Január 12-étől már egy új, kibővített, korszerűsített kérdéskörrel találkozhatnak a vizsgázók a jogosítvány megszerzéséhez szükséges KRESZ vizsgán. A változtatás célja a közlekedésbiztonság javítása, a balesetek számának csökkentése, ugyanis a hosszú távú eredmények eléréséhez a képzés, a vizsgáztatás rendszerébe kell beleavatkozni, ott kell végrehajtani bizonyos fejlesztéseket. Ezt egyébként európai uniós irányelvek illetve stratégiák is kimondják.

- Bízunk benne, hogy az elmúlt években tapasztalható pozitív tendencia, amely a balesetek illetve a balesetekben elhunytak számának tekintetében csökkenést mutat, ezen változtatások segítségével hosszú távon is megmaradhat. – nyilatkozta Érsek István, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal vezetője.

- 30 éve nem történt meg a kérdéssor ilyen jellegű megváltoztatása, melyet didaktikai illetve szakmai szempontok alapján végeztünk. Kikerültek az elavult kérdések illetve képek ebből a kérdésbankból, nem tartalmaz tehát ezentúl a feladatsor elavult forgalomtechnikai megoldásokat bemutató kérdéseket. A módosítást megelőzően akadtak olyan esetek is, amelyek olyan műszaki megoldásokra kérdeztek rá, amik már nem gyakoriak manapság. Ezzel szemben napjainkra megjelentek bizonyos korszerű, vezetést segítő asszisztenciarendszerek, amelyekkel kapcsolatosan meg kell győződnünk a vezetői tájékozottságról, mivel ha valaki beül egy ilyen modern kiegészítőkkel felszerelt autóba, akkor el kell tudnia igazodni ezeken a műszereken, tudnia kell, hogy miként kell ezeket működtetni. – hangsúlyozta a szakember, aki hozzátette: a kérdések száma azonban nem változott, egy B kategóriás vizsgázónak továbbra is 55 kérdést kell megválaszolnia 55 perc leforgása alatt, a megengedett hibapontok száma továbbra is tíz maradt, és a vizsgadíj összege sem változott. 

Az önkormányzat valamint Dr. Fenke Ferenc önkormányzati képviselő támogatásával, mintegy 7,5 millió forint értékben kezdődött meg Rákoskeresztúr központjában, a Ferihegyi út „kiteresedésének” rehabilitációja. Első lépésben a térkövezett járda épült a tér nyugati oldalán. A folytatásban padokat, virágokat telepítenek, sőt a tervek szerint megújítják a Laborcz-szobor környezetét is.

Mint ahogyan arról már beszámoltunk, az önkormányzat dr. Fenke Ferenc önkormányzati képviselő javaslatára rendbe hozza a Ferihegyi út mellett található II. világháborús emlékmű környezetét. A járdafelületek rekonstrukciója mostanra már meg is történt, ennek részleteiről valamint a beruházással kapcsolatos távolabbi tervekről dr. Fenke Ferencet kérdeztük.

- Már az első önkormányzati ciklusom kezdetétől, azaz 2010 októberétől szúrja a szememet ez az akkor még gondozatlannak, ápolatlannak számító terület, egészen mostanáig azonban nem sikerült megfelelő egyéni képviselői keretet biztosítani arra, hogy ezt a részt valamilyen módon rehabilitálni tudjuk. Ráadásul rendkívül disszonánsnak hatott a gyönyörű Fő tértől pár száz méterre ez a nagyon elhanyagolt park, ezért is döntöttem úgy, hogy egy bizonyos összeget elkülönítek, „konzerválok” még a tavaly előtti keretemből arra a célra, hogy a parkhoz tartozó utat meg lehessen csináltatni, az általam rendelkezésre bocsátott pénz önkormányzati büdzséből történő kiegészítésével.– nyilatkozta az önkormányzati képviselő a beruházással kapcsolatban, amelyből napjainkra már igen sok minden megvalósult. Két és fél méter széles, száztíz méter hosszú, járólapos megoldású sétaút fogadja a sétálókat, ezen felül pedig direkt a gyermekek kedvéért létrehozott, utcai krétarajzok elkészítésére alkalmas aszfaltfelület. A park egy másik pontján ugróiskola és labirintus található térkövekből elkészítve. A megszépített szakasz egészen a Laborcz szobor övezte térig húzódik, amely terület most még nem kerül felújításra, hiszen - amint azt Fenke doktor úr is elmondta- már az is horribilis összegeket emésztene fel, hogy az ottani töredezett burkolat eltávolításra kerülhessen. A jövőben tehát arra törekszik majd az önkormányzat, hogy a Laborcz szobor környéke, és a közelben lévő szakorvosi rendelő közvetlen környezte is megszépüljön, ez utóbbi beruházás megvalósítását azonban egyelőre hátráltatják a főváros és az önkormányzat között zajló birtokviták.

Január 9. és 11. között ún. FIDE-élőszerző versenyt rendeztek a Sárkány DSE sakk szakosztályának klubhelyiségében Rákosmentén. A verseny célja értékszám-szerzési lehetőség biztosítása 2200 FIDE értékszám alatti sakkozók számára, ezen felül pedig a sportbaráti kapcsolatok építése volt.

24 regisztrált játékos kezdte meg a versenyt. Ez a létszám a szervezők szerint kissé alacsonynak számít a megszokotthoz viszonyítva, de a január 11.-ei szombat munkanapnak minősült, ezzel a ténnyel pedig a verseny életre hívói előzetesen nem számoltak. A kérdéses versenyek egyébként ezen a szinten mintegy három-három és fél órásak lehetnek, amennyiben mindkét játékos kihasználja az idejét.

- Minél magasabb szinten vagyunk ugyanis, annál többet gondolkodnak a játékosok, annál jobban belemélyednek a partiba. A január eleji megmérettetés egy magasabb minősítés megszerzéséről, avagy az eddigi minősítés megerősítéséről szólt. Azon - jellemzően gyerekkorú - játékosok számára pedig, akik korcsoportjukban jónak számítanak, egy komolyabb felkészítési lehetőséget jelentett a mostani versenyen való részvétel. Alapvetően azonban inkább csak hobbijátékosok mérték itt össze a tudásukat, akik minősítést szerettek volna szerezni maguknak. – összegezte Nádasi Balázs, a Sárkány DSE elnöke rákosmenti sporteseménnyel kapcsolatos tudnivalókat, majd utalt arra is, hogy pár héten belül újabb rendezvény valósul meg a kerületben: az ún. Sakk Diákolimpia egyéni és csapatversenye, amely újabb lehetőséget szolgáltat a táblajáték szerelmeseinek a bizonyításra. 

Az ünnephez illeszkedő vidám darabok előadása jellemezte a Rázene Városi Fúvószenekar Újévi Köszöntő Koncertjét január 11-én a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A második alkalommal megrendezésre kerülő komolyzenei programot idén is rengeteg néző tüntette ki figyelmével. A közönség egyebek mellett olyan zeneszerzők műveivel találkozhatott a repertoárban, mint Erkel Ferenc, Sosztakovics, Brahms és Weiner.

- A tavalyi év csúcspontja a Rázene 40 éves jubileumi koncertje volt, amit a XXIII. Rázene Fesztivál keretében rendeztünk meg novemberben, ehhez kapcsolódott az I. Rázene bál a Vigyázó kastélyban. Az idei évben meghívást kaptunk a siklósi várba egy nagy, nemzetközi fesztiválra, amelyet öt év kihagyás után szerveztek meg újra. Tervezünk ezen kívül egy Csehországot és Németországot érintő koncertkörutat is a Fúvószenekarral, de akadnak még jócskán egyéb - szervezés alatt álló - elképzeléseink, melyeket a 2015-ös esztendőben megvalósíthatunk. – ismertette Dely Csaba zenekarvezető a nagy sikerű gálakoncert megkezdése előtt a jövőre vonatkozó terveket.

A Német Kisebbségi Önkormányzat koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a magyarországi németek elhurcolásának 70. évfordulója alkalmából a Bulyovszky ház oldalán található emléktáblánál január 9-én. Az eseményt Altziebler Károly nyitotta meg, aki emlékezésre szólította az egybegyűlteket. A rendezvényen a kerület részéről részt vett Fohsz Tivadar alpolgármester, Hammer József, a rákoskeresztúri elhurcolás utolsó élő tagja, továbbá jelen voltak még önkormányzati és nemzetiségi képviselők, nemzetiségiek, valamint a civil lakosság is.

A megemlékezésen közreműködtek az Újlak Utcai Általános Iskola német nemzetiségi tagozatának tanulói. Fohsz Tivadar ünnepi beszédében összefoglalta a hajdani történéseket. E szerint 1946. január 19-én indult el az első szerelvény Magyarországon élő németekkel, ekkor vette kezdetét a kitelepítés. Egyes források szerint háromszázezer németet hurcoltak el hazánkból: azokat, akik az 1941-es népszámlálás idején német anyanyelvűnek vallották magukat. Ezek a nálunk élő németek magyar zászlókat lengettek ki a vagonok ablakából, miközben berakták őket a szerelvényekbe. A kitelepített emberek a hazájukat voltak kénytelenek elhagyni, azt a hazát, ahol ők otthonra leltek, és amelyik eltartotta őket, felnevelte gyermekeiket. Sokan az amerikai megszállási zónába kerültek, többen a szovjet megszállási zónába, de a legrosszabbul azok jártak (nagyjából hetvenezren), akiket egyenesen a Szovjetunióba hurcoltak el, onnan ugyanis nagy valószínűséggel senki nem térhetett vissza. – utalt rá az alpolgármester, aki azt is hozzátette: tolerancia nélkül semmivé válik a világ, egyes emberek lehetnek jók, vagy éppen rosszak, de nem lehet kollektíven elítélni sem egy népcsoportot, sem pedig vallásilag vagy bőrszín szerint embereket. Hasonló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel dr. Ujházy Loránd római katolikus plébános is, aki reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben nem fog előfordulni az, hogy valaki csak azért, mert egy adott néphez vagy népcsoporthoz tartozik, szenvedésen megy keresztül.

„A II. világháborúban hősi halált halt katonáknak, valamint a Szovjetunióba német származásuk miatt elhurcoltak és soha vissza nem tértek emlékére állította Budapest Főváros XVII. Kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat.’” – áll a felírat a Pesti úti emléktáblán. - A hétköznapokban nem állunk meg mindig ennél a táblánál, pedig lehetőséget ad arra, hogy emlékezzünk. – hangsúlyozta Nagyné Szeker Éva evangélikus lelkész, akit szintén a rendezvény felszólalói között tarthattunk számon.

A megemlékezés koszorúzással zárult, majd a mártírok neve került felolvasásra.

Január 9-én folytatódott az a 16 alkalomból álló nagyszabású rákosmenti ételosztási akció, mely egészen márciusig várja a kerületi rászorulókat, hajléktalanokat, kis jövedelmű nyugdíjasokat. A Polgármesteri Hivatal parkolójában ezúttal a Rákosmenti Adományház munkatársai porciózták az ételt, mellettük pedig a Báró Podmaniczky III. János Honvéd Egyesület tagjai működtek közre a karitatív jellegű kezdeményezésben, akik bejglit osztottak a nehéz körülmények között élőknek. A kalácsot a Végvári Cukrászdák Kft. ajánlotta fel.

Sajnos nem múlik el egyetlen tél sem anélkül, hogy ne történne tragédia valamelyik befagyott vízfelszínen. Ezek a balesetek azonban megelőzhetőek. Ezt példázza a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szervezett ún. jégről mentési gyakorlat is, amelyet január 9-én tartottak a XVI. kerületi Naplás tavon, a helyi Horgászház előtti fagyott felszínű vízterületen.

A bemutatóval egybekötött gyakorlat célja az volt, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét az ilyenkor fennálló veszélyekre, illetve a jégen való tartózkodás szabályaira. A fiktív, kitalált szituáció szerint egy beöltözött hivatásos tűzoltó alatt a parttól mintegy ötven méterre beszakadt a jég, és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság búvárszolgálata kimentette a bajbajutottat.

A gyakorlat keretein belül pedig azokat a hétköznapi eszközöket is bemutatták, amelyek segítségével és helyes használatával a hivatalos erők kiérkezéséig a mentési akció elkezdődhetett.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről Szél Norbert főhadnagy, merülés-vezető elmondta: minimum 10 centiméteres jégvastagság szükséges ahhoz, hogy a jégen biztonságban sportolhassunk. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy megvágjuk a jég felületét. Ez a csupán egyetlen helyen elvégzett művelet azonban nem ad teljes mértékben megbízható képet az aktuális jégbiztonságról, éppen ezért érdemes a part közelében maradni, hogy egy esetleges mentés során minél egyszerűbb legyen a segítségnyújtás.

A jég beszakadásának mindig vannak előzetes jelei. Recsegés, ropogás, majd rianások és repedések figyelhetők meg ilyenkor. Ha pedig vízfoltokat látunk a jégfelületén, akkor biztos, hogy egy olvadási folyamatnak lehetünk szemtanúi, ebben az esetben ereszkedjünk négykézlábra, hasaljunk rá a jég felületére, és így kerüljünk vissza a partra azon az útvonalon, ahol beérkeztünk. A már bejáratott útirány megtartása azért fontos, mivel tudjuk már róla, hogy kibírja a testsúlyunkat.

Ha mégis beszakadna alattunk a jég, akkor dőljünk előre, tegyük a karjainkat széttartva oldalsó középtartásba, ez által biztosítva azt, hogy lehetőség szerint minél nagyobb felülettel érkezzünk a jég felszínére, és semmi esetre se merüljön a kezünk és a fejünk a víz illetve jég alá. Ha ezt  meg tudjuk akadályozni, akkor esélyt kapunk arra, hogy kimásszunk a lékből.

Ha beestünk a lékbe, ne próbáljuk meg levenni magunkról a ruházatot, hiszen a ruhánk alá levegőréteg szorul, és annak is van némi felhajtó ereje. Ha ez a felhajtóerő biztosítja, próbáljunk meg, majd felfeküdni a víz felszínére, majd pedig felcsúszni a jégre. Ha felmászással próbálkozunk, akkor a jég ismét letörik, és nem tudunk kijutni a lékből. Ha segíteni akarunk valakin, mert azt látjuk, hogy beszakad alatta a jég, akkor a lehető leghamarabb értesítsük a 105-ös és 112-es hívószámon a segélyszervezeteket, hogy a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat minél gyorsabban segíteni tudjon. Ha mi magunk akarunk segíteni a bajbajutott egyénen, akkor igyekezzünk egy minél nagyobb felületű eszközt találni, amivel jégre tudunk menni, és keresnünk kell egy olyan tárgyat  - faágat vagy valamilyen ruhadarabot - ,amelynek egyik végét odadobhatjuk a rászorulónak, a másik végét megtartva pedig kihúzhatjuk a partra az áldozatot. Figyeljünk arra, hogy segítségnyújtás közben minél távolabb helyezkedjünk el a lék szélétől, nehogy mi is bajba kerülhessünk.

- Legideálisabb, ha megpróbálunk ellenőrzött körülmények között jégre menni, ilyenkor ugyanis a balesetek igen nagy valószínűséggel elkerülhetők. – összegzett végezetül a főhadnagy.

A téli időszakban megszaporodnak a falopási kísérletek a az erdőkben. A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat munkatársai azonban odafigyelnek, és folyamatosan járőröznek a külterületeken. Hathatós munkájuk nyomán az elmúlt években csökkent e bűncselekmények száma. Szutyhányi Ákos, az őrszolgálat 10. és 17. kerületi csoportvezetője ismertette a legutóbbi esetet, amikor fa-tolvajokat értek tetten. Pécel és Kistarcsa határánál 15 köbméternyi fát vágtak ki jogosulatlanul, a helyszínen pedig 4 köbméter fát is találtak a mezőőrök szállításra felkészített állapotban. Ráadásul az illetéktelen favágók meg akarták vesztegetni őket, ami természetesen csak még tovább rontott az elkövetők helyzetén.

- Összességében azonban elmondható, hogy a kis tételű falopások a jellemzőbbek, ez pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy napjainkra a mezőőrök jelenléte már tudatosult a polgárokban. – vélelmezte a csoportvezető. A kábelégetések előfordulása is jócskán visszaszorult egy 2013-ban hatályba lépett rendeletnek köszönhetően, amely kimondja, hogy már az égetett kábel átvétele is bűncselekménynek számít.

A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat számos sikert elkönyvelhet már. A tavalyi év legemlékezetesebb esete volt, hogy a X.,  XVI. és  XVII. kerület határán elterülő erdőben egy 61 tő növényt tartalmazó cannabis-ültetvényt találtak, és  a rendőrséggel együttműködve végül sikeresen felgöngyölítették az ügyet.

Ilyenkor télen problémát okoz az illegális korcsolyázás is. Sokan használják a Naplás tavat, pedig ez a Szilas-patak víztározója. A tó jegén korcsolyázni veszélyes, sőt a vízfelület és környéke természetvédelmi terület. Az őrszolgálat munkatársai most még elküldik a területről a korcsolyázókat, ám a későbbiekben bírságot is kiszabhatnak.

Szutyhányi Ákos a természetjárók számára is szolgált néhány jó tanáccsal: a réteges öltözködés, a váltóruha használata emelheti komfortérzetünket, de nemcsak önmagunkat kell megvédenünk a téli időszakban a hidegtől, hanem oda kell figyelni embertársainkra is. Ha pedig a jeges faágakat megbolygatja a szél, azok letörhetnek, és sérüléseket okozhatnak, ezért az ilyen időszakokban kifejezetten tanácsos az erdős területeket elkerülni.