November 7-én a 90 esztendős Ladányi Ferenc, nyugalmazott rajz- és földrajzpedagógus, festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. Az eseményen – az aktuális járványügyi szabályok betartásával – Dr. Füzesi Péter, Rákosmente alpolgármestere köszöntötte a jelenlévőket. A városvezető elmondta: nagy öröm számára, hogy olyan tehetséges lakossal bővült a 17. kerület, mint Ladányi Ferenc – vagy ahogyan a hozzátartozói szólítják: Feri bácsi. 

Az alpolgármester kiemelte: lelkileg és fizikailag sem könnyű folyamat a lakhelyváltoztatás, azonban bízik abban, hogy mivel Rákosmente igen kiterjedt zöldfelülettel rendelkezik, Feri bácsi képes lesz ihletet meríteni mindebből, csak úgy, mint egykori otthonánál. A folytatásban Dr. Piláth Károly önkormányzati képviselő köszöntötte az ünnepeltet, átnyújtva számára egy Orbán Viktor kézjegyével ellátott oklevelet, majd Dr. Füzesi Péter tolmácsolta Rákosmente Önkormányzatának jókívánságait. Ezt követően a jelenlévők egy rövid képes összeállítást tekinthettek meg az alkotó életéről, munkásságáról. A vetítés remekül tükrözte Feri bácsi mély kötődését a Tisza és a Körös vidéke iránt, a tiszta érzelmek pedig a kiállított olaj-, pasztell- és akvarell képeken egyaránt megfigyelhetők. 

A tárlat megnyitóján a festőművész számos családtagja, köztük a lánya is részt vett. Kolozsné Ladányi Edit nagyon büszke az édesapjára, akinek 2010-ben – 80. születésnapja alkalmából –közel 120 képét felsorakoztató tárlatot rendezett a szülővárosa, majd 2012-ben megnyerte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Alkotók kiállítás fődíját.  

A „Földvár festője”-ként is emlegetett Ladányi Ferenc kiállításának megnyitóján, Bennő Katalin citera előadásával működött közre. 

Az elmúlt években, hazánkban is előfordultak súlyos kimenetelű kutyatámadások, a közelmúltban pedig a XVII. kerülettel szomszédos Naplás tónál is történt hasonló eset. Az ilyen eseményekhez mindig az ingerszegény, elzárt környezet, vagy más súlyos háttértörténet vezet. Akár emberre, akár állatra támad egy kutya, számos szempontot figyelembe kell venni az ügy vizsgálatakor. Fontos tényező, hogy természetvédelmi környezetben, magánszemély nem tarthat állatot, csakis szigorú feltételek mentén kiadott engedélyek birtokában – szögezte le Oláh Csaba, annak a Rákosmenti Mezei Őrszolgálatnak az intézményvezetője, amelynek fennhatósága alá tartozik az érintett terület. 

Számos gazda úgy vásárol vagy szerez be házi kedvencet, hogy nem gondolja át az állat teljes élettartamát, illetve nincs megfelelő tartási hely, anyagi fedezet, vagy szabadidő. Az ebek ideális gondozás mellett semmilyen körülmények között nem támadnak emberre illetve más állatokra – szögezte le Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője. A szakértő kiemelte továbbá: ha a saját kedvencünket éri kutyatámadás, rendkívül fontos, hogy ezután mit tesztünk. 

Általános tévhit a köztudatban, hogy a terrier vagy bull-típusú kutyák harciasabbak a többinél. Sem fajta, sem méretbeli specifikusság nem figyelhető meg, az erőszakos viselkedésű kutyáknál. Az agresszió kialakulását soha nem a fajtatulajdonságok okozzák, hanem a rossz tartási körülmények vagy bántalmazás, ezen belül a láncon tartás gyakori problémaforrás. 

Ha valaki bizonyíthatóan pénzhamisítást követett el, alap esetben kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre számíthat, illetve ha egyéb minősítő tényezők, például a terjesztés is bizonyítható, nagyobb büntetés is kiszabható. A Magyar Nemzeti Bank Készpénz szakértői és Fejlesztési Főosztálya, folyamatosan vizsgálja a birtokukba került hamisítvány gyanús bankjegyeket. A bonyolultabb biztonsági elemek mellett, a másolást nehezíti, hogy minden papírpénz anyaga egyedi összetételű. A magyar forint alapanyaga speciális gyapot és a Diósgyőri papírgyárban készül, innen kerül a pénzjegy nyomdába. Minden bankjegynek jól megkülönböztethető színe van, illetve a nyomott részein érdesebb a felülete. 

A papírpénzen speciális nyomdaipari technikákkal elhelyezett biztonsági jelzések közé tartozik az a színváltó motívum is, ami a bankjegy közepén található, ez is segíti a felismerést. Az olyan üzletekben és szolgáltató helyeken ahol elfogadnak készpénzt, általában UV B és UV C tartományban mérő lámpákkal állapítják meg az eredetiséget.

A jelenlegi bakjegyek bevezetését 2014-ben kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank, ez a folyamat 2020-ra befejeződött. Ha valakiben felmerül a gyanú, hogy hamis készpénz került a birtokába, több lehetősége van arra, hogy bevizsgáltassa az adott bankjegyet. 
Befáradhat vele bármelyik postahivatalba, vagy kereskedelmi bankhoz, illetve beküldheti a bankjegyet a Magyar Nemzeti Bank címére is, 1054 Budapest Szabadság tér 9. a cím. Itt kérheti a bankjegynek a vizsgálatát.

Ha valaki bevizsgálást kér az MNB fejlesztési főosztályától, és az adott bankjegy eredetinek minősül, csak sérült illetve nem megfelelő állapotú, kérheti a beváltását névértéken. Ha azonban másolatnak bizonyul, bevonják és az illetékes hatóságok vizsgálatot indítanak. A készpénzszakértő felhívta rá a figyelmet: odafigyeléssel, és a papírpénz körültekintő használatával, felismerhetők a hamisítványok.

Az Előjáték Lear Királyhoz című darab egy színházi környezetben játszódó szatíra, amely a XX. század egyik kiemelkedő alakjának, Molnár Ferencnek tollából származik. A darab története szerint a Nemzeti Színház színészei a Lear király előadására készülnek, a játék előtti órában azonban egy megcsalt férj jelenik meg a színpadon, aki kérdőre vonja a főszereplőt.

A mű megjelölése komédia, mégsem egy egyszerű darabról van szó, hiszen a szórakoztatás mellett számos társadalmi kérdést is boncolgat. A főszerepben Dóczy Péter látható, aki már több mint 20 esztendeje tagja a Gózon Gyula Kamaraszínháznak. 

Dóczy Péter a közreműködőkről úgy fogalmazott: attól függetlenül, hogy a színpadon mások szavait és gondolatait keltik életre, sikerült megmutatniuk saját személyiségüket is. Szívvel-lélekkel készültek mind e mellett a bemutatóra, hogy a mostani, nehéz időkben, a járványhelyzet alatt is megörvendeztethessék a közönséget.

A premiert követően mint ismert, a kormány újabb szigorító intézkedésekről döntött, így az előadás legközelebb a korlátozások feloldása után szerepelhet majd az intézmény műsorában. További fontos információk a Gózon Gyula Kamaraszínház facebook oldalán olvashatók.

Ünnepélyes keretek között került átadásra az a 110 méter hosszú kerítés, amely a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium diákjainak biztonságát szolgálja majd a jövőben. A beruházással kapcsolatban Horváth Tamás polgármester kiemelte: ezzel egy hatesztendős ügy végére került pont, mivel a tanintézet két épülete közti területet a helyhatóság elkerítette, és átadta az intézmény számára.

Két épületből áll ugyanis az iskola, és mindkét épületben folyik oktatás. A főépületből ahhoz, hogy a kisebb épületbe át tudjanak menni a gyerekek, eddig teljesen szabad téren kellett közlekedniük, és mindig felügyeletet kellett biztosítani melléjük. A kerítés megépülésével a diákok biztonságosan közlekedhetnek a két létesítmény között.

a munkálatok a helyhatóság, valamint Petrőczy Dániel önkormányzati képviselő közös támogatásával valósultak meg.

A Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 64. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés november 4-én. Ezt követően Sziki Károly nemzetőr alezredes, a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjével kitüntetett színművész az alkalomhoz illő versválogatást adott elő Nagy Gáspár és Petőfi Sándor műveiből.

A továbbiakban Szelepcsényi Sándor, a Rákoskerti Polgári Kör elnöke osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Mint elmondta ezúttal három 1956-os nemzetőrnek ismerteti az életútját, akik hősként vettek részt és harcoltak a forradalom küzdelmeiben. Elsőként bátya Szelepcsényi Ernő történetét idézte fel, aki a Rákoskerti nemzetőrök egyik parancsnokaként vívott küzdelmet a szabadságharc során.

A méltatást követően Bacsó Ernő nemzetőr tábornagy az országos gróf Batthány Lajos Nemzetőr Szövetség elnöke, valamint Kürti László dandártábornok a nemzetőrség nevében végzett kiemelkedő tevékenysége elismerésként állományba helyezte és kinevezte Szelepcsényi Ernőt címzetes nemzetőr dandártábornoknak. Az oklevelet testére Szelepcsényi Sándor vette át a nevében, akit egyben nemzetőr alezredesi pozícióba léptettek elő. A második kitüntetést Szabó Attila kapta, aki 1948-ban a cserkészcsapatok feloszlatását követően barátival egy szervezetet hozott létre, melynek célja a remélt rendszerváltás fegyveres elősegítése volt.

Bacsó Ernő nemzetőr tábornagy, Tarnai Kiss László nemzetőr altábornagy úrral egyetemben turulmadárral ékesített nemzetőr érdemkereszt kitüntetésben részesítette Szabó Attilát. Végül Szelepcsényi Sándor Zsámbokréty Zénó életútját ismertette. Hangsúlyozta, az 1956-os eseményekben, mint 4. osztályos gimnazista vett részt fegyverrel a kezében. Diáktársaival egy fegyveres csoport tagja volt, amikor tudomásukra jutott november 4-én, hogy egy nagyobb orosz katonai egység közeledik a lakókörnyezetükhöz. Ekkor kivonultak a településről és egy közeli városkörnyéki üdülőbe vették be magukat. Ezt az épületet november 10-én páncélos orosz katonai egység vette körül, megadásra szólítva fel őket. A harc kilátástalansága miatt megadták magukat, bízva abban az ígéretben, hogy büntetlenséget élveznek.

Zsámbokréty Zénót a nemzetőrség nevében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként turulmadárral ékesített nemzetőr érdemkereszt kitüntetésben részesült. Továbbá a gróf Batthyány Lajos nemzetőr szövetség vezérkara Bacsó Ernő nemzetőr, mérnök, tábornagyot a hazáért nemzetőr érdemkereszt kitüntetéssel díjazta áldozatos tevékenységéért. A nemzetőr emlékműnél a harcolók nevében Szabó Attila és Zsámbokréty Zénó, Dunai Mónika Rákosmente országgyűlési képviselője, Rákosmente önkormányzatának nevében Horváth Tamás polgármester, Dr. Füzesi Péter és Dr. Bakos András alpolgármesterek, Vitéz Bacsó Ernő altábornagy az Országos Gróf Batthyány Lajos Nemzetőr Szövetség nevében, a megjelent önkormányzati képviselők, a Rákosmenti ’56-os Alapítvány és a Rákoskerti Polgári Kör tagjai valamint a megjelent civil lakosság helyezte el az emlékezés virágait. Az eseményen, amelyen jelen volt többek között Hatvani Zoltán, Timmel Ede és Virág Mihály önkormányzati képviselő a szózat, valamint a székely himnusz közös eléneklésével zárult.

 Az ünnepségsorozat az esti órákban a Péceli út és a Szabadság sugárút kereszteződésénél lévő kopjafánál folytatódott, ahol Dunai Mónika országgyűlési képviselő, Horváth Tamás polgármester, valamint Dr. Füzesi Péter alpolgármester a nemzeti gyásznapon néma főhajtással emlékeztek. Innen gyertyás menet indult az Árpádházi Szent Erzsébet Templom falán elhelyezett emléktáblához. A résztvevők többek között a Czimra Gyula Általános Iskola tanulóinak előadását, valamint Bondor Mária intézményvezető megemlékező szavait hallgathatták meg a helyszínen. Az intézmény diákjai a Budapesti Gazdasági Szakképző Centrum, Békéssy György Technikum tanulóinak adták tovább egy évre az emlékzászlót.