Óriási az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény iránt: az idei első fél évben 61 ezren érdeklődtek a bankoknál, hat hónap alatt 11 900 kérelmet nyújtottak be, ezek összértéke 31,9 milliárd forint - jelentette be Dömötör Csaba parlamenti államtitkár július 29-én, Nagytarcsán. Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt egy évben több mint 22 ezer családnak sikerült segíteni a CSOK-kal. Ez 43 milliárd forintos támogatást jelent.

A CSOK egy olyan valós igényekre adott reális válasz, amely az otthonteremtést szolgálja. - Ezzel indokolta az óriási érdeklődést Novák Katalin család-és ifjúságügyért felelős államtitkár. Mint mondta, akik lakást kívánnak vásárolni, vagy építkeznek, és ahhoz egy-két, vagy tízmillió forintos támogatást kapnak, a családi otthonteremtési kedvezmény óriási segítséget jelent.

Novák Katalin emlékeztetett: a 2015 júliusában indult otthonteremtési programnak kettős célja van: egyrészt a családok támogatása, a demográfiai ösztönzés, másrészt pedig a gazdaság élénkítése az építőiparon keresztül is. Egy év alatt több mint 22 ezer család vette igénybe a támogatást 43 milliárd forint értékben.

Dömötör Csaba kifejtette: a CSOK csak egy eleme az otthonteremtési programnak. A családokat más formában is támogatják; az otthonteremtést segíti az újépítésű ingatlanokra vonatkozó áfacsökkentés, illetve az áfavisszatérítés lehetősége, az építkezési előírások egyszerűsítése. A CSOK népszerűsége megnyilvánul továbbá az építési engedélyek számának növekedésében is.

Az érdeklődés egyre növekszik a CSOK iránt, az új építésű otthont tervezők között tízszeresére nőtt a nagycsaládosok aránya, ami azt is jelzi, hogy sokan terveznek már három vagy annál is több gyermeket. A kormány jövőre 211 milliárd forinttal támogatja az újabb otthonteremtési programokat.

Könnyen hozzáférhető, ingyenes és változatos – ilyen a rákosligeti tornapark. A XVII. kerületben már öt ilyen szabadtéri létesítményben tölthetik el aktívan szabadidejüket a sportolni vágyók. A fitnesz pályák célja, hogy Rákosmente lakóinak életbe beépüljön a rendszeres testmozgás iránti igény.

Libegő, derékforgató és húzódzkodó. Többek közt ilyen eszközök találhatóak a rákosligeti tornaparkban a XV. utcában. A szabadtéri létesítmény tavaly novemberben készült el, azóta igazi közösségi térként funkcionál.

Hazánkban a felnőtt lakosság csak 10-15%-a sportol rendszeresen – ezeket az arányokat növelné a kormány az egészség megőrzése érdekében. Többek közt ezért hirdették meg a Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Programot, melynek célja, hogy még több szabadtéri sportpark létesüljön országszerte. Itt Rákosligeten sokan élnek az ingyenes sportolási lehetőséggel.

A kültéri tornaeszközök alkalmasak az egész test átmozgatására, erőfejlesztésre, nyújtása, valamint az állóképesség, a koordináció és a dinamikus képességek fejlesztésére.

Rákosmentén összesen öt kültéri tornapark létesült az elmúlt 3 évben: a Rákos-patak partján, az Aranylúd, a Gyolcsrét, a Zrínyi, valamint a XV. utcában, de hamarosan átadják a Zsuzsanna téri létesítményt is.

Kiírták a tervtendert a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésére. Több 10 ezer ember problémáját oldaná meg a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése. Ennek megvalósulása minőségi ugrást jelentene a környék közösségi közlekedésében. A beruházásnak számos előnye lehet: a HÉV-ről nem kell átszállni a metróra, hanem egyenesen a belvárosba lehet utazni.

 Az összes tervezési munkára 8 év és 5 milliárd forint áll a rendelkezésre. A beruházás része a Rákosmentére vezető metróleágazás is.

Az első engedélyes szintű tervek egy év múlva készülhetnek el –mondta el a témával kapcsolatban Dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes. A fejlesztés megvalósításának első lépcsője az építési engedély megszerzése.

 A rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításának terve azért merült fel, mert a 17. kerület található a belvárostól a legtávolabb. Az elképzelés szerint a vonal Rákosfalvánál, a Körvasútnál ágazna ki az akkorra már összekötött 2-es metró és a gödöllői HÉV nyomvonalából. Innen többnyire a felszínen vezetne egészen Akadémia-újtelepig, ahonnan a föld alatt futna tovább. Rákoskeresztúr központjából a menetidő a belvárosba a jelenlegi 35 percről 23-ra csökkenne.

A szúnyogszezon az egyik legsúlyosabb állatbetegség, a szívférgesség kórokozójának terjedését is magával hozza. A Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézetben több kutyánál diagnosztizálták már. Dr. Olaszy Krisztián állatorvos felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség megelőzhető, de fontos a szűrővizsgálat.

6 hónapnál idősebb kutyák esetében először ugyanis egy szűrésre van szükség, ezután kezdhető meg a védekezés. A szúnyogok ellen májustól szeptemberig kell fokozottan védeni a háziállatokat. A betegségről a szívférgesség.hu oldalon lehet bővebben tájékozódni.

Elkészült és a nyár végére a kormány elé kerül a Digitális Oktatási Stratégia – jelentette be Deutsch Tamás július 25-én egy sajtótájékoztatón. A miniszterelnöki biztos szerint új szemléletmódra, tanulási folyamatokra, pedagógia módszertanra és digitalizációra nyitott oktatási környezetre van szükség.

 Áprilisban zajlott le az első Digitális Témahét az Újlak Utcai Általános Iskolában. Akkor az intézményeknek lehetőségük nyílt különböző témákat digitális eszközökkel feldolgozni. A jövőben valószínűleg többször lesz mód ilyen módszerek alkalmazására, hiszen elkészült a Digitális Oktatási Stratégia.

 A most elkészült stratégián keresztül az oktatási rendszerben jóval nagyobb szerepet kap a digitális világ. Czunyiné Bertalan Judit kormánybiztos elmondta: a gyerekek számára a digitalizációs világ már természetes.

 Palkovics László oktatásért felelős államtitkár kiemelte: az új nemzeti alaptantervben a digitális képességek és eszközök használata már nagy szerepet játszik majd. A gyorsan változó digitális világhoz az oktatásnak is alkalmazkodnia kell.

Az utazási kedv idén sem csökkent, viszont a biztonság lett a legfőbb szempont a nyári úti cél kiválasztásakor. – tudtuk meg Fodor Máriától, egy kerületi utazási iroda vezetőjétől. Az idei foglalásokból az látszik, 2016-ban a magyarok az eddig népszerű Törökország és Egyiptom helyett Spanyolország, Horvátország és Bulgária felé fordultak.

Nagyon komolyan befolyásolta az elmúlt időszak külpolitikai helyzete azt, hogy a nyaralni vágyók melyik úti célt választják idén.  A legnagyobb vesztese ennek Törökország. – hangsúlyozta Fodor Mária irodavezető. Míg tavaly az egyik legnépszerűbb célország közé tartozott, idén 30-40%-kal csökkent a törökországi utak foglalása. Ár-érték, minőségi ellátás és szolgáltatás tekintetében az idei sláger Bulgária, Horvátország és a spanyol régió.

Akik eddig Törökországban egy drágább szállodát foglaltak, most megengedhetik maguknak, hogy Spanyolországba menjenek nyaralni. – tette hozzá az irodavezető. Az idei szezonban továbbá kevesebb előfoglalás történt, mint a tavalyi évben. Ennek szintúgy az az oka, hogy nem mertek dönteni a magyar utazók. Noha a last minute utakat várták, abból idén rendkívül gyenge a választék.

Fodor Mária azt is kiemelte: az utazási irodák nagyon gyorsan reagáltak a politikai eseményekre. Váltottak ugyanis idén a kedvelt nyaraló desztinációkat illetően. Ibiza, Mallorca, Costa Brava, Costa Del Sol.  Egyebek mellett ezek a spanyol régiók is új úti célként kerültek bele a hazai katalógusokba, így gondoskodva a biztonságos nyaralásokról.

A szakember kérdésünkre elmondta: fejenként átlagosan 200 ezer forintba kerül egy külföldi nyaralás. Ez az ár egy hétre tartalmazza a repülőjegyet, a transzfert, a szállást és az ellátást.

Sikeres a 2011-ben elindított nemzeti dinnyeprogram, amit az is jelez, hogy az utóbbi években 6000 hektárra nőtt a görögdinnye termőterülete Magyarországon, és a fogyasztása is 20 százalékkal emelkedett.

2002-ben még Magyarország volt a világ harmadik legnagyobb görögdinnye-exportőre, a következő években azonban rendkívül negatív folyamatok zajlottak le ezen a területen. Így 2010-ig a 9 ezer hektáros termőterület a felére csökkent; ezt a folyamatot állította és fordította meg a nemzeti dinnyeprogram. – idézte fel Dr. Nagy István parlamenti államtitkár televíziónknak. Mint kiemelte: ismét nőtt a dinnye termőterülete, 11 ezer családnak nyújtva megélhetést.

A kormány kiemelt célja a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése, mivel ebben a szektorban a mostani átlagos évi 2,5 millió tonnás termelés 3,5 millió tonnára emelésével mintegy 100 ezer új munkahely teremthető az országban. – emelte ki Dr. Nagy István.

A dinnyefogyasztást népszerűsítő program arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar görögdinnye kiváló minőségű, fogyasztása egészséges, például a méregtelenítő hatása miatt.

A magyar dinnyét a keresztúri piacon most 110-170 Ft közötti áron adják, de az eladók szerint ez az összeg csökken fog, hiszen most indult be igazán a hazai gyümölcs szezonja.

 Nagy István parlamenti államtitkár elmondta: idén 240-260 ezer tonna termés várható. A hazai dinnyét nemcsak mi magyarok fogyasztjuk: a lengyelek és a németek különösen nagy mennyiséget vásárolnak tőlünk. A Földművelésügyi Minisztérium sikeres megállapodást kötött a magyar áruházláncokkal idén is, vagyis azok is az import gyümölcsök helyett a magyar dinnyéket helyezik a polcokra.