Valódi közösségi film premierjét tartották meg szeptember 12-én a Maros moziban. Az Egy testben című horror ugyanis nemcsak műfaját tekintve nevezhető különlegesnek: jeleneteit kizárólag rákosmenti helyszíneken forgatták, és többségében kerületi szereplők közreműködésével készült az alkotás.

Mint azt a film egyik –a Rákosmente Televízió képernyőjéről is ismert – főszereplője, Szepesi Nikoletta elmondta: alkotói minimális költségvetésből hozták létre a produkciót, mindenki beletette tehát azt, amit csak tudott: a szabadidejét, a művészi hajlamait, vagy éppen a lelkesedését, ezáltal nagyon szerethető lett a végeredmény.

A készítők a bemutatót és az azt követő nyilvános vetítéseket teljes tudatossággal hozták be a Maros moziba, ráirányítva a figyelmet Rákosliget nemrégiben újra megnyitott egykori filmszínházára. A vetítésekből származó bevételeket pedig az intézmény üzemeltetésének javára ajánlották fel a közösségi jelleg további növeléseként.

A filmbemutatót követően pohárköszöntőt Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselője mondott, aki kiemelte, hogy a történetszövésen túl a helyi vonatkozások is plusz töltetet adnak a produkciónak.

Az Egy testben című film rendszeres vetítését szeptember 26-tól kezdik meg a Maros moziban. 

Szeptember 6-án a Rákoshegyi Közösségi Házban került sor Lisányi Endre képzőművész Kerengő című kiállítására.

A tárlat címe a kolostorok belső - folyosókkal szegélyezett – udvarára utal, amelyet elmélyülésre, meditálásra használtak a szerzetesek. A művész meglátása szerint ezek között és a galériák terei között igen könnyű megfeleltetéseket találni, az előbbiekhez hasonlóan ugyanis a kiállító-teremben is körbe halad és elmélkedik is a látottakon a közönség.

A tárlat központi témája az elmúlás, több kép címe is erről tanúskodik. Még a művek alapanyagául szolgáló madzag is sérülékeny, könnyen pusztul, ennek ellenére nagy felületté összeállítva mégis mutat valami életszerűt. A fény is úgy csillan meg rajta, mintha egy eleven felület lenne. A madzagképek mellett a kiállítás részét képezi még egy három képből álló digitális print installáció, amely modernségével erőteljes kontrasztot alkot az ősiséget képviselő madzag-művekkel szemben, mégis mutatnak egymással némi harmóniát is. A Kerengő című kiállítás szeptember 18-ig tekinthető meg a közösségi házban.

Már hetek óta folyamatos munkavégzés zajlik a Ferihegyi úti szakrendelő épületében, a tető felújítása és szigetelési munkálatok már a végéhez közelednek. Az intézmény ablakainak pedig csaknem az egyharmadát kicserélték szeptember második hetére. A homlokzatszigetelési munkálatok előkészítési fázisban vannak, a szükséges anyagok beszerzése megtörtént. Amennyiben optimális mértékben tudják tartani magukat a kivitelezők a cselekvési tervhez, akkor három héten belül ér véget a tervezett rekonstrukció egésze. – tájékoztatta televíziónkat dr. Fenke Ferenc, a szakrendelő igazgatója.

Mint elmondta: annak függvényében, hogy éppen hol tartanak a munkálatok, csaknem naponta kell mozgatni a rendelői ellátásokat azért, hogy maga a rendelés mindenhol zavartalanul működhessen. Mivel a tulajdonos (azaz a magyar állam, közvetve pedig a Bajcsy Kórház ) és a fenntartó (azaz az önkormányzat), valamint a kivitelező három különböző jogi személy, komoly logisztikát jelent közöttük úgy megteremteni az összhangot, hogy annak a betegek ne lássák kárát. A szakrendelő dolgozói azonban Fenke doktor úr meglátásai alapján példaértékűen állnak hozzá a felújítás kapcsán kialakult helyzetekhez, ahogyan a kivitelező is rendkívül rugalmasan viszonyul a rendelésekhez, valamint a betegek is türelmesek.

Az intézményt egyébként annak idején hatvanezer emberre kalibrálták, a kerületet viszont ma már kilencvenezren lakják, hozzájuk számítva azt a harminc-harmincötezer embert a közeli agglomerációból, aki szintén igénybe veszi a szakrendelő szolgáltatásait, bár az agglomeráció nem tartozik a Ferihegyi úti intézmény ún. kötelező ellátási szegmenséhez.  Az ÁNTSZ új betegirányítási rendszere alapján pedig akár még tovább növekedhet az ellátandó betegek száma, mindenképpen szükség lehet majd az emeletráépítésre, amelyet a lehetőségekhez képest mihamarabb szeretne majd megvalósítani az önkormányzat.

A kerületben zajló grandiózus intézmény-felújítási program részeként Rákosmente Önkormányzata a Czimra Gyula Általános Iskola Kép u. 4. szám alatti épületét is korszerűsítette.  A szeptember 8-án megtartott átadóünnepségen beszédet Riz Levente polgármester mondott, melyben egy kültéri fitneszpark megépítését is kilátásba helyezte a rákoshegyi Zsuzsanna téren bokrok és fák telepítésével egybekötve.

A Czimra iskola alsó tagozatos főépületét a bejárati ajtó előtt elhelyezett nemzetiszínű szalag átvágásával avatták fel a diákok. A 88 esztendős intézményben a külső homlokzati renoválása valósult meg a nyílászárók cseréjével, és a tetőszerkezet felújításával. Mint azt Szabó Tiborné kerületrészi önkormányzati képviselő elmondta: kívülről szép és barátságos az épület, az iskolakezdésre pedig kifestették a folyosót, valamint a tantermeket is.

 A közelben lévő gyermek háziorvosi rendelő épületét szintén korszerűsítették: a tetőszerkezet és a nyílászárók már tavaly megújultak az egészségügyi intézményben, ezért idén már a belső terekre koncentráltak. Teljes, vagy helyenként részleges burkolatcsere, festés és mázolás, továbbá az elöregedett belső ajtók cseréje történt meg a közelmúltban, az odajáró betegek komfortérzetének növelése érdekében.

2015. szeptember 4-én, pénteken nyílt meg a B.L.Teremben és szabadtéri környezetében a XVII. Szobor és szobrászrajz, valamint a IX. Szabadtéri kiállítás. A tárlaton október 4.-ig Benedek József, Kerezsi Gyöngyi, B. Laborcz Flóra, Rabie M. Hadie, Duru Covrig (Franciaország), Benedek Gabriella és Volker Beyer (Németország), továbbá Jos Beurskens (Hollandia) művei tekinthetők meg.

Az évente megrendezésre kerülő kő- és faszobrászati kiállítás fő kuriózumai az ún. szobrászrajzok. Ezek célja a szobrászat sajátosságainak bemutatása, míg a szabadtéri tárlat pedig a jelenkor törekvéseit hivatott összefoglalni. A szobrászrajzokon tömeg, forma és tér kapcsolata, továbbá a térviszonyok ábrázolódnak. Más esetben az alakformák, a négyzet, a kör és a háromszög képzik a művek felépítésének alapjait, nem ritkán az erővonalak megjelölésével. De a természet dolgaira is ráirányulhat a figyelem, katicabogarak megjelenítésével, vagy éppen kiszáradt növények gazdag formavilágának bemutatásával. Az egyik kiállító, B. Laborcz Flóra képzőművész például egyéni mintázatokat hoz létre magyar címermotívumok feldolgozásával, és ezeket szövi végül egységes rendszerbe.

A szobrászat kiterjedései, dimenziói rajzban és formában egyaránt kifejezhetők. Az alapmotívumok sokszor komplementer formák, amelyek harmonikusan egészítik ki egymást. A forma és a színek kapcsolatával létrejövő művek, reliefek festményként is megvalósultak. A kiállítás Korona csakra című műve különösen jelentős, mivel a testet nem öltött isteni gondolatokkal éppen ezen az ominózus területen találkozunk, ahogyan a kimagasló művészeti alkotásokkal is.

A sokrétű gondolatokra ösztönző kiállítás október 4-ig tekinthető meg.

„Jelek a jövőnek – emlékművek és építészeti kiegészítők” címmel nyílt kiállítása Nánásy Ilona építészmérnöknek és Babusa János szobrászművésznek szeptember 4-én a Csaba Ház Galériájában. A tárlat célja, hogy megmutassa, miként képes az építészet és a szobrászat egymásra hatni, illetve a különböző alkotások hogyan segítik a további művek létrejöttét. A kiállítás október 2-ig látogatható.

 Halász Krisztina előadásában keresztúri gyűjtésből származó dallamok hangolták rá a megjelenteket Nánásy Ilona és Babusa János tárlatára. „Az építészet és a szobrászat mindig szimbiózisban léteztek egymással.” – kezdte megnyitóbeszédét Salamon György festőművész, aki kiemelte: Nánásy Ilona építészmérnök munkái harmonikusak, játékosak, tájba simulók, valamint nagy figyelmet szentel a megújuló energiák szempontjaira.

Épületei közül kiemelkedő a rákoscsabai Betlehem Református Óvoda, melynek külső megjelenése és belső enteriőrjei erőteljesen húzzák alá a művésznő humánumra és harmóniára törekvő építőművészetét. Az építészeti részletek egyik formája a mozaik, melynek technikáját a művész előszeretettel alkalmazza.

Salamon György megnyitó beszédében Babusa János szobrászművészt az emlékművek kincstárnokának nevezte.A szobrászművész műveit, köztéri alkotásait országszerte ismerik. Jelen tárlaton munkásságából, új terveiből átfogóan mutat képet a közönségnek.

A tárlaton a két művész három közös alkotása, makettje is megtekinthető, közülük az egyik a rákosmenti falurombolásnak állít emléket. A kiállítással bővebben a szeptember 18-ai Kaleidoszkópban foglalkozunk.

Az esős időjárás miatt idén rendhagyó helyszínen, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban tartották meg Rákoscsaba-Újtelep hagyományosnak számító rendezvényét, az Aranykút Fesztivált a rockzene jegyében. Koncertet adott a FrankZafka, a Miez Gomez és a Gesarol, a sztárfellépő pedig idén az 5. születésnapját ünneplő Intim Torna Illegál zenekar volt. A fesztivált Horváth Tamás alpolgármester és Dr. Piláth Károly Rákoscsaba-újtelepi képviselők támogatták. A szervezők kitűzött célja többek között a fiatalok megszólítása volt, amely az idei évben is megvalósulni látszott. Még olyan érdeklődő is akadt, aki vidékről érkezett fel a fesztiválra.

A FrankZafka együttes csapott a húrok közé az idei Aranykút Fesztivál első fellépőjeként.  A kerületi Miez Gomez formáció pedig latin-amerikai és spanyol akusztikus gitárzenét játszott. A látogatókat Horváth Tamás alpolgármester, helyi önkormányzati képviselő köszöntötte, majd az Intim Torna Illegál együttes vette birtokba a színpadot, hogy legnépszerűbb számait a rákosmenti közönség előtt is eljátszhassa.

A Gesarol együttes fellépését megelőzően Piláth Károly önkormányzati képviselő különböző kulturális programokra sorsolt ki belépőket. A 48 éve fennálló Gesarol zenekar ezúttal is kiemelten a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek igényes és dallamos rockzenéjét tolmácsolta, a jelenlévők nagy örömére, a fesztivál záró programjaként.

Szeptember 6-án rendezte meg az RKSK Íjász Szakosztálya az első Rákosmente Pályaíjász versenyt. A meghívásos megmérettetésre 70 íjász érkezett az ország számos pontjáról, többek közt Debrecenből, Kecskemétről vagy Mogyoródról. Az RKSK szakosztálya 9 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet szerzett az egész napos versenyen.

 A rákosmenti egyesület egyébként jelenleg 50 aktív tagot számlál, 2 edző segíti a munkájukat, és egy 4 lőállásos pályán gyakorolhatnak.

Az RKSK a kerület sportját szeretné képviselni, ezért szakágaik közé tavaly bekerült az íjászat is, de mint azt Takács László alelnök elmondta: idővel szeretnének több sportágat indítani az RKSK színeiben.