levente polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a határokat védő magyar katonák és rendőrök Európát és Magyarországot egyaránt védik, Rákosmente pedig Budapest legbiztonságosabb kerülete, köszönhetően a rendvédelmi szerveknek.

Szabó István honvédelmi ügyekért felelős államtitkár, az esemény fővédnöke, Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter nevében is köszöntötte a résztvevőket. Továbbá annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az egyenruhás rendvédelmi és honvédelmi erők is képviseltethessék magukat a civil szervezésű kezdeményezéseken.  

Dr. Galambosi Endre katolikus plébános, és Koroknai Tegez Ferenc református lelkész áldása után a rendezvény történetében fontos szerepet játszó Vanzer János tiszteletére, díszlövést adott le, a Magyar Tartalékosok Szövetségének Hagyományőrző Tagozata. Ezt követően kezdetét vette a hagyományos, menetoszlopos felvonulás - idén az eddiginél több járművel és hosszabb útvonalon.

A magyar, orosz, német, amerikai katonai emlékek felvonultatása mellett jelentős szerephez jutottak a magyar huszárságot és forradalmi honvédeket bemutató hagyományőrzők. Az 1948-49-es Forradalom és Szabadságharc 170. évfordulójának emlékére, különleges gyalogsági és lovassági harcokat láthatott a közönség a Mátyásföldi Ferdinánd Huszárok, és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség jóvoltából.

Az eseményen a megjelenteknek nagyszabású személy- és műszaki mentési gyakorlatban is része lehetett, amelyben magaslati mentést és tűzoltást hajtott végre Rákosmente Önkéntes Polgári Védelmi Törzse. Az alakulat bevetésére éles helyzetben, Rákosmente polgármestere, Riz Levente adhat utasítást.

A VII. Rákosmenti Rendvédelmi és Katonai Napok látogatói szolgálati kutyás hadműveletet is láthattak, a NAV Bevetési Igazgatóság munkatársainak közreműködésében, de a programok között ágyú- és lőfegyver bemutatók, trükk lovaglás, lovagi harc, és büntetés végrehajtási akciók is egyaránt szerepeltek. Az évről-évre bővülő tematikájú honvédelmi eseményt jövőre ugyanebben az időszakban ismételten megrendezik.

A hagyományoknak megfelelően a 17. kerület kilencvenedik, kilencvenötödik, illetve a századik életévüket betöltő polgárait Rákosmente Önkormányzata nevében idén is felköszöntik. Ezúttal Barta Istvánné, Margit néni vehetett át kilencvenedik születésnapja alkalmából virágot, valamint egy –Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt – emléklapot Szabó Tiborné és Virág Mihály önkormányzati képviselőktől június 14-én.

Margit néni 1928. június 14-én született Soltvadkerten. Első szülött gyermek volt a családban, összesen hárman voltak testvérek. Fiatal korában arról álmodozott, hogy varrónőként keresi majd a kenyerét, az élet azonban úgy hozta, hogy végül otthon, a földeken kellett segítenie, később pedig vasútnál helyezkedett el. 1951-ben házasodott össze férjével.

A szépkorú hölgy kedvenc elfoglaltságai közé tartozik manapság a tévénézés és a rádióhallgatás, szellemi frissességét pedig saját bevallása szerint is az olvasásnak köszönheti.

Margit néni jelenleg Rákoscsabán él kisebbik lányával, és annak szűk családjával. Az idős néninek két gyermeke, hat unokája, valamint öt dédunokája van.

Krosnói Járás és Rákosmente Önkormányzatának tízéves testvérvárosi együttműködését újította meg a két település vezetősége június 9-én Lengyelországban.  Az erre az alkalomra készíttetett kétnyelvű díszoklevelet Jan Juszczak járási elöljáró, Adolf Kasprzyk járási hivatalvezető-helyettes, Fohsz Tivadar alpolgármester és Horváth Tamás alpolgármester írták alá a helyszínen. Másnap, azaz június 10-én tartották meg a XIX. Nemzetközi Egyházi és Pravoszláv Kórusok szemléjét a duklai katolikus templomban, ahol a 17. kerületet a Liszt Ferenc Vegyeskar képviselte.

Éhség a szerelemre, hatalomra, családra, és az elismerésre. Ezt az érzésvilágot járja körül és helyezi fókuszba legújabb színdarabjában Gyevi-Bíró Eszter rendező, a Gózon Gyula Kamaraszínház jövő évadában. A Rómeó és Júlia című tragédia célközönsége elsősorban a fiatalabb nemzedék, de az előadás alkotói szívesen fogadnak minden olyan korosztályt, amelynek tagjai újra át akarják élni a szívbemarkoló történet részleteit, és kíváncsiak önmaguk és mások véleményére, szabad megnyilvánulásaira egy interaktív színházi nevelési program keretében.

A mindössze egyetlen hónapos próbafolyamat utolsó simításait végzi a társulat, a színészgárda október közepétől havonta 2-3 alkalommal adja majd elő a darabot.

Kelemen Attiláné fia, Attila, és menye Ilona társaságában fogadta otthonában az őt köszöntő Dr. György-Rúzsa Ágnest, Rákosmente jegyzőasszonyát, és dr. Füzesi Péter kerületrészi önkormányzati képviselőt. Az ünnepelt mozgalmas életútja Debrecenben vette kezdetét, 1923. június 13-án. Berettyóújfalun nevelkedett nagy szeretetben. Édesapja szíjkészítő mester, és a debreceni kettes huszárezred zászlóvivője volt, édesanyja pedig cipőfelsőrész-készítő. Olga néni 1943-ban, Sopronban végzett óvónőként. Az egyetemre már szabó-varró ismerettel, és zenei és énektudással érkezett. Férjével, két fiával, Zsolttal és Attilával, valamint szüleivel együtt, 1957-ben költöztek Berettyóújfaluról, Rákoscsabára. 

Élete során fontos tapasztalat volt számára első óvodapedagógusi munkája. Az egyetem után, 20 évesen Székelyföldre került, a 400 lelket számláló Felsőrákosra, ahol segítőjével egymaga vezette a község óvodáját, 80 gyermekről gondoskodva. A XVII. kerületbe kerülve dolgozott a Bulyovszky-, a Tanár- és a Robogó utcai, továbbá a Piroska Óvodában is. Több mint 20 évig volt a helyi Vöröskereszt titkára. A hosszú és boldog élethez elengedhetetlennek tartja a rendszert a mindennapokban, és az értékes emberi kapcsolatokat.

Amíg egészsége engedte, Olga néni nap - mint nap kertészkedett. Éveken át babákat és kerámia vázákat gyűjtött. Manapság leginkább pihenéssel tölti idejét, a gyermekekkel és jótékonysággal kapcsolatos televíziós műsorokat kedveli. Férjét és kisebbik fiát elveszítette, nagyobbik fia gondoskodik róla. Három unokája és öt dédunokája is rendszeresen meglátogatja. A születésnapi köszöntésen túl, Kelemen Attilánét több évtizedes óvodapedagógusi munkája, és 75 évvel ezelőtt megszerzett képesítése elismeréseként, Rákosmente Önkormányzata gránit díszoklevélben is részesítette, június 1-jén. 

Az áprilisról augusztusig tartó úgynevezett fióka-szezonban számos bejelentést kap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a megmentendő állatokról. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az utódok többsége nem árvult el valójában, ezért úgy lehet rajtuk a leghatékonyabban segíteni, ha nem fogjuk be őket.

A viharos időjárás során előfordul, hogy az erős szélben lengedező, esőtől terhelt ágakon megdől a madárfészek, és kiesnek belőle a fiókák.  Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője hangsúlyozta: hogyha a többnyire még csupasz, vak sarjak nem sérültek meg, úgy ne szakítsuk el az őket tápláló és nevelő szüleiktől.

A szakértő kiemelte: szárnyasaink nem használják szaglásra az orrnyílásukat hazánkban, így a tévhitekkel ellentétben kezünkkel is visszatehetjük a kicsinyeiket a lakhelyükre. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy mégis hazaviszi az állatot, szinte bizonyosan csökkenti az egyedek elengedést követő túlélési esélyeit.

Fontos, hogy csak akkor segítsünk az állaton, ha erre valóban szükség van, és vállalni tudjuk az ezzel járó terheket, miközben végig ügyelünk arra, hogy a jó szándékunk ne okozzon jelentősebb károkat.

 fotó: mme.hu