A XVII. kerületi szakrendelő önkormányzati tulajdonba, fenntartásba és működtetésbe vételének kezdeményezéséről döntött Rákosmente vezetése, amelyet a képviselő testület - áprilisi ülésén - egyhangúlag támogatott.

Riz Levente városvezető polgármesteri beszámolójában kitért rá, hogy Rákosmente Önkormányzata mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kerületben kifogástalan legyen az egészségügyi ellátás színvonala. Az alapszolgáltatás tekintetében ez megvalósult, hiszen a házi orvosi rendelőkben felkészült szakemberek várják a rákosmentieket, a rendelők folyamatosan felújításra kerülnek, hogy az ellátás körülményei is ideálisak legyenek.  A járó beteg szakellátás területén azonban problémák vannak. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház által működtetett szakrendelőt ugyanis 1972-ben építették, az akkoriban ötvenezer fős kerülethez igazodva. Ma már azonban kilencvenezer ember él Rákosmentén, helyszűke miatt pedig a szakrendelő nem tudja teljes egészében ellátni a lakosságot, csupán külső telephelyek bevonásával. A másik fő probléma, hogy az eszközpark állapota kritikus, mára elöregedett, korszerűtlen gépek állnak az egészség szolgálatában. Az épület a megépítése óta nem esett át érdemi felújításon és fejlesztésen. Mindennek következtében megcsappant az orvosok és az egyéb egészségügyi dolgozók száma is: elvándorlás figyelhető meg ezen a területen. A kórház pedig, amelyhez a XVII. kerület tartozik, az utóbbi 20-30 évben perifériára helyezte a szakrendelőt.  Az összes érdemi fejlesztési forrást maga a Bajcsy Kórház fogadta be, és abból valósított meg nagyszabású fejlesztéseket, amikből a XVII. kerületnek már nem jutott. A kilátások pedig nem túl biztatóak: a Bajcsy Kórház ugyanis 1,5 milliárd forintnyi adóságot halmozott fel, Rákosmentére tehát a jövőben sem tud forrásokat bevonzani.  Az Önkormányzat abban látja a megoldást, hogy saját tulajdonba veszi a szakrendelőt. A járó beteg szakellátási forma egyre többeket érint, az emberek ugyanis tovább élnek, egyre több idős ember része a társadalomnak, és a fekvőbeteg ellátásból is - akit csak lehet-, igyekeznek átmozgatni a járó beteg ellátásba.

A szakrendelő átvételét mindezeken kívül az is indokolja, hogy jelenleg igen jelentős mértékű járó beteg elvándorlás tapasztalható, a Rákosmentén élők fele a kerületen kívül veszi igénybe a járó beteg szakellátást, a maradék ötven százalékon pedig a szakrendelő és a Medical Center osztozik. Egy fejlett és jól működő szakrendelő tudná csak visszacsábítani a betegeket. Rákosmente Önkormányzata a saját pályázataiba a szakrendelő felújítását hatékonyan be tudja építeni. Dr. Fenke Ferenc önkormányzati képviselő, egyben az egészségügyi intézmény nemrégiben kinevezett vezetője is, sokkal stabilabbnak látja a szakrendelő jövőjét, amennyiben az Rákosmente fenntartásába kerül.

Már idén nagy esély van egyébként arra, hogy megvalósulhasson egy energetikai felújítás nyílászáró cserék, fűtési rendszerkorszerűsítés, homlokzati hőszigetelés formájában.  Akár még eszközfejlesztésekre is sor kerülhet.
 A Kormány a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium részére 150 millió forintot biztosít az épület felújításához. Az intézmény az egyedüli fővárosi iskola, amely megkapja ezt a támogatást, az összeget pedig Rákosmente Önkormányzata a költségvetéséből kiegészíti. A nyári időszakban megkezdődnek tehát a munkálatok, amelyek jelentős minőségi változást hoznak majd az épület állagában.

A tervek szerint a Lugas utca a Zrínyi utca és Zimonyi utca között, a Pelikán utca a Zrínyi utca és Zimonyi utca között, a Zimonyi utca az Edző utca és Csongrád utca között, a Pajta utca a Pesti út és a Nápoly utca között, a Svachulay utca a Helikopter út és az Ősrepülő utca között, valamint a Szilárd utca a Lőrinci út és a Baross utca között újul meg majd a közeljövőben.

Az áprilisi ülésen a képviselők elfogadták a 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló, Rákosmente Kft. 2014-es mérlegbeszámolóját, és 2015-ös üzleti tervét. A cég újfent nyereséget termelt, amelyet a Balassi gimnázium homlokzati nyílászáróinak és a Czimra iskola Kép u. 4. szám alatti épületének korszerűsítésére fordítják. Az önkormányzat újfent indul a HungaroControl térrehabilitációs pályázatán. Amennyiben megnyerjük, a Zsuzsanna téren építenek egy kültéri fitneszparkot.

 Csatári Károly rendészeti osztályvezető közbiztonsági beszámolóján elmondta, hogy egy csaló önkormányzati dolgozónak adta ki magát, és így csalt ki pénzt egy kerületi áldozattól, további trükkös lopások azonban nem valósultak meg a lakosság megfelelő tájékoztatásának köszönhetően.

Az Újjászületés Rehabilitációs Alapítvány április 11-én, szombaton tartotta alapítványi beszámolóját és rendezte meg Táncklubjának 5. születésnapi ünnepségét. Az eseményt Dunai Mónika , Rákosmente országgyűlési képviselője nyitotta meg, amelyen részt vett Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselő is. Táncbemutatóval, a klub és vendégelőadók közreműködésével, tombolasorsolással, értékes nyereményekkel, vacsorával, tűzzsonglőr-show-val, majd éjfélig fergeteges retró diszkóval várták a sorstársakat a szervezők a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. Az Újjászületés Rehabilitációs Táncklub daganatos betegségen átesett, gyógyult, és a betegséggel még küzdő sorstársak közösségét fogja össze, akik a tánc erejével igyekeznek felvenni a harcot a betegség ellen.

A Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola hagyományosan ebben az évben is meghirdette középsős és nagycsoportos lány és fiú óvodások részére szervezett csapat váltó futóversenyét. Ennek során négy fős csapatoknak lehetett nevezni általuk választott fantázia néven, hogy teljesítsék a 4 x 60 méteres távot. 
A nemes küzdelemre április 10-én, pénteken került sor az iskola melletti sportpályán. Rekordot döntött a jelentkezők száma, közel kétszáz gyermek érkezett négy óvodából, 40-50 fős kísérői csapattal. A vidám, zenés bemelegítés után az elődöntők kerültek megrendezésre, majd pedig a felnőtt, nagy versenyek küzdelmét felülmúló, izgalmas döntők is lezajlottak. Minden résztvevő és kísérő  kapott emléklapot, üdítőt, valamint egészséges müzli szeletet. A négy kategória első három helyezettje oklevelet és óvodás fejlesztő füzetet is kapott a sikeres részvételért.

A költészet napját 1964 óta ünnepeljük József Attila születésnapján minden évben április 11-én. A magyar líra előtt Rákosmentén is több programmal tisztelegtek. „Mily mély a sekélység” címmel április 12-én a Csokonai-díjas Ascher Oszkár Színház művészei verses, zenés összeállításban közvetítették a költészetünkben megbúvó játékosságot és humort. Az egyedülálló előadást a Vigyázó Sándor Művelődési Házban teltház fogadta.

Egy bizonyságtevő utazást tettek az Ascher Oszkár színház művészei zenés, verses összeállításukkal. Bukovszki Eszter, Csőre Csaba, Karczub Tímea, Kecső Andrea, Littai Fanni, Ökördy Kornél, Sándorfi Bence és a rendező Hegyi Norbert a magyar költészetben meghúzódó játékosságot, humort és iróniát vitték a porondra. A magyar költészet több száz éves hagyománya ugyanis szerencsére bővelkedik ilyen alkotásokban is. Ezért választották műsoruk címének Kosztolányi egyik idevágó mottóját, a „Mily mély a sekélységet” is.

Weöres Sándor, Petőfi, Csokonai, Arany, Janus Pannonius vagy épp Varró Dániel. A költészet napi műsorban több mint 30 vers hangzott el énekelve, játszva, elszavalva. Fontos szempont volt egyaránt a klasszikus és kortárs művek felvonultatása is. A repertoárt a nyolctagú művészcsapat állította össze a témának, hangulatnak megfelelő költemények kiválasztásával.

A műsor különlegességét adta az is, hogy valamennyi korosztály megtalálhatta az adott vers mondanivalóját, továbbá az ünnep kapcsán kidomborodott az is, mennyire gazdag és kimeríthetetlen magyar költészetünk tárháza.

Az ascherosok összeállítását, - amelyet a tervek szerint még többször színre visznek majd – vastapssal jutalmazta a közönség.

Április 13-án a Balassi Bálint Gimnáziumban tartották meg az ún. komplex, iskolai fogyatékossági érzékenyítő mintaprogram bemutató foglalkozását. Az érzékenyítéssel kapcsolatban Riz Levente polgármester elmondta: Rákosmente helyi esélyegyenlőségi programjának hangsúlyos és nagyon fontos része, hogy szeretnék az ép és egészséges fiatalok szemléletét formálni, ennek érdekében pedig  ún. érzékenyítő órákat tartanak a kerület iskoláiban. A kezdeményezés különlegességét mutatja, hogy sem vidéken, sem Budapesten nem volt ez idáig hasonló program. Az Önkormányzat célja, hogy minden kerületi diák legalább egy alkalommal részt tudjon venni érzékenyítő foglalkozáson, ahol fogyatékkal élő emberekkel találkozva szembesülhetnek azok egyéni problémáival, gondolataikba, érzelmi életükbe is belepillantva.

A foglalkozások során a diákok egyebek mellett megtanulhatják, hogyan kell helyesen segíteni a fogyatékkal élő embereknek, kipróbálhatnak különböző – velük kapcsolatos – sportokat.

Csiszár Attila, a MEOSZ Oktatási Továbbképző és Távmunka Intézet igazgatója a rendezvényt megelőzően elmondta: az érzékenyítést már iskolás korban meg kell kezdeni ahhoz, hogy felnőttként tekintettel legyen a fogyatékkal élőkre a társadalomban. A szintén jelen lévő Vid Natasa pszichológus kifejtette: a velük szembeni előítéletes magatartás abból alakul ki, hogy nincsen az egészséges embereknek tapasztalatuk, ezért távolságot igyekeznek tartani, esetleg egyéb –negatív- viselkedésformába menekülnek. Pedig sokszor nem is segítségre van szüksége a fogyatékkal élőknek, csupán normális hozzáállásra, valamint egy olyan környezetre, ahol képesek önállóan boldogulni.

A gyakorlati foglalkozásoknak a gyerekek mellett Riz Levente polgármester is aktív részese lett, kipróbálta a kerekes székben való közlekedést is. Az órán olyan szituációkban vehetek részt a gimnázium tanulói, amelyek rámutattak azokra a nehézségekre, amelyekkel a mozgáskorlátozottak naponta szembesülhetnek. 

A Diadal Úti Általános Iskola a 2015. évi Magyar Költészet Napja tiszteletére április 10-én alsó tagozatosainak irodalmi összeállításával tisztelgett költészetünk nagyjai előtt.  A zenés – verses műsor záró képében felmutatott transzparens egy mindannyiunk számára megfontolandó, követendő tanácsot emelt a diákok elé: A vers néma, te adj hangot neki! Az intézmény partneriskolájával, a Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolával közösen ezen a héten is megemlékezik az ünnepről.

40 éves a Rákoshegyi Modellező Klub, amelyet 1975 tavaszán indított el Litomiczky Sándor szakkörként, a tanítók kérésére a Kép utcai Általános Iskolában. Az egykori iskolai foglalkozás azonban csakhamar egy népszerű klubbá nőtte ki magát, amely már számos nemzetközi elismerést gyűjtött az évek folyamán. A majdnem félszázados jubileumot a Rákoscsabai Közösségi Házban berendezett különleges, számos repülőmodellt felvonultató tárlattal ünnepelték. A kiállítást, április 10-én Dr. Reé András, a Magyar Modellező Szövetség elnöke nyitotta meg. Mint elmondta: ma a legtöbb gyerek már nem azt kérdezi, hogy miként lehet lemodellezni egy járművet, hanem hogy hogyan lehet megvenni. A rákoshegyi klub ezzel szemben továbbra is az önállóságra nevel, fejleszti a fiatalok kézügyességét, valamint egy jó sport is egyben.

A tagokat és vendégeket Horváth Tamás alpolgármester köszöntötte. Kiemelte: ma egy ilyen modellező klub igazi kuriózumnak számít. 

Mint arról már beszámoltunk, novellapályázatot hirdetett a Rákoscsabai Közösségi Ház a Költészet Napja alkalmából.  Legfeljebb három, eddig még sehol nem publikált, maximum kétoldalnyi terjedelmű írással lehetett jelentkezni elektronikus úton.  A zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokból egy színházi est készült, ahol színészek adták elő a novellák egyes jeleneteit. A felhívásra 79 írásmű érkezett, ezek fele vidéki pályázóktól.

A legmagasabb pontszámot Jung Antalné írása érte el, ő lett az irodalmi pályázat első helyezettje. Gyermekkorában jegyzetfüzeteket töltött meg írásaival, aztán felnőttként a közelmúltban kezdett újra alkotni. Tavaly megnyert egy esszépályázatot, és az eredménytől felbátorodva jelentkezett a rákosmenti novellapályázatra is „Egyszer az életben” és „Kakasszó” című novelláival. - Egy írásnál nemcsak a történet számít, igazából a ráillesztett érzés a lényeg. – vallja az alkotó, aki szereti az írást, türelemmel játszik a szavakkal, civil foglalkozása azonban messze esik a hobbijától, ugyanis mezőgazdasági vállalkozóként keresi a kenyerét.

A második helyezett, Róna J. László stílszerűen éppen József Attila születésnapján, a Költészet Napján látta meg a napvilágot, és Dunaharasztiból érkezett. Rutinos pályázóként a Csaba Ház felhívására is beküldött három pályaművet. Mint elmondta: elsősorban a másokkal való megmérettetés motiválta. 1974-ben jelent meg először az akkori Képes Újság nevű hetilapban néhány verse, majd hosszú kihagyás után 2006-ban kezdett aktívan írni. Azóta két novellás és két verses kötete is megjelent.

Bár a Szép szó irodalmi pályázatán egy novellával diadalmaskodott, saját bevallása szerint a versírás áll közelebb a szívéhez. Sokszor gondolkodott azon, hogy a művészek milyen kapcsolatba kerülhetnek a művükkel. Erről írt is egy verset, amelyben a festő beleszeret a művébe, amit végül eltemetnek vele. A második helyet egy hasonló témájú novellával sikerült megszereznie: itt egy szobrász rajong olyan mértékig a saját maga által létrehozott alkotásért, hogy ott is hal meg, a szobor lábainál. A szerző szerint az a titka a sikerének, hogy teljes mértékben át tudja élni és érezni, amiről ír, nem volt ez másként a díjnyertes novellája esetében sem.

A Szép Szó novellapályázatának harmadik helyezettjei Pruzsinszky Sándor és Varga Lóránt lettek. A díjakat Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselője adta át, beszédében méltatva az irodalom fontosságát.