Februárban indult széleskörű, társadalmi egyeztetés Rákosmente ún. Településfejlesztési Koncepciójáról és Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról, mely közép- és hosszútávon határozza meg, hogy mi és milyen módon épüljön kerületünkben. A fórumok a Hétfa Kutatóintézet, valamint Rákosmente Önkormányzatának Főépítészi Irodájának vezetésével zajlanak.

Elsőként az önkormányzati képviselőket, az egyházi és intézményi vezetőket, valamint a gazdaság szereplőit, majd a kerület lakóit kérdezték meg elképzeléseikről. Az ezek alapján összeállított terveket a képviselő testület hagyta jóvá áprilisi ülésén. Most, az április 21-ei fórumon már ezeket a dokumentumokat mutatták be.

Rákosmente vezetése a fejlesztések megvalósítását egy 3 pontból álló koncepció mentén haladva képzeli el: a cél a modern és korszerű infrastruktúra kialakítása; a kertvárosias jelleg erősítése; valamint a közösségépítés-egészségnevelés. Kulcsprojektek: az M0 autópálya rákosmenti szakasza melletti terület munkahelyi övezetté alakítása; a sportcsarnok felépítése és a járóbeteg szakrendelő felújítása, kibővítése. Ennek első lépéseként Riz Levente polgármester már kezdeményezte az intézmény önkormányzati tulajdonba való átvételét.

A fórumon, Balázs Gábor, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője mutatta be prezentációjában az elkészült terveket. Ezt most összevetik a többi kerület terveivel. A végső dokumentáció az egész Fővárost átfogó terv lesz, amely augusztus végére kell, hogy elkészüljön.

Immár második alkalommal ünnepelték a Bölcsődék Napját Rákosmentén. A jeles eseménynek április 21-én, a Csekovszky Árpád Művelődési Ház adott otthont. A kisgyermeknevelőket, vendégeket a főszervezők: Aranyosi Mónika, a Mirrmurr Bölcsőde vezetője és Bertalan Ildikó Zsuzsanna, a Rákosmenti Egyesített Szolgáltató Központ vezetője köszöntötte, majd – a bölcsődék dolgozóinak áldozatos munkáját - Riz Levente polgármester köszönte meg.

A városvezető kitért rá: a kilencvenes években a bölcsőde bezárások jellemezték a kerületet, 2009 óta azonban új bölcsődék nyíltak, új férőhelyek keletkeztek. Ebben az időszakban nyitotta meg a kapuit a Mirrmurr Bölcsőde, egy esztendővel később a Kippkopp Bölcsőde, létrejött egy nyitott bölcsődei csoport a Gólyafészek Bölcsődében. Tavaly pedig ugyanitt egy új épületszárny létesült, ennek következtében két új csoport indulhatott, 28 új bölcsődei férőhelyet képezve ezzel.

Riz Levente elmondta: A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően Rákosmentén megszűntek a várólisták, azok a szülők, akik bölcsődei elhelyezést szeretnének a gyermekük számára, a kerületen belül megkaphatják. Az infrastruktúra azonban emberi erőforrások nélkül nem működik, a bölcsőde munkatársai azok, akik naponta szívüket-lelküket beleadják a gondozásba. Rákosmente Önkormányzata a továbbiakban is szeretné a bölcsődék pozícióját erősíteni, az intézmények dolgozóinak munkakörülményeit tovább javítani, erkölcsi és anyagi elismerések biztosítása mellett.

144 bölcsődei alkalmazott dolgozik Rákosmentén, ebből a Bölcsődék Napja alkalmából hat személy munkáját díjazta az Önkormányzat. Az elismeréseket Riz Levente polgármester és Fohsz Tivadar alpolgármester adta át a részükre. A díjazottak névsora: Dauda Gyuláné(Csibe Bölcsőde), Fehér Béláné (Nefelejcs Bölcsőde), Kincsesné Poór Gizella Edit (Mirrmurr Bölcsőde), Lukács Istvánné (Gólyafészek Bölcsőde), Pokorni Mária (Napraforgó Bölcsőde), Udvari Károlyné (Kippkopp Bölcsőde)

Az ünnepi műsorban Kováts Vera és zenekara szórakoztatta a közönséget.

Egy új, kétszer tartósabb eljárás segítségével újult meg teljesen Rákoskeresztúron a Csicsergő Óvoda épületének teteje. A bruttó 8,7 millió forint értékű beruházást az önkormányzat finanszírozta, a kivitelező pedig a Rákosmente Kft. volt. A fejlesztésnek köszönhetően az intézményben nem kell tartani a beázásoktól, és erre 20 év garanciát is vállalnak.

Az óvoda tetejét még a régi, hagyományos technikával fedték be annak idején, ami mára már elavult, így az épület néhány helyen beázott. A korszerűsítés alkalmával egy modern, szilikon bázisú tetőszigetelő anyagot használtak, amelynek az élettartama is kétszer nagyobb, mint bitumenes elődjéé. A felújítás közel egy hónapig tartott, az új típusú burkolatot 848 négyzetméteren alkalmazták.

Az április 19-ei Jazzpresszó vendége az izraeli dallamokat jazz zenével vegyítő Jazzrael zenekar volt a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. Magyarország egyedülálló világzenei formációja 2006-ban alakult Jáger Bandi vezetésével. Küldetésük a közismert izraeli, szefárd, közel-keleti dalok újraértelmezése, a tradicionális zsidó zenei folklór különleges interpretálása a jazz érintésével. Az együttest országosan elismert jazz zenészek alkotják. A formáció énekesnője egyébként a musicalszínésznőként is elismert Bíró Eszter húga, Nóra. A zenekar egy híd szerepét kívánja betölteni kelet és nyugat között, egyesítve a népek zenéjét és kultúráját, valamint megismertetni a fiatalokkal a zsidó zene gyöngyszemeit és értékeit. 

 130 évvel ezelőtt született Gózon Gyula Kossuth-díjas színművész.

A nevét viselő Gózon Gyula Kamaraszínház társulata április 19-én egykori lakóházánál tartott megemlékezést és koszorúzást.

A megemlékezésen Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Dóczi Péter színművész tolmácsolt Gózon összegyűjtött írásaiból részleteket.

A folytatásban a rákosligeti színház társulatának tagjai kedveskedtek ünnepi műsorral az összegyűlteknek.

Az eseményen immár harmadik alkalommal adták át a Gózon Gyula-díjat. Az Ács József szobrászművész által készített bronz emlékplakettet idén Raffay Gábornak, a Diadal Úti Általános Iskola igazgatójának ítélték oda.

Az elismerést minden évben azon pedagógusnak nyújtják át, aki számára a gyermekek nevelése nem csupán a tanórákra korlátozódik, hanem szívvel-lélekkel munkálkodik azon, hogy a tanítványok széleskörű ismereteket szerezzenek a világról, így a színház világáról is.

A díjazott úgy fogalmazott: ezt az elismerést igazából a tantestület tartja a kezében, hiszen a pedagógusok példaértékűen végzik a képzőművészeti ösztönzést, a zene, tánc és drámapedagógiai tanítást. Az igazgató hozzátette: a rákosligeti színház kiemelt szereppel bír az iskola életében, a kezdetektől együttműködnek.

A díjátadást követően a diadalos tanulók adtak műsort. Az eseményen Szabó Ágnes igazgatónő a Babusa János szobrászművész alkotta Gózon Gyula egészalakos gipsz modelljét az Országos Színháztörténeti Intézetnek adományozta. A művet hivatalosan Dr. Gajdó Tamás vette át és mondott köszönetet. A megemlékezés koszorúzással zárult. A tisztelet virágait az emléktáblához a társulat tagjai, Csopják Sándor, a ház lakója, Dombóvári Antal helytörténész, az önkormányzat részéről dr. Füzesi Péter képviselő, Babusa János szobrászművész, Dr. Gajdó Tamás, valamint a civil lakosság tagjai  helyezték el.

Mint arról folyamatosan beszámoltunk, idén is sor került az önkormányzat és civil szervezetek összefogásában megvalósuló ételosztásra, melynek keretében 2014 novemberétől tizennyolc egymást követő pénteken meleg ennivalóhoz juthattak a kerületi rászorulók. Április 17-én a Rákoshegyi Közösségi Házban bográcsban főtt étellel köszönték meg a rendezvény lebonyolításában segédkező, illetve az azt támogató lelkes emberek munkáját. A jó hangulatú összejövetel arra is alkalmat adott, hogy a résztvevők felidézhessék az idei jótékonysági megmozdulás legmeghatározóbb momentumait.

„Közös kincs” címmel szervezett irodalmi estet a Rákoshegyi Polgári Kör április 18-án, szombaton. Az összeállítás a határon túli magyar irodalom legszebb darabjait mutatta be a hallgatóságnak. A közösségi házban megtartott rendezvényen a műveket Szabó András előadóművész, irodalomtörténész válogatta és tolmácsolta. A több mint egy órás összejövetel alkalmával Tamási Árontól, Áprily Lajostól, Reményik Sándortól, Dsida Jenőtől, Kányádi Sándortól, vagy éppen Fábry Zoltántól is elhangzott egy-egy mű. Az előadást az ezekhez kapcsolódó kísérőszövegek, valamint a történelmi háttér kibontása tette teljessé, amely közös vacsorával ért véget.

Egy hatvanéves fekete férfi, egy hasonló korú fehér magyartanárnő, valamint egy huszonnyolc esztendős iráni menekült realisztikus drámája elevenedik meg Vranik Roland: Az állampolgár című filmjében, amelynek egyes jeleneteit Rákosligeten forgatják. A rendező azért választotta filmjének egyik helyszínéül Rákosligetet, mert mint elmondta: ez hozta a külváros tökéletes képét és hangulatát, és a lakás berendezése és atmoszférája pedig változtatás nélkül megfelelt egy –szerep szerinti – magyartanárnő otthonának.

A cselekmény- és szereplő központú történet érdekességét az adja, hogy a bevándorlás témakörével foglalkozó filmek többségével ellentétben itt nem a menekült tábori élet, vagy a munkakeresés nehézségei, hanem az állampolgárság megszerzéséhez már egészen közel álló ember problémái állnak az alkotás középpontjában. Ennek során pedig a főhősnek választania kell atyai illetve szerelmes érzések között is a film fináléjában.