Védjük meg otthonunkat és közösségi értékeinket!” –ezt az egységes üzenetet hirdette közös sajtótájékoztatóján Borbély Lénárd Csepel, Riz Levente, Rákosmente és Ughy Attila, a 18. kerület polgármestere szeptember 18-án. A városvezetők arra buzdították a lakosságot, október 2-án minél nagyobb számban éljenek demokratikus jogaikkal, úgy, hogy NEM-mel szavazzanak a betelepítési kvótára.

Csepel városvezetése az elmúlt években nagyon sokat tett azért, hogy az ott élőknek élhető környezetet teremtsen.  Borbély Lénárd polgármester kiemelte: minden csepeli számára a legfontosabb a közbiztonság és a létbiztonság megóvása.

Riz Levente, 17. kerületi polgármester szerint a jövőben csak erősödik fog a menekültáradat. Mint mondta, Rákosmente lakossága 90 ezer főt számlál. Ha a bevándorlók ellepnék a kerületet, az önkormányzat nem tudná fenntartani a szociális ellátórendszerét.

Ughy Attila, 18. kerületi polgármester beszédében azt hangsúlyozta: a népszavazáson nem 1294 menekült idetelepítéséről döntünk, hanem arról, hogy kinyitunk-e egy kaput, aminek következtében utána tízezrek jöhetnek be szabadon az országba.

A sajtótájékoztatóval egy időben a helyszínen aláírásgyűjtést tartottak a FIDESZ-KDNP aktivistái.

A kényszerbetelepítés veszélyeiről tartott előadást Georg Spöttle szeptember 18-án a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A zsúfolásig megtelt színházteremben Georg Spöttle előadását Dunai Mónika, Rákosmente Országgyűlési képviselője vezette fel, aki nemcsak a 17. kerületi, de a kőbányai megjelenteket is köszöntötte. A képviselőasszony kiemelte: a 2004. december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta nem állt ekkora jelentőségű döntés előtt az ország. Akkoriban nem volt meg a szükséges szavazati arány, bár akik elmentek szavazni, ők a kettős állampolgárság mellett tettek hitet. Ezért is fontos, hogy minél többen elmenjenek szavazni, a képviselőasszony tehát arra kérte a jelenlévőket, hogy a népszavazásig hátralévő időben minél több emberrel beszélgessenek, és válaszoljanak mások felmerülő kérdéseire, hogy minél többen egy határozott nemmel szavazzanak.

Riz Levente polgármrester köszöntőjében rávilágított: Brüsszel nem 1294 menekültet akar betelepíteni Magyarországra, hanem sokkal többet, hiszen ez a szám nem lesz tartható. Húsz-harminc év múlva ugyanis azokban az országokban ahonnan elindult a migráns-áradat, meg fog duplázódni a népesség, és sokkal több migránst akarnak majd Európába betelepíteni, ők ugyanis akkor is jönni fognak a jobb élet reményében. Franciaországban és Németországban is odaadták a migránsokat az Önkormányzatoknak, hogy azok oldják meg a helyzetet. Egy kilencven ezres lélekszámú kerületben, mint amilyen Rákosmente, nincsen rá lehetőség, hogy a helyhatóság a  migránsokat elhelyezze az oktatási vagy szociális rendszerében. Teltházasak a bölcsődék, óvodák, és az iskolák a kerületben. A szociális segélyek körében sem tud az Önkormányzat a migránsok számára újabb támogatási eszközöket bevezetni. A városvezető rámutatott: Hogyha keresztényietlen dolog nemet mondani a betelepítési kvótára, akkor az főképpen nem keresztényi, hogy hamis ígéretekkel Európába csábítanak millió embert, majd mikor azok a jobb élet reményében idejönnek, akkor őket kvóták szerint kilóra elosztják, vagonokba terelik, majd életük végéig szociális gettókban élhetnek. A segítséget ott helyben kell megadni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni. – szögezte le beszédében. Ha a népszavazás sikeres lesz, akkor az nemcsak Magyarországon fog egy egyértelmű helyzetet teremteni, hanem Európában is lesznek a dolognak követői, és egyre több országban lehet majd népszavazás. Ez a döntés tehát egész Európáról szól.

A városvezető szavait Georg Spöttle is megerősítette, amikor elmondta, hogy az a kvóta, amit Brüsszel Magyarországra és a többi Európai uniós országra rá akar erőltetni, az elég „trükkös”, hiszen nemcsak 1294 betelepítendő migránsról van szó, ez a szám folyamatosan bővíthető. Afganisztán bejelentette, hogy nem vesz vissza senkit, tehát az afgán migránsokat is szétosztanák a szír, iraki, és más országokból érkező migránsokkal együtt, ez pedig növeli a terrorveszélyt. Németországban is láttak már rá példát, hogy nem minden afgán az, aminek vallja magát, hanem nagyon gyakran Pakisztánból érkeznek, és direkt az Iszlám állam küldi őket, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre. Spöttle a vele készített interjúban hangsúlyozta: az Iszlám állam átküldött egy magas rangú vezetőt az Európai Unióba, hogy ezeket a terrorsejtek koordinálja, és nagy valószínűséggel aktiválni is akarja őket. Franciaországba és Németországba nagy számban érkeztek bevándorlók, kinéztek bizonyos kerületeket, ahol már 80-90 százalékban kizárólag ők laknak. Elmennek dolgozni, a gyárakban és otthon is a saját nyelvükön beszélnek, az újságjaikat már nem repülők hozzák be az országba, hanem helyben nyomtatják, a televíziót, rádiót saját nyelven nézik. A gyermekeik úgy kerülnek be az iskolákba, hogy nem beszélik a befogadó ország nyelvét, ezért klikkesednek, lemaradnak a tananyagban, sokan közülük tizenhat évesen abbahagyják a tanulást, és betanított munkásként, vagy rosszabb esetben bűnözőként élnek a továbbiakban. Így  gyakorlatilag elmennek az integráció mellett. Georg Spöttle a fórumon arról tájékoztatta az embereket, hogy rövid illetve hosszú távon milyen veszélyei vannak az integrálatlan migránsok, továbbá a nem szűrt biztonsági kockázatot jelentő emberek beengedésének. Rövid távú veszély lehet az, hogy megnövekszik a bűncselekmények száma, Németországban például egy év alatt több mint kétezer szexuális bűncselekményt követtek el a bevándorlók, a hosszú távú kockázat pedig Spöttle szerint, hogy a párhuzamos társadalmak kialakulása olyan emberekkel, akik nem is akarnak beilleszkedni, sőt, a saját kultúrájukat és vallásukat rá akarják a befogadó ország lakosságára erőltetni, nagyon sok problémát hordoz magában. Dolgozni ezek a bevándorlók ugyanis nem tudnak, nem beszélik a nyelvet, ha a befogadó országban maradnak, többségük akkor is szociális segélyen fog élni. A veszélyt azzal lehet megfékezni, ha minél többet elmennek október 2-án és nem-mel szavaznak.

Gyerekek és szülők lepték el a nyár folyamán megújult Újlak utcai általános iskola udvarát az átadó ünnepségen. A régi már veszélyessé vált burkolatot felszedték és kicserélték. Emellett több zöldfelülettel látták el az udvart kis kertek formájában. Új padokkal, játszóeszközökkel, homokozókkal és egy műfüves pályával is bővült a terület.  Az eseményt Riz Levente polgármester beszéde nyitotta meg.

Az ünnepségen részt vett Dr. Varjúné Dr. Fekete Ildikó 17. kerület tankerületi igazgatója, aki örömét fejezte ki a régóta várt felújítással kapcsolatban.

Az esemény zárásaként a nemzeti színű szalag átvágásával az új alsós udvart hivatalosan is átadták.

Hagyományosan az Autómentes nap keretein belül rendezték meg a Hajrá Rákosmente futóversenyt. Az esős időjárás ellenére szeptember 17-én sokan nekivágtak a 2,5 vagy a 9 kilométeres távnak. A résztvevők hattól tizennégy éves korig, tizennégy és tizennyolc év között, valamint tizennyolc év felett külön korcsoportban indulhattak. A megmérettetésre közel 260 nevezés érkezett, több kerületi általános- és középiskolából is indultak diákok. Az első befutó Gergácz Bence volt. A verseny után a Ferihegyi úton felállított színpadon hirdettek eredményt. A legjobbak oklevelet, érmet és ajándékcsomagot kaptak.

Írásbeli feladatsor, szövegértés, levél és magnó. Korábban mindenfajta készség mérésére a 4 feladattípusból egyet-egyet kellett megoldaniuk a nyelvvizsgázóknak. Novembertől ez megváltozik. A  vizsgázónak az új rendszerben minden területen legalább 2 feladatot kell megoldani. 

A nyelvvizsgák kritériumait egy kormányrendelet szabályozza, amelytől nem térhetnek el a központok, bár a feladatok terén van mozgásterük. A vizsgán a vizsgázóknak mind a négy nyelvi részt teljesíteniük kell, ezek az olvasást, az írást, a hallást és a beszédet mérik. Már négy különböző szinten, belépő-, alap-, közép- és felsőfok, lehet nyelvvizsgát tenni, ezek az Európai Unió által meghatározott kategóriák.

Rákoshegyen, a víztorony kerítésén helyeztek el egy ún. zöld dobozt a nehéz sorsú rákosmentiek megsegítése érdekében. A postaládához hasonlító adományszekrénybe bárki bármikor betehet és ki is vehet mindenféle tartós élelmiszert: tejet, lisztet, cukrot vagy konzervet. A doboz tartalmát olyan embereknek szánják, akik úgy érzik, hogy a benne lévő dolgok megvásárlása anyagilag nehézséget jelentene nekik. A kezdeményezés nem új, ám Budapesten egyedülállónak számít. Az ötlet és a megvalósítás mögé a Rákoshegyi Polgári Kör tagjai sorakoztak fel, a zöld doboz létrejöttét rajtuk kívül Szabó Tiborné és Bényi Zsolt rákoshegyi önkormányzati képviselők is támogatták.