
hírek

Jótékonysági Családi Gála a Vigyázóban
Jótékonysági Családi Gálát rendezett május 23-án a Vigyázó Sándor Művelődési Házban a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. A rendezvényen az intézmény tehetséges diákjai léptek fel műsorszámaikkal. A gála bevételeiből az udvari játszóeszközöket fejlesztik majd.
Benkó Emese Mária, a Pál Apostol iskola egyik hetedikes tanulója szavalta el elsőként Sík Sándor: Hát itt van, testvér c. versét az intézmény 2015-ös Családi Gáláján. A rendezvény fókuszában a tehetséggondozás állt. - „Senki sem alkalmas mindenre, de mindenki alkalmas valamire” – idézte a bencés szerzetesek mondását a gálát megnyitó Horváthné Vincze Judit igazgató asszony. A szintén felszólaló Gulybán Gergely görög katolikus parókus szerint pedig a család egy olyan alapvető érték, amit meg kell őrizni és erősíteni.
A folytatásban az iskola tehetséges tanulói léptek fel zenés, táncos vagy irodalmi műsoraikkal, egyénileg vagy közösen. Számos előadás angolul vagy német nyelven hangzott el, ezzel a gyerekek megmutathatták, mennyit fejlődtek egy esztendő alatt az idegen nyelvi készségeik.
- A Családi Gála bevételeit ezúttal az iskolaudvar játszóterének bővítésére fordítják – ismertette Hagemann Péterné Dia, a rendezvény főszervezője.


A Kossuth iskola tanulói Felvidéken
Harmadik alkalommal indult a Határtalanul pályázaton a rákoskerti Kossuth Lajos Általános Iskola. Az oktatási intézmény ebben az esztendőben is komoly összeget nyert el, amelyből május elején hetedik osztályos tanulók tehettek látogatást a Felvidéken.
A projekt előkészítő tevékenységekkel indult, majd május 6-án, 7-én és 8-án következett a felvidéki kirándulás, ahol a több mint 50 diák valamint az őket kísérő pedagógus is számos élménnyel gazdagodott.
A projekt zárásaként a fiatalok tablókon foglalják össze majd a közös munka, kirándulás tapasztalatait.


Sikerek a Keresztúr Nevű Települések vetélkedőjén
A „Ki mit tud Európáról?” címet viselő, KNTSZ által szervezett versenyen minden évben képviseli magát kerületünk. Idén a februári előválogatón két csapat jutott tovább a magyarországi és Kárpát-medencei fordulóra:a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium és az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola A két csapat a Nyugat-Magyarországról érkező keresztúri versenyzőkkel együtt május 4-én indult az idei döntő helyszínére, Székelykeresztúrra. A versenyen 13 keresztúr nevű település 14 csapata mérte össze tudását az Európai Unióval kapcsolatos feladatok megoldása során. A találkozót érdekes programok színesítették, a versenyzők megtekinthették Székelykeresztúr barátságos városát, a szász hagyományokkal rendelkező Segesvárt, a különleges Békás-szorost, a titokzatos Gyilkos-tavat, a Petőfi Sándor emlékhelyeket, az 1000 éves határt. A versenyben az „újlakosok” a 9. ,a „balassisok” a 3. helyen végeztek, Balatonkeresztúr (2.) és Székelykeresztúr (1.) csapatai mögött. A következő találkozó szervezője Rákoskeresztúr lesz.


Megnyitotta kapuit a Bogdándy Szultán Múzeum
Rákoskerti lakóházát múzeummá alakította át a Munkácsy-díjas Bogdándy Szultán Zoltán, az ünnepélyes avatást és megnyitót május 23-án tartották. A képzőművész célja múzeuma létrehozásával az volt, hogy műveit méltó környezetben óvja, őrizze és mutassa be.
A művész 5 éve vásárolta meg a Ráspoly utca 30. szám alatti házat. Attól fogva pedig folyamatosan a múzeum kialakításán dolgozott. Ő az első magyar alkotó, aki szerves anyagokkal, állati eredetű testrészekkel, talált tárgyakkal, fadarabokkal, ipari hulladékokkal kezdett el dolgozni. Múzeummá alakított házának földszintjén kezdeti munkái, grafikái, szitanyomatai foglalnak helyet, az első szinten pedig 4 helyiségben art brut szemléletű térplasztikái láthatók. Az art brut kifejezés a művészetben a nyers, ösztönös művészetre utal, amelyet Bogdándy Szultán is képvisel.
Jövőbeni terve, hogy a ház legfelső szintjén tovább bővítse múzeumát. A Bogdándy Szultán Múzeum megteremtését önzetlenül támogatta Orosz Károly, Ferenczi Zsuzsa, Huszti Sándor, Kurucz Pál, Béres Károlyné, Dienes János és Dienes Diána. A megnyitót követően a kertben a résztvevők közösen koccintottak, majd jóízűen fogyasztották el a közösen készített gulyást. A művész múzeumába előzetes bejelentkezés alapján, örömmel várja az érdeklődőket.


Múltidéző Kórustalálkozó a Bartók AMI-ban
A XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kar elődkórusának tagjai, és a jelenlegi tagok énekeltek együtt május 9-én a Bartók Béla Művészeti Iskolában. A találkozón, amelyet hosszú szervezői folyamat előzött meg, felcsendültek a régi művek, valamint múltidézésre is sor került.
Az elődkórus, azaz a XVII. kerületi Liszt vegyes kar alakuló ülését Rázga József karvezető kezdeményezésére 1959 augusztusában tartották a mai Gregor, egykori Hősök terei általános iskola egyik termében. A kórust hosszú évek elteltével hivatalosan 1989-ben Menyhártné Barna Zsuzsa karnagy szervezte újra. Az akkori 10-15 fős kórus rövidesen kibővült, a tagok száma elérte a 45 főt. Befogadó intézményük a volt Dózsa, mai Vigyázó Sándor Művelődési Ház lett.
Néhány tag vidékről utazott fel a találkozóra, melykötetlen beszélgetéssel, emlékek felidézésével, jó hangulatban, estébe nyúlóan folytatódott.


Rendőrségi látogatáson a Diadal úti iskola diákjai
Május 13-án a Diadal úti Általános Iskola tanulói tanári kísérettel a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányságra látogattak, ahol Szikszó Sándor r. őrnagy, kapitányságvezető köszöntötte őket. Rövid ismertető után a diákok megnézhették a fegyverszobát és az előállító helyiséget, miközben kapitányságvezető úr elmondta a legfontosabb tudnivalókat e helyiségek rendeltetéséről és rendszabályairól. A kapitányság udvarán megnézhették és ki is próbálhatták a rendőrség csapatszolgálati felszereléseit. A körtúra következő állomásán a bűnügyi technikusok munkájával és felszerelésével ismerkedhettek meg, ahol a technikus kérésre elkészítette a tanulók tenyérlenyomatát. A látogatás zárásaként rövid előadást hallgathattak meg, ahol kapitányságvezető úr a fiatalokat leginkább érintő veszélyekre hívta fel a figyelmüket.


Felújították a Merzse tanösvény tájékoztató tábláit
Rákosmente Önkormányzatának támogatásával, önkormányzati képviselők, mezőőrök, természetvédők, vadászok, gazdák és civilek összefogásával adták át három évvel ezelőtt a Merzse-mocsár tanösvényét. A „Zöld Béka útján” fellelhető tájékoztató táblákat azonban évente fel kell újítani a környezeti hatások és a vandalizmus miatt. A Magyar Biológiai Társaság ebben az ében sikeres pályázatot nyújtott be a Főváros Környezetvédelmi Alapjához, így 1,6 millió forintból felújították az összes táblát, sőt eltávolították a tájidegen fajokat és lekaszálták a láprétet is.
A Merzse megújulásának apropóján a társaság és természetkedvelő önkéntesek május 22-én kirándulást is szerveztek. Ezúttal a maglódi általános iskola első osztályos tanulói csodálhatták meg a tájvédelmi terület szépségeit.
A mocsárban most igen sok víz van, a madárleshez vezető fa stég gerendái ezért eláztak. Kijavításukig azt kérik, ne közelítsük meg a madárlest.


Az Újlak iskola diákjai Erdélyben
Az Újlak utcai iskola 43 hetedik osztályos tanulója 6 kísérővel együtt vett részt április 27-től május 2-ig a „Határtalanul” pályázat keretében megszervezett erdélyi tanulmányi kiránduláson. Az utazás célja az volt, hogy az újlakosok a 7. osztályos magyar irodalom és történelem tananyaghoz kapcsolódva Erdélyben Petőfi és Bem nyomába eredjenek. A csoporthoz a testvérvárosi Gyergyószentmiklóson élő 7. osztályos diákok is csatlakoztak. Az Újlak iskola delegáltjai ajándékokkal kedveskedtek a gyerekeknek, és levetítették az iskolai mindennapjainkról készített filmjüket is. Kolozsvár és Torockó, Gyimesbükk, majd Csíksomlyó, Székelykeresztúr, Farkaslaka, Kisgalambfalva, Csíkszereda, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros, Kézdivásárhely, a Szent Anna-tó, Segesvár, a Tordai-hasadék és a sóbánya, valamint Székelyudvarhely, Korond, Déva, Vajdahunyad és Arad. Ilyen sok helyszínt jártak be a diákok, akik Kisgalambfalván megnézték azt a hidat is, amelynek környezetét 3 évvel ezelőtt ők takarították ki, átfestve a rajta található kottafejeket. Aradon és más emlékhelyeken elhelyezték az utazás előtt elkészített nemzeti színű koszorúikat, a kifejezetten erre a kirándulásra készített logót pedig vitték magukkal minden látványossághoz. Jelenleg az út során készített útinaplók, fotók feldolgozása zajlik, amelynek során a résztvevők közösen kiértékelik az út eseményeit. A programsorozatot végül egy színvonalas kiállítással zárják.


A Rákosmente TV médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program keretében támogatja

Havi 17 fix
Mi itt, Rákosmentén így vagy úgy, de mindnyájan a 17-es szám bvkörében élünk. Nem, tényleg nem gondolunk rá naponta, és nem mondjuk el fnek-fának, hol lakunk, de módfelett örülünk például annak, hogy a kerületünket már nagyon régóta senki sem hívja Rákosborzasztónak. Itt, a Havi 17 fixben pedig igyekszünk körbejárni a 17-es szám minden lehetséges vonatkozását, a matematikától a mvészetekig.
A tizenhetes szám apró titkai
Tudták, hogy a 17-es a kitartás száma? A hosszú, kemény munkával elért sikereké. Ez azért még a szkeptikusok számára sem hangzik rosszul, akik ugye köztudottan idegenül barangolnak a numerológia világában, azt viszont minden bizonnyal kívülről fújják, hogy a 17-es prímszám, mert csak eggyel és önmagával osztható. Pedig egyes ezoterikus álláspontok szerint kiváló tőzsdeügynök, pénzügyi- és életvezetési tanácsadó, sőt adott esetben még producer is válhatna belőlük, feltéve, ha bármely hónap tizenhetedik napján jöttek a világra. Férfiként határozottak, céltudatosak, de mégsem elég kitartóak, nőként pedig kimondottan tűzrőlpattant jelenségnek számítanak a tizenhetedike szülöttei. A 17-es szám alatt lakók sikeresek lehetnek munkájukban, és mindenben, ami pénzügyekkel, és az igazság kiharcolásával kapcsolatos. Ha ez a szám szerepel tehát a lakcímkártyánk megfelelő rovatában, akkor bátran üzemeltethetünk otthonunkban ügyvédi irodát, de lakásunk akár egy alapítvány székhelyéül is szolgálhat - sikeresen. A 17-es szám kultusza nem reked meg azonban az ezotéria világában, jelentősége már ősidők óta megmutatkozik. Fontos szám ugyanis a Bibliában, az ókori filozófiában, az alkímiában és a szakrális építészetben egyaránt. Az olasz kultúrában közismerten balszerencsés kicsengése van, mivel római számos változatának betűit átrendezve a latin VIXI, azaz az „éltem” szó rakható ki belőle. Ezért az olaszoknál sokszor nincs 17. emelet, sem 17-es szoba az épületekben, és az Alitalia légitársaság járatain sincsen 17-es üléssor. Pedig ez az ominózus szám egyetlen területen akár pénzre váltható szerencsét is hozhat: a lottó esetében. Persze nem ismerjük pontosan a számok népszerűségi statisztikáját, az ugyanis a Szerencsejáték Zrt. birtokában van, de nem hozza nyilvánosságra. Így nem kaphatunk pontos képet arról, hogy mennyire jó ötlet a szelvényen a tizenhetest beikszelni. Pedig a preferált számok között –nálunk, rákosmentieknél – ez is teljes joggal helyet kaphatna.