hírek
Az óraátállítás hasznáról
A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest: hazánkban hajnali két óráról háromra. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Ezek azt jelzik, hogy nagyságrendileg 120 GW /h mennyiséget tudunk megtakarítani évente, ami pedig kb. 40ezer háztartás éves fogyasztásával egyenértékű. - A megtakarítás nemcsak a háztartások szintjén jelentkezik, hanem ott is, ahol az esti órákban szükséges a világítás, hiszen az óraátállítást követően később kell felkapcsolni a villanyokat. Reggel ugyan később világosodik, de ezt nem érzékeljük annyira, mert így a nappali ébrenlét időszaka jobban egybeesik a világosság időszakával. – mondta el kérésünkre a MAVIR munkatársa.
A Gyógytestnevelés Napja a Kossuth suliban
A március 25-én megrendezésre kerülő Gyógytestnevelés Napjához illeszkedő foglalkozást tartottak hagyományteremtő szándékkal a Kossuth Lajos Általános Iskolában. Ennek keretében azt mutatták be a szervezők, hogy miről szól egy gyógytestnevelési óra, amit nagyon sokan egy kalap alá vesznek az ún. egészségügyi gyógytornával. Pedig ide – mint azt Bitter Laura gyógytestnevelő elmondta - enyhébb elváltozással jönnek a gyerekek, akik tartásjavító gyakorlatokat illetve lábtornát végeznek ilyenkor játékos és szórakoztató formában. A Kossuth iskolában hatvan tanulót érint ez a dolog.
- Iskolaorvosi szűrésen vesznek részt a gyermekek, és ennek során derül fény a mozgatószervi elváltozásokra. Ezután az iskolaorvos javaslatot tesz a gyógytestnevelés igénybevételére, így kerülnek hozzánk a diákok. – tette hozzá a szakember.
A rendőrségi rajzpályázat eredményhirdetése
Amint arról már korábban beszámoltunk, a XVII. kerületi rendőrkapitányság rajzpályázatot hirdetett. A szervezők a biztonságos közlekedés témakörében vártak figyelemfelkeltő rajzokat. A rajzverseny célja az volt, hogy a gyermekeket közelebb hozzák a rendőrséghez. A kerület iskolái között meghirdetett pályázatra közel negyven alkotás érkezett, amiket Géczi-Laskai Judit, az ELTE rajztanára bírált el, kiválasztva közülük a legszebbeket. Minden résztvevő kapott egy emléklapot, a verseny helyezettjei pedig oklevéllel és ajándékokkal térhettek haza. A beérkezett rajzok egyébként a Kapitányság aulájában lesznek majd kiállítva, így az ott megjelenő állampolgárok, illetve az érintett gyerekek és szüleik egy hónapon keresztül meg is tekinthetik azokat.
A gyerekek a rajzokban alapvetően a gyalogos közlekedésre fókuszáltak, talán mert nap, mint nap ilyen formán közlekednek. Csatári Károly rendőr alezredes a rajzversennyel kapcsolatban elmondta: jövőre is szeretnék majd megrendezni, bízva abban, hogy arra a mostaninál is több pályamunka érkezik.
Kiállítás a B.L. teremben
Március 21-én, a tavasz első napján nyílt meg a B.L. Teremben az „Áldás és a tavaszi megújulás”, valamint a „Plasztikai folyamatok” című kiállítás. Ennek első részében a „Lélekhelyek” elnevezésű mobil téralakzatok tekinthetők meg. A művekhez videofilm társul, amelyből kiderül, hogy milyen folyamat révén valósul meg egy-egy mű a konkrét fizikai térben. Ez a művészet iránt érdeklődők számára a művekben való elmélyülést, illetve azok eredetének megértését segíti elő.
Sárik Péter és Berki Tamás a Jazzpresszóban
A Sárik Péter- Berki Tamás Duó nyűgözte le március 22-én a Jazzpresszó résztvevőit. A neves művészek közös fellépéseit az improvizáció, a humor, a játék, az öröm és persze az energia jellemzi. Nem volt ez másképp ezen az estén sem.
Igazi közönségbarát jazz koncertet adtak, de szerintük egy duónál mindig kell valami, ami kirobbantja a dolgokat. Erre törekszenek, és érezhetően hatalmas energiák szabadulnak fel közöttük az improvizációk során, együttes játékuk katarzishoz vezet.
Spontaneitásuk titka az is, hogy nem próbálnak együtt. A két művész egyébként már több mint egy évtizede játszik együtt, duóban pár éve hallhatóak. Nemrégiben elkészült a „Minden délibáb” című, három koncertfelvételük lenyomatát tartalmazó lemezük is. Rákosmenti örömzenélésüket a közönség szűnni nem akaró tapsviharral fogadta.
"Vizes séták" a Merzsénél
A Víz Világnapja alkalmából ún. „vizes sétákat” szerveztek a Zöld XVII. Mozgalom és a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat munkatársai. A március 21-ére meghirdetett kirándulás úti célja a Merzse-mocsár, a 22-ai túráé pedig a Rákos-patak volt.
Több tucatnyi természetbarát vágott neki a Merzse tanösvények március 22-én. Délután 2 órakor három csapat indult útnak: egy Rákoskeresztúrról, egy Rákoskertről, egy pedig Rákoshegyről. A közös találkozási pont a Kis-Merzse melletti területen volt. A kerületszerte meghirdetett, ún. vizes séta ötletgazdája, Kozák Balázs, a Zöld XVII. Mozgalom egyik tagja elmondta: a kirándulásoknak kettős célja van: egyrészt az, hogy mindenki felfedezze Rákosmente természeti kincseit, másrészt pedig, hogy megismerje a mezőőrök munkáját. A közel száz fős csapat - Szabó Tiborné, Rózsahegyi Péter és Pap László önkormányzati képviselőkkel együtt – végezetül elérkeztek a Merzse mocsárhoz, amelynek medre teljesen megtelt vízzel.
A Magyar-Lengyel Barátság napja a Bartók Zeneházban
Bokor Jutta operaénekes, a Rákoshegyi Bartók Zeneház vezetője köszöntötte elsőként az érdeklődőket a Magyar-Lengyel Barátság Napjának tiszteletére rendezett komolyzenei esten, majd Puskás Zoltán, a XVII. Kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet.
A folytatásban a Liszt Ferenc-díjas Kassai István zongoraművész és Bokor Jutta adták elő magyar és lengyel zeneszerzők műveit. Közöttük Mosonyi Mihály: An Irma című bölcsődala is felcsendült. Kassai művész úr terve, hogy a zeneszerző dalaiból is készítsenek majd felvételt. Ez azért is aktuális, mivel 2015-ben Mosonyi születésnek 200. évfordulóját ünnepeljük.
Kassai István elmondta: a zene nyelvén elsőként Erkel Ferenc fejezte ki a magyar-lengyel barátságot. Névtelen hősök című operájában, ami az 1848-as forradalomról szól, eredetileg volt egy lengyel epizód, amely kifejezetten a két nemzet közötti szoros barátságot mutatta be. Később, a szocializmus alatt magyarok és lengyelek kölcsönösen feldolgozták egymás népdalait. Sőt Horusitzky Zoltán zeneszerző Báthory Zsigmondról szóló, kevéssé ismert operájában is vannak lengyel vonatkozású epizódok.
Megszépült a Rákos-patak környezete
A Víz Világnapja és a Nagy Zöldítési akció keretein belül hulladékgyűjtést szervezetek rákosmenti képviselők március 21-én, szombaton. A civil kezdeményezésből kifejlődött megmozdulás ötletgazdája Kenderessy Dalma volt. Ennek során Koszorúsné Tóth Katalin és Dr. Füzesi Péter Rákoskeresztúron és Rákoscsabán vezettek egy-egy csapatot, akik az egyik legértékesebb vizes élőhelyünket, a Rákos-patakot és annak környékét igyekeztek megtisztítani a szeméttől. A kezdeményezés számos önkéntest megmozgatott, kicsiket, nagyokat egyaránt. Rákosmente Önkormányzata biztosította mindehhez az eszközöket, valamint a szemét elszállítását is. Az önkéntesek nem csak ezen a helyszínen, hanem a patak Rákoscsaba utcai szakaszától a kerületközpont irányában is lelkesen dolgoztak. Az itteni munkálatokat Dr. Füzesi Péter kerületrészi önkormányzati képviselő koordinálta.
A Rákosmente TV médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program keretében támogatja
Havi 17 fix
Mi itt, Rákosmentén így vagy úgy, de mindnyájan a 17-es szám bvkörében élünk. Nem, tényleg nem gondolunk rá naponta, és nem mondjuk el fnek-fának, hol lakunk, de módfelett örülünk például annak, hogy a kerületünket már nagyon régóta senki sem hívja Rákosborzasztónak. Itt, a Havi 17 fixben pedig igyekszünk körbejárni a 17-es szám minden lehetséges vonatkozását, a matematikától a mvészetekig.
A tizenhetes szám apró titkai
Tudták, hogy a 17-es a kitartás száma? A hosszú, kemény munkával elért sikereké. Ez azért még a szkeptikusok számára sem hangzik rosszul, akik ugye köztudottan idegenül barangolnak a numerológia világában, azt viszont minden bizonnyal kívülről fújják, hogy a 17-es prímszám, mert csak eggyel és önmagával osztható. Pedig egyes ezoterikus álláspontok szerint kiváló tőzsdeügynök, pénzügyi- és életvezetési tanácsadó, sőt adott esetben még producer is válhatna belőlük, feltéve, ha bármely hónap tizenhetedik napján jöttek a világra. Férfiként határozottak, céltudatosak, de mégsem elég kitartóak, nőként pedig kimondottan tűzrőlpattant jelenségnek számítanak a tizenhetedike szülöttei. A 17-es szám alatt lakók sikeresek lehetnek munkájukban, és mindenben, ami pénzügyekkel, és az igazság kiharcolásával kapcsolatos. Ha ez a szám szerepel tehát a lakcímkártyánk megfelelő rovatában, akkor bátran üzemeltethetünk otthonunkban ügyvédi irodát, de lakásunk akár egy alapítvány székhelyéül is szolgálhat - sikeresen. A 17-es szám kultusza nem reked meg azonban az ezotéria világában, jelentősége már ősidők óta megmutatkozik. Fontos szám ugyanis a Bibliában, az ókori filozófiában, az alkímiában és a szakrális építészetben egyaránt. Az olasz kultúrában közismerten balszerencsés kicsengése van, mivel római számos változatának betűit átrendezve a latin VIXI, azaz az „éltem” szó rakható ki belőle. Ezért az olaszoknál sokszor nincs 17. emelet, sem 17-es szoba az épületekben, és az Alitalia légitársaság járatain sincsen 17-es üléssor. Pedig ez az ominózus szám egyetlen területen akár pénzre váltható szerencsét is hozhat: a lottó esetében. Persze nem ismerjük pontosan a számok népszerűségi statisztikáját, az ugyanis a Szerencsejáték Zrt. birtokában van, de nem hozza nyilvánosságra. Így nem kaphatunk pontos képet arról, hogy mennyire jó ötlet a szelvényen a tizenhetest beikszelni. Pedig a preferált számok között –nálunk, rákosmentieknél – ez is teljes joggal helyet kaphatna.