hírek
Rendőrség nyílt nap középiskolásoknak
Kilencedikes és tizedik osztályos diákok látogattak el a XVII. kerületi Rendőrkapitányságra. Nyílt napot tartottak ugyanis a rendőrségen szeptember 28-án. Három intézményből: a Békésy György Szakközépiskolából, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumból, valamint a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumból érkeztek tanulók.
Többféle állomás várta a diákokat. Kipróbálhatták a „részeg szemüveget”, egy motoros szimulátort vezethettek, készíthettek tenyérlenyomatot, de a rendőrautót is megtekinthették közelebbről.
De az épületben is várták őket különböző állomások. A Rákosmenti Polgárőr Egyesület például egy rövid előadással készült, melyben a polgárőrök munkáját mutatták be, valamint felhívták a figyelmet arra: az 50 órás közösségi szolgálatot akár az egyesületnél is teljesíthetik, mint ifjú polgárőrök. Ezen kívül a diákok megnézhették a különböző típusú fegyvereket és felszereléseket, valamint bemehettek az előállítóba is.
Ezután pedig egy intézkedés taktikai és közelharc bemutatót tartott a Centra Volk orosz önvédelmi rendszer oktató csoport. Az eseményre három kerületi intézményből mintegy 160 diák látogatott el.
Zenei műveltségi vetélkedőt rendeztek
Bartók Béla születésének 135. évfodulójára a Rákoshegyi Bartók Zeneház kétfordulós zenei műveltségi vetélkedőt rendezett középiskolások számára. A „Bartók Rákoskeresztúron 1912-20ig” elnevezésű megmérettetés döntőjére szeptember 26-án került sor.
A diákoknak Bartók Béla Rákoskeresztúron töltött évei alatt született szerzeményekből kellett felkészülni, mint amilyen a Kékszakállú Herceg Vára vagy a Csodálatos mandarin.
A versenyzőket illusztris zsűri értékelte. Szinetár Miklós az Operaház főigazgatója, Kiss B. Attila Kossuth-díjas magánénekes, Gombos László a Zenetudományi Intézet muzikológusa valamint R. Szabó István a Bartók Rákoskeresztúron című könyv szerzője. Bokor Jutta, a verseny szervezője és a Bartók Zeneház vezetője szerint a megmérettetésen már a felkészüléssel nyernek a gyermekek, hiszen a feladatok megoldásához jól kell ismeri Bartók műveit, és ez a tudás egy életen át a diákok javát szolgálja.
Az elődöntőn szerzett pontokat a csapatok a döntőre is tovább vitték. A fináléra a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola 1-es csapata érkezett éllovasként, az előnyüket a vetélkedő végéig megtartották. Második lett a budapesti Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola csapata, harmadik helyezést pedig a gödöllői Török Ignác Gimnázium ért el.
Hajdu Szabolcs díjnyertes filmje a Maros Moziban
Mozi premier előtt láthatta a közönség Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál című filmjét szeptember 26-án a rákosligeti Maros Moziban. Az alkotás – melyet itt is teltház fogadott - idén nyáron Karlovy Vary-ban a legjobb filmnek és a legjobb színésznek járó Kristály Glóbuszt nyerte el. A vetítést követően közönségtalálkozót tartottak a rendező-főszereplő részvételével.
Hajdu Szabolcs fődíjas filmjét a hivatalos bemutató előtti napokon országszerte 10 filmklubban vetítették. Az egyik helyszín szeptember 26-án a Maros Mozi volt, ahol dr. Szilágyi Erzsébet médiaszociológus, az esemény házigazdája vezette fel a Karlovy Vary-ban debütált alkotást a közönségnek.
A bemutató közönségtalálkozóval folytatódott, melyen a főszereplő-rendező Hajdu Szabolcs és a film további két alkotója válaszolt a feltett kérdésekre.
Hajdu Szabolcs filmjének alapjául a szintén általa rendezett színházi előadás szolgált. Története szerint Farkas és felesége, Eszter, valamint kisfiuk kénytelenek befogadni otthonukba Eszter nővérének, Ernellának Skóciából visszatérő családját. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, felszínre hozva a szereplők közt feszülő ellentéteket.
A 3 millió forintos összköltségből forgatott film elhozta Karlovy Varyból a fesztivál fődíját, a színész-rendező pedig díjat kapott alakításáért. A drámát szeptember 29-től játsszák a mozikban, ettől függetlenül a lakásvetítések – mint közösségi élménymegosztás – a jövőben is folytatódnak.
17 Újrakezdés
A 17 Újrakezdés című kiállításon idén is bemutatták a Vigyázó Sándor művelődési Ház festőiskolájának növendékei, hogy mit alkottak az előző tanévben. A Vágó Zoltán által vezetett Iskola tizenhárom esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit olyan emberek számára, akik vonzódnak a festészethez. Az évek során egyre több tanuló csatlakozott, és mostanra jelentős létszámmal működik az intézmény, amely inkább tanfolyamként üzemel, mintsem iskolaként. A festőiskola növendékei amellett, hogy megtanulhatják a művészeti ág fortélyait, egyfajta önképzésen is részt vesznek, hiszen olykor a saját határaikat feszegetik, sőt olykor át is lépik azt.
Húszéves a RÁCUK
Színes programokkal, sporteseményekkel várja egész évben a kerületben élő cukorbetegeket a Rákosmenti Cukorbetegekért Közhasznú Egyesület, azaz a RÁCUK. Az egyesület idén ünnepli 20. születésnapját. A Rákoskerti Művelődési Házban szeptember 27-én tartottak klubnapot a korábbi és a jelenlegi vezetőségi tagok részvételével.
A tagok egészségi állapotát rendszeresen ellenőrzik, valamint előadások keretein belül hasznos információkat kapnak orvosoktól, dietetikusoktól betegségük kezelésével kapcsolatban. Az előadásokon kívül sok közös programot szerveznek az egyesület tagjainak.
A RÁCUK egyesület rendszeresen részt vesz az Autómentes Napon és a május elsejei rendezvényeken is. A klubnapokon orvosok, dietetikusok tartanak előadást.
Nem csak a klubnapokon van lehetőség a vizsgálatokra, az Egyesület rendszeresen tart ügyeletet is, ahol szintén vércukor-, vérnyomásméréssel, valamint tanácsadással várják az érdeklődőket.
Makovecz Imrére emlékeztek
Filmvetítéssel tisztelegtek a rákoskertiek Makovecz Imre halálának ötödik évfordulója alkalmából a Rákoskerti Művelődési Házban szeptember 27-én. A megemlékezésen az építész egykori barátja, Koltay Gábor filmrendező történetei útján idézték fel Makovecz Imre szellemiségét. Az eseményen szó esett az első budapesti Makovecz-templomról, amelyet Rákoskerten építhetnek fel.
Cimbalomvilág - Herencsár Viktória könyvbemutatója
Szeptember 23-án a Vigyázó Sándor Művelődési Házban mutatták be Herencsár Viktória „Cimbalomvilág” című kötetét. A kerületi cimbalomművész, egyetemi docens, a Cimbalom Világszövetség elnöke újonnan megjelent könyvében ismerteti azt az ősi hangszert, amelyet ez évtől Hungarikummá is nyilvánítottak.
A bemutatón a művésznő élőzenével illusztrálta az instrumentum történetét, típusait, megszólaltatásának módszereit. Ezeken túl azonban a négyezer éves kultúrával rendelkező húros hangszer szak-és kottairodalmát, de a cimbalomoktatás jelenlegi helyzetét is fellelhetik könyvében az olvasók. A cimbalomművész kötete a Nemzeti Kulturális Alap támogatásában jelent meg. A művet megtalálhatják a nagyobb könyvesboltokban is.
Családi nap a Hófehérke óvodában
A Hófehérke Óvodában már tizenharmadik alkalommal gyűltek össze a szülők és a gyerekek családi nap keretében szeptember 24-én. Az intézmény mindig fontosnak tartotta az óvoda és a család kapcsolatát: többek között ezért is szerveznek meg ilyen eseményeket.
Riz Levente polgármester beszéde után hirdették ki a 2016-os év Köszönet-díjának nyertesét. Idén Benkóné Ütő Zsófia, a szülőket képviselő Óvodaszék egyik tagja kapta az elismerést, Mecseki Hargita szobrászművész alkotását. Az eseményre meghívást kapott Rőthler István özvegye is abból az apropóból, hogy nemrégiben az elhunyt újságíró teljes bohócgyűjteményét az intézménynek adományozta. Továbbá köszöntötték az óvoda Brunszvik Teréz-díjas pedagógusát, Hermann-né Eger Mártát is a rendezvényen.
A Rákosmente TV médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program keretében támogatja
Havi 17 fix
Mi itt, Rákosmentén így vagy úgy, de mindnyájan a 17-es szám bvkörében élünk. Nem, tényleg nem gondolunk rá naponta, és nem mondjuk el fnek-fának, hol lakunk, de módfelett örülünk például annak, hogy a kerületünket már nagyon régóta senki sem hívja Rákosborzasztónak. Itt, a Havi 17 fixben pedig igyekszünk körbejárni a 17-es szám minden lehetséges vonatkozását, a matematikától a mvészetekig.
A tizenhetes szám apró titkai
Tudták, hogy a 17-es a kitartás száma? A hosszú, kemény munkával elért sikereké. Ez azért még a szkeptikusok számára sem hangzik rosszul, akik ugye köztudottan idegenül barangolnak a numerológia világában, azt viszont minden bizonnyal kívülről fújják, hogy a 17-es prímszám, mert csak eggyel és önmagával osztható. Pedig egyes ezoterikus álláspontok szerint kiváló tőzsdeügynök, pénzügyi- és életvezetési tanácsadó, sőt adott esetben még producer is válhatna belőlük, feltéve, ha bármely hónap tizenhetedik napján jöttek a világra. Férfiként határozottak, céltudatosak, de mégsem elég kitartóak, nőként pedig kimondottan tűzrőlpattant jelenségnek számítanak a tizenhetedike szülöttei. A 17-es szám alatt lakók sikeresek lehetnek munkájukban, és mindenben, ami pénzügyekkel, és az igazság kiharcolásával kapcsolatos. Ha ez a szám szerepel tehát a lakcímkártyánk megfelelő rovatában, akkor bátran üzemeltethetünk otthonunkban ügyvédi irodát, de lakásunk akár egy alapítvány székhelyéül is szolgálhat - sikeresen. A 17-es szám kultusza nem reked meg azonban az ezotéria világában, jelentősége már ősidők óta megmutatkozik. Fontos szám ugyanis a Bibliában, az ókori filozófiában, az alkímiában és a szakrális építészetben egyaránt. Az olasz kultúrában közismerten balszerencsés kicsengése van, mivel római számos változatának betűit átrendezve a latin VIXI, azaz az „éltem” szó rakható ki belőle. Ezért az olaszoknál sokszor nincs 17. emelet, sem 17-es szoba az épületekben, és az Alitalia légitársaság járatain sincsen 17-es üléssor. Pedig ez az ominózus szám egyetlen területen akár pénzre váltható szerencsét is hozhat: a lottó esetében. Persze nem ismerjük pontosan a számok népszerűségi statisztikáját, az ugyanis a Szerencsejáték Zrt. birtokában van, de nem hozza nyilvánosságra. Így nem kaphatunk pontos képet arról, hogy mennyire jó ötlet a szelvényen a tizenhetest beikszelni. Pedig a preferált számok között –nálunk, rákosmentieknél – ez is teljes joggal helyet kaphatna.