2009-ben rakták le a Rákoskerti Mennybemenetel Templom alapkövét. Az azóta elhunyt Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas organikus építész által megrajzolt utolsó templomterv alapján készülő egyházi intézmény az elsőként felépülő Makovecz-templom lesz Budapesten. A munkálatok megkezdésétől számítva mostanra érte el legmagasabb pontját az épület, erről pedig június 22-én bokrétaavató ünnepség keretében emlékeztek meg az egybegyűltek. Az eseményt Dr. Füzesi Zoltán a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközség vezető lelkésze nyitotta meg rövid imádsággal, majd megáldotta a létesítményt.

Kiss László népdalénekes egy alkalomhoz illő dalt adott elő a megjelenteknek.

Dunai Mónika országgyűlési képviselő felidézte: már a 90-es évek során megfogalmazódott annak ötlete, hogy a területen egy templom álljon, és 2004-ben megalapították a Rákoskerti Templom Alapítványt, amely célul tűzte ki, hogy az elgondolás mielőbb megvalósulhasson. Ezt követően Rákosmente Önkormányzata az egyházak rendelkezésére bocsátotta azt a telket, amelyen 2009-ben az alapkőletétel megtörtént. A Magyar Kormány 2016. december 23-án határozatában biztosította az építéshez szükséges anyagi forrást 520, később pedig további 920 millió forintos támogatás formájában. 2019. áprilisban végül elindulhattak a szükséges munkafolyamatok.

Horváth Tamás polgármester beszédében utalt rá: azt szokták mondani, egy új épület létrejöttének három fő állomása, egyházi intézmény esetében pedig három stációja van, az alapkő letétele, a bokrétaavató ünnepség és a kész építmény átadása. Talán azért kellett ezt a hosszú utat végigjárni, hogy bizonyítsa a közösség az összetartó erejét.

Az eseményen jelen volt Makovecz Imréné Szabó Mariann, az építész özvegye, valamint fia, Makovecz Pál, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki kiemelte: a szervezetük legfontosabb célja az életmű ápolása, gondozása, közkinccsé tétele. Hozzátette: a rákoskerti létesítmény hűen tükrözi azokat a sajátos stílusjegyeket, amelyek az építészt mindig is jellemezték.

A felépítmény a tervek szerint be fog kerülni abba a túraútvonalba, amely jelenleg 7 állomással rendelkezik, és érinti az organikus építész által tervezett templomokat. Timmel Ede Rákoskert önkormányzati képviselője szerint ez jelentősen fellendítheti Rákosmente, és különösen a kerületrész turizmusát, ehhez azonban a helyhatóságnak meg kell teremtenie a szükséges feltételeket.

Az egyházi intézmény 200 fő befogadására válik alkalmassá, a torony 37, a kupola 20 méter magas lesz. A szárnyas torony az iránytű jellegű Kálvin-csillaggal a menny felé szeretne utat mutatni, ez pedig egybecseng majd a templomi történések szándékával, emellett a névválasztást is indokolja. Egyházi felekezetként a Rákoscsabai Református Egyházközség felel a megvalósításért. Sarkadi Zsolt főgondnok kifejtette: az építkezés a következő fázisába léphet, amely ismételten egy látványos része lesz a munkafolyamatoknak a külső héjazat felrakásával.

Az ünnepi esemény zárásaként Makovecz Imréné Szabó Mariann, Dr. Füzesi Zoltán, Dunai Mónika, illetve Horváth Tamás a hagyományoknak megfelelően a létesítmény legmagasabb pontjára elhelyezett bokrétakoszorúval avatta fel a szerkezetkész épületet. Az ünnepségen dr. Füzesi Péter és dr. Bakos András alpolgármesterek, Hatvani Zoltán önkormányzati képviselő, Fohsz Tivadar a 17. kerületi Fidesz alelnöke, valamint Janiknék Megyeri Rita a Rákoskerti Templom alapítvány elnöke egyaránt jelen voltak.

Újra megnyitja kapuit az Újlak uszoda. A járvány miatt lejárt, fel nem használt bérletek automatikusan meghosszabbításra kerültek, a létesítményt június 24-én, reggel 6 órától látogathatják ismét az érdeklődők.

A kormány június 18-i hatállyal megszüntette a veszélyhelyzetet, ezzel együtt a rendkívüli jogrendet is, ugyanakkor kihirdette a járványügyi készültség bevezetését, ugyanis a fertőzés még szigetszerűen felütheti a fejét.

A kabinet döntött arról is, hogy eltörli a 65 év felettiek vásárlási idősávját is, azonban egyelőre kötelező marad a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben.

Továbbra sem lehet 500 főnél nagyobb zenés, táncos rendezvényt tartani. A járványügy készültséget a kormány ezúttal hat hónapra hirdette ki, fenntartásának szükségességét 3 havonta felülvizsgálja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1999-ben indította el a Mindennapi Madaraink Monitoringja elnevezésű programját, melynek célja a gyakori madárfajok állományainak nyomon követése, egy sztenderd számlálási módszer alapján. - mondta el Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője. 

A szakemberek feljegyzik a látott vagy hallott madárfajokat, így az „MMM”-ként is emlegetett felmérés Magyarország főbb élőhelyeire nézve szolgáltat reprezentatív adatokat.  A közelmúltban az egyesület munkatársai kiértékelték az elmúlt 21 év során kapott információkat, mely által kiderült, hogy az agrárterületeken és az erdei élőhelyeken egyaránt folytatódott a fészkelőállomány csökkenés. Orbán Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: nem minden fajnál tapasztalható negatív változás. 

A feketerigó, a széncinege, az örvös galamb, a balkáni gerle előnyére használja ki az emberek közelségét. Azonban a vizsgált fajok túlnyomó többsége csökken. Azoknak a madárfajoknak az állománya, melyek évszázadok óta velünk élnek probléma nélkül – például a kakukk, a mezei gébics, a vadgerle – több százados stabilitás után néhány év alatt kezd el drámai mértékben csökkenni. 

Az állománycsökkenés a károkozók elszaporodását eredményezte számos mezőgazdasági területen, ezáltal a Madártani Egyesület egy olyan lehetőségre is igyekszik felhívni a figyelmet, mely mindkét folyamatra megoldást jelenthetne. 

A Mindennapi Madarink Monitoringja program eredményeiről az mme.hu oldalon bővebben is tájékozódhatnak.

Rákosmente 2019-ben 601 millió forint vissza nem térítendő kormányzati támogatást kapott a földesutak leaszfaltozására a Budapesti Útépítési Program keretében, ehhez az összeghez pedig a helyhatóság még további 503 millió forint önrészt tett hozzá. A kerületi útfelújítások első üteme megvalósult, így került sor a fővárosban zajló program 150. útjaként a szilárd burkolattal ellátott Oszkár utca ünnepélyes átadására. A helyszínen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, Rákosmente az egyik legnagyobb nyertese az útfelújítási kezdeményezésnek, továbbá utalt rá, hogy a megújult útszakasz annak a látható eredménye, amikor a kerületi önkormányzat sikeresen együtt tud dolgozni a kormánnyal.

Gulyás Gergely hozzátette, hogy a kabinet nyitott arra, hogy a fővárosi korszerűsítések érdekében bárkivel együttműködjön, a cél az, hogy négy esztendő múlva ne maradjon olyan budapesti utca, amely nincs leaszfaltozva. Szatmáry Kristóf, a Program miniszteri biztosa elmondta, hogy a főváros soha sem kapott annyi fejlesztési forrást, mint az elmúlt időszakban, amire jó példa ez a projekt is, amely 2019-ben indult tízmilliárd forint összeggel, ez pedig 215 új utat jelentett, majd' 50 kilométer hosszúságban.

Horváth Tamás polgármester kiemelte, hogy 2017-ben még Riz Levente polgármester és a fővárosi Fidesz kezdeményezte a budapesti belterületi földesutak leaszfaltozását, az erre vonatkozó indítványt pedig Magyarország Kormánya elfogadta. Az elképzelés szerves része volt annak a célkitűzésnek, amely egy modern kertváros létrehozására irányult. 

Dunai Mónika országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházás egy valódi összefogás részeként valósult meg, amely leképezi a helyi lakosok igényeit, valamint a városvezetés cselekvő és együttműködő szándékát egyaránt. 

Timmel Ede, a kerületrész önkormányzati képviselője örömét fejezte ki a beruházás elkészültével kapcsolatban, mint utalt rá: régóta vártak az itt élők arra, hogy jó minőségű úton közlekedjenek.

A beszédeket követően a régi hagyomány alapján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szatmáry Kristóf miniszteri biztos, Dunai Mónika országgyűlési képviselő, Láng Zsolt, a Fidesz budapesti elnöke és Horváth Tamás polgármester hordógurítással avatta fel, és adta hivatalosan is használatba a most már szilárd burkolattal ellátott Oszkár utcát.