Magyarországon elsőként 2008-ban, Rákosmentén avattak Boldog II. János Pál pápa tiszteletére egész alakos köztéri szobrot. Most, a pápa szentté avatásának első, halálának 10. évfordulója alkalmából a Rákoshegyi Római Katolikus Egyházközség és a Rákoshegyi Közösségi Ház szentmisével, majd megemlékezéssel egybekötött koszorúzással fejezte ki tiszteletét április 26-án a Szent István téren lévő szobornál. Ünnepi beszédet Riz Levente polgármester mondott.

A lengyel származású Burbela Gergely atya, verbita tartományfőnök mutatott be szentmisét II. János Pál pápa szentté avatásának első éves évfordulóján a Lisieux-i Szent Teréz plébániatemplomban. Rákoshegyen már hagyomány, hogy április végén megemlékeznek a pápáról, aki ma is példa mindannyiunk számára. A misét követően a szobornál Riz Levente polgármester ünnepi megemlékezésében hangsúlyozta, azért különleges ez a nap, mert egy olyan szent szobra mellett állhat, aki nem egy távoli kor, régmúlt századok dicső szentje, hanem a kortársunk volt.  

Babusa János szobrászművész 2008-ban elsőként készítette el II. János Pál egész alakos, két és fél méteres süttői mészkőtömbből faragott köztéri emlékművét.  A Szent István téren álló pápaszobor a hajlott testet legyőző szeretetet és hitet örökíti meg II. János Pál pápa jellegzetes mosolyával, amely reménységet és hitet ad az embereknek.

A megemlékezés végén II. János Pál szobránál koszorút helyezett el Riz Levente polgármester és Horváth Tamás alpolgármester, Buskó András az Országos Lengyel Nemzeti Önkormányzat képviselője, a Lengyel-Magyar Baráti Kör nevében Puskás Mária, a Rákoshegyért Alapítvány nevében Dr. Gaál József és Szabó Tiborné önkormányzati képviselő. Az esemény zárásaként a rákoshegyi Lisiex-i Szent Teréz-templom kórusa, az egykori egyházfő kedvenc dalát, a Bárka című művet adta elő. Vezényelt Dr. Tóth Mária.

Együtt, összevonva ünnepelték a Föld és a Tánc Világnapját április 25-én a Maros moziban. Elsőként helytörténeti ismeretek átadásával fűszerezett környéki kerékpározáson vehettek részt mindazok, akik biciklivel érkeztek a rendezvény helyszínére, ezt követően pedig a Talajok Nemzetközi Évéhez illeszkedő előadásokat tekinthettek meg az érdeklődők, akiket termelői piac és növényvásár is várt a továbbiakban. A zenés programok kedvelői táncbemutatókat láthattak, és a Csürrentő Zenekar táncházi mulatságán vigadozhattak, a legkisebbek pedig kézműveskedéssel foglalhatták el magukat, és talajtani ismereteiket gyarapíthatták játékos formában.

A rendezvény szervezői között volt a Rákosligeti Polgári Kör, a Balkán Hangja Kulturális Egyesület, de segítséget nyújtott a lebonyolításban a XVII. Kerületért Egyesület, a Varangy Akciócsoport, ahogyana környezetvédőkből álló Zöld 17 elnevezésű társaság is.

A rendezvény egyik létrehozója, Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselő elmondta: május 15-én a Nemzetközi Növénynap kerül megrendezésre diákok számára is befogadható szakmai programokkal, és nagyszabású növénybörzével, ahol vásárolni és csereberélni egyaránt lehet majd. Így akár a megunt növények is könnyedén gazdára találhatnak.

Megújult, biztonságos udvar fogadta a Csillagszem Óvodába járó kisgyermekeket, az avatóünnepélyre április 24-én került sor. A harminc évvel ezelőtti megnyitáskor nagy örömmel vették birtokba az óvodát és annak udvarát, de az azóta eltelt esztendőkben bebizonyosodott, hogy a játékok nagy része balesetek forrása lehet. A gyermekek biztonsága érdekében megváltak ezektől az elavult eszközöktől, a selejtezés eredményeként azonban szinte üresen maradt az óvoda udvara. A fenntartó és a korábbi vezetés nem kis nehézségek árán kezdte meg a játékok pótlását. Kissné Jenei Edit, az intézmény mostani vezetője  pedig 2008-as vezetői pályázatában az udvar fejlesztését a legfontosabb célok között említette. Egészséges, esztétikus és biztonságos óvoda udvar kialakítását tervezte, a játékok sokszínűségének biztosítása mellett. Az azóta eltelt hat esztendőben elkészült a négy udvarrész burkolata, ezzel megszűnt a sár és a por, amely addig állandó problémát jelentett. Két forgó hintával, négy darab libikókával, két kötél alagúttal, két darab – szerepjátékra is alkalmas – kerti pavilonnal, valamint játéktárolóval, fa játékokkal, és új padokkal gyarapodott az óvoda udvara. Átalakították az évek óta használaton kívül helyezett pancsolót is. Az új kerítés pedig – az előzetes tervek szerint - nyárra fog elkészülni majd.

Az udvaravató ünnepségen Kissné Jenei Edit nyitóbeszédében megköszönte a kivitelező cégek munkáját, és Rákosmente Önkormányzatának anyagi segítségét, Várbíró Anita régebbi, és Sarkadi Nagy Adrienn mostani önkormányzati képviselő felajánlásait, valamint mindazok készségességét, akik ötleteikkel, javaslataikkal támogatták az udvar megújítását.

Az óvodások műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek, majd birtokba vették az udvart, és kipróbálták az új, biztonságos játékokat is.

„Az igazat mondd, ne csak a valódit” címmel április 25-én került sor Eperjes Károly önálló estjére a Vigyázó Művelődési Házban. A zenés előadás keretében a XX. század istenkereső költőinek műveiből szemezgetett a Kossuth –díjas színművész, akit Latinovits Zoltán egykori irodalmi estje ihletett arra, hogy ő maga is létrehozzon valami hasonlót.

- A legtöbb istenes verset Adytól tudom. Voltak neki ramaty versei is, azokat nem mondom. József Attilától is csak az istenes témájúakat. Én egy olyan zöldséges vagyok, aki a javát hozta. – Eperjes Károly nemcsak tőlük, de Babitstól, Pilinszkytől, és sok más költőóriástól is hozott néhány vallási vonatkozású költeményt. Estjei egyébként nemcsak Magyarországon láthatók, de a határon túl is szívesen bemutatja száznál is több versből álló repertoárját. Az irodalmi összeállítás tartalmát mindig a nézőközönség rezdüléseihez igazítja a színművész, a közönség reakciójától függ, mit szaval el, vagy éppen mit hagy ki egy-egy előadásból. Erdélyben például 800 ember préselődött be nagykabátban Eperjes Károly kedvéért egy fűtetlen terembe, de látszott a nézőkön, hogy az áldatlan körülmények ellenére a lelkük nagyon is bírja és igényli, ezért ott a művész végül két és fél órát töltött versmondással. Egy másik helyen három órán át tartott az est, amit egy kis szünet után negyven percnyi ráadás követett.

- Létünknek három erkölcsi és bölcseleti pillére van: a szabad akarat, a megtérés, és a lét végső értelme, a hazatalálás. Az irodalmi estem versei is ezek köré csoportosultak. Mindig tanulok ezekből a fellépésekből, remélem, a közönségem is. Akikkel egyébként folyamatosan együtt lélegzem. Ezért ha ez az est nem volna, biztosan szegényebb lennék lelkileg, remélem, más is így van vele, aki eljön és meghallgat. – vallja a színész, aki tavaly elszerződött a Nemzeti Színházból, ezért idén a Pesti Magyar Színházban látható, emellett pedig rendezni is fog majd.

Több, mint két évtizede minden évben megrendezi kulturális szemléjét a volt Laborcz, ma Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola, melynek egyik jelentős eseménye a rajz tagozatos tanulók kiállítása. Az alkotásokat ezúttal is a legkülönfélébb technikákkal készítették a gyermekek. A tárlat április 22-én a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Ballonyi Galériáján nyitotta meg kapuit.

A kiállítást annak védnöke, Radosné Lengyel Anna, a Magyar Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének felügyelője nyitotta meg. Kiemelte: a kiállító gyerekek tehetsége adomány.

Mellettük az iskola leendő kisdiákjainak munkáit is kiállították, és immár 9. alkalommal hirdették ki az ovi-suli rajzpályázat díjazottjait. Munkájáért különdíjat kapott Simor Emili, Horváth Levente. Harmadik helyezett lett és Végh János, második helyet ért el Lajos Anna Rebeka, a legügyesebb pályázó címét pedig idén Nyikos Nóra kapta. Több mint 100 gyermekalkotás tölti be a galériát, ahol a gyerekek egy éves munkájuk gyümölcsét tárták a közönség elé, köztük Laborcz-díjas tanulók is.

A podmaniczkys diákok rajzai április 30-ig tekinthetőek meg a Ballonyi Galérián.

A „Határtalanul” elnevezésű program keretében immár harmadik éve ment ki március 12. és 16. között negyven tizedik osztályos diák négy tanár kíséretében Székelyföldre a Kőrösi Csoma Sándor iskola gimnazistái közül, viszonzásul pedig ők is negyven tanulót fogadtak Rákosmentén a székelykeresztúri partneriskolából.  A közös céljuk az volt a pályázati projekt értelmében, hogy az Árpád házi királyok, valamint a középkori magyar építészet emlékeit kutassák és dokumentálják a gyerekek. Ennek során kiállítási tablókat, illetve egy művészettörténeti füzetet is készítettek a résztvevők, akik Székelykeresztúron kívül többek között Nagygalambfalván, Bögözön és Székelyderzsen is megfordultak. A székelykeresztúri cserediákok látogatásakor pedig budapesti helyszíneket kerestek fel, majd Nógrád megye egyes tájain barangoltak szintén történelmi emlékek után kutatva. Az elmúlt három esztendő alatt a közös munka folyamán baráti kapcsolat alakult ki a két iskola között, így ha tehetik, jövőre újra pályáznak majd a Kőrösisek a „Határtalanul”- programban való ismételt részvétel érdekében.

Hetedik alkalommal rendezték meg Rákosmentén a Bölcsődekóstolgató elnevezésű rendezvényt április 22-én, melynek célja, hogy az érdeklődő szülők közelebbről is megismerhessék a kerület hat önkormányzati bölcsődéjének életét, valamint tájékozódjanak, hogy milyen egyedi szolgáltatásokat nyújtanak az egyes intézmények. A nagy érdeklődésre számot tartó eseményt Fohsz Tivadar nyitotta meg április 22-én, a Vigyázó Sándor Művelődési Házban.

Az alpolgármester megnyitóbeszédében kiemelte: Rákosmentén az elmúlt években jelentősen nőtt a bölcsődék kapacitása: 2 új bölcsőde megnyitását, és több bővítést követően ma 472 férőhely van, és nincs várólista.

 Rákosmente valamennyi bölcsődéjében továbbra is nagy sikerrel tartanak ún. zenebölcsi foglalkozásokat, Mayerné Papp Bíborka vezetésével. Ebből is kaphattak ízelítőt a program résztvevői. Dr. Móra Imola gyermekorvos, Gulyásné Bálint Magdolna dietetikus,  valamint Borsfay Mária gyógypedagógus készséggel válaszolt  a szülők felmerülő kérdéseire . A Nefelejcs Bölcsőde jóvoltából pedig különböző egészséges ételeket lehetett megkóstolni, amelyeket az intézményekben szolgálnak fel a gyermekeknek.

 Április 27 és 30 között nyílt hetet tart Rákosmente valamennyi bölcsődéje, ez idő alatt délelőttönként be lehet látogatni az intézményekbe, még intenzívebb betekintést nyerve azok munkájába, személyes benyomások és tapasztalatok alapján.

Görög nemzetiségi családi délutánra került sor április18-án a Csekovszky Művelődési Házban.  A XVII. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával és együttműködésével megvalósuló rendezvényt a Csekovszky Művelődési Ház egy nemzetiségi programsorozat első állomásaként hívta életre. Az intézményben kézműves foglalkozások, rögtönzött néprajz kiállítás, valamint kvíz feladványok várták a görög kultúra iránt fogékony érdeklődőket. Majd dr. Diószegi György művelődéskutató a magyar-görög kapcsolatokról tartott helytörténeti összefüggésekkel tarkított előadást. A Mydras Zenekar jóvoltából tradicionális görög táncokat, tánclépéseket sajátíthattak el mindazok, akiket mozgásra késztetett az Ellenismos Táncegyesület táncbemutatója, a családi délután teljes ideje alatt pedig olyan különleges, nemzetiségi ételeket kóstolhattak , mint a tzaziki,  pita, vagy a baklava.