Közel százszázalékos feldolgozottság mellett a népszavazáson részt vevők 98,3 százaléka,  3 282 928  ember utasította el a migránsok kényszerbetelepítését. Országosan 55758-an szavaztak igennel. A kormány a népszavazás eredményének megfelelően kezdeményezi az alaptörvény módosítását.

Elsöprő arányban voksoltak nem-mel a XVII. kerületben is. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján a következőképpen alakult a népszavazás Rákosmentén.

A XVII. kerületben a szavazatok összeszámlálása után  27 431-et találtak érvényesnek. Ezek közül 26 963 "nem" szavazat érkezett. Százalékban kifejezve   az urnához járuló szavazópolgárok 98,29 %-a voksolt a kötelező betelepítési kvóta ellen az október 2-ai népszavazáson, és csupán 1,71% mondott rá igent, ami mindösszesen 468 szavazatot jelent.

Riz Levente polgármester a népszavazás napján nyilatkozott televíziónknak. A vele készült interjúban kihangsúlyozta, hogy a referendummal összefüggésben nagyon fontos lehetőséget kaptak a magyar emberek, hogy nemet mondjanak arra, hogy kívülről, külföldről mondják meg azt, hogy mit kell tenniük. A népszavazás arról szól, hogy a magyarok életéről magyarok döntsenek. Franciaországban például nem kérdezték meg az embereket, hogy befogadják-e a bevándorlókat, és meggondolandó, hogy mi is akarunk-e olyanformán élni az elkövetkezendő évtizedekben, mint a most a franciák.

Városvezetői szempontból szintén különleges jelentőségű a referendum: a migránsokat a kormányok ugyanis mindenhol Európában az önkormányzatokra testálták át, hogy azok oldják meg a lakhatásukat, a szociális támogatásukat, az iskoláztatásukat, valamint az életfenntartásukhoz szükséges dolgaikat is. Riz Levente ezzel kapcsolatban kiemelte: polgármesterként nem tudna felelősséget vállalni mondjuk több ezer bevándorlóért itt Rákosmentén. Nincsen ugyanis annyi bérlakás, óvodai és iskolai férőhely, továbbá a szociális támogatásukra sincsen lehetősége a helyhatóságnak. A realitás tehát az, hogy a kerület és az ország nem bírná el ezt a terhet. Nem a bajnak kell idejönnie, hanem a megoldásnak kell ott megjelennie, ahol a probléma keletkezett.

grafikon: Nemzeti Választási Iroda

„Mozarttal Carmenhez” címmel rendeztek koncertet a Zene Világnapjára szeptember 29-én a Vigyázó Művelődési Házban. A hangversenyen a Bartók Béla Zeneiskola Concerto Filharmónia Szimfonikus Zenekara lépett fel, vezényelt Balogh Lázár. Az esten Bálint Natália szopránénekesnő, valamint Jevgenyij Alekszejev zongoraművész működött közre.

Dunai Mónikának, Rákosmente országgyűlési képviselőjének közleményét szó szerint idézzük.

"A rákosmenti szavazók elsöprő többsége 98,29%-a NEMmel szavazott a népszavazáson.
A részvételt tekintve is az élbolyban végeztünk a budapesti kerületek között: a rákosmentiek 42,79%-a jelent meg a szavazóhelyiségben.

Mi, rákosmentiek, úgy döntöttünk: csak mi, magyarok dönthetjük el, kikkel szeretnénk együtt élni, milyen jövőt akarunk magunknak, gyermekeinknek, milyen Magyarországot építünk magunknak. Ez a döntést kötelezőnek tekintjük, és továbbra is elszántan megteszünk mindent a magyar emberek biztonságáért, védelméért! Köszönet Rákosmentének!"

Szeptember 24-én nyílt tárlat az Erdős Renée Házban, Szalai László és Szalai Zsófia keramikusművész, Szalai Szilvia tervezőgrafikus, valamint Szalai Sára díszlet- és jelmeztervező alkotásaiból.

Bár mind a négyen különböző utakat járnak, a szabadság és az újító szellem mindegyikük munkájában megmutatkozik. Szalai Szilvia tervezőgrafikus főként kalligráfiákat állított ki. A művészt leginkább a pozitív és negatív terek érzelmekre gyakorolt hatása foglalkoztatja. Szalai László keramikusművész alkotásaiban – elmondása szerint – a természet és az anyag szeretete jelenik meg.

Szalai Zsófia keramikusművész munkáira jellemző a kísérletező szemlélet, az anyag újszerű felhasználása, és a formabontó megoldások, mint például ez a betonból készült alkotás.

A kiállítás a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság partneri támogatásával valósult meg.

Kilencedikes és tizedik osztályos diákok látogattak el a XVII. kerületi Rendőrkapitányságra. Nyílt napot tartottak ugyanis a rendőrségen szeptember 28-án. Három intézményből: a Békésy György Szakközépiskolából, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumból, valamint a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumból érkeztek tanulók.

Többféle állomás várta a diákokat. Kipróbálhatták a „részeg szemüveget”, egy motoros szimulátort vezethettek, készíthettek tenyérlenyomatot, de a rendőrautót is megtekinthették közelebbről.

De az épületben is várták őket különböző állomások. A Rákosmenti Polgárőr Egyesület például egy rövid előadással készült, melyben a polgárőrök munkáját mutatták be, valamint felhívták a figyelmet arra: az 50 órás közösségi szolgálatot akár az egyesületnél is teljesíthetik, mint ifjú polgárőrök. Ezen kívül a diákok megnézhették a különböző típusú fegyvereket és felszereléseket, valamint bemehettek az előállítóba is.

Ezután pedig egy intézkedés taktikai és közelharc bemutatót tartott a Centra Volk orosz önvédelmi rendszer oktató csoport. Az eseményre három kerületi intézményből mintegy 160 diák látogatott el.

Bartók Béla születésének 135. évfodulójára a Rákoshegyi Bartók Zeneház kétfordulós zenei műveltségi vetélkedőt rendezett középiskolások számára. A „Bartók Rákoskeresztúron 1912-20ig” elnevezésű megmérettetés döntőjére szeptember 26-án került sor.

A diákoknak Bartók Béla Rákoskeresztúron töltött évei alatt született szerzeményekből kellett felkészülni, mint amilyen a  Kékszakállú Herceg Vára vagy a Csodálatos mandarin.

A  versenyzőket illusztris zsűri értékelte. Szinetár Miklós az Operaház főigazgatója, Kiss B. Attila Kossuth-díjas magánénekes, Gombos László a Zenetudományi Intézet muzikológusa valamint R. Szabó István a Bartók Rákoskeresztúron című könyv szerzője.  Bokor Jutta, a verseny szervezője és a Bartók Zeneház vezetője szerint a megmérettetésen már a felkészüléssel nyernek a gyermekek, hiszen a feladatok megoldásához jól kell ismeri Bartók műveit, és ez a tudás egy életen át a diákok javát szolgálja.

Az elődöntőn szerzett pontokat a csapatok a döntőre is tovább vitték. A fináléra a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola 1-es csapata érkezett éllovasként, az előnyüket a vetélkedő végéig megtartották. Második lett a budapesti Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola csapata, harmadik helyezést pedig a gödöllői Török Ignác Gimnázium ért el.

Mozi premier előtt láthatta a közönség Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál című filmjét szeptember 26-án a rákosligeti Maros Moziban. Az alkotás – melyet itt is teltház fogadott - idén nyáron Karlovy Vary-ban a legjobb filmnek és a legjobb színésznek járó Kristály Glóbuszt nyerte el. A vetítést követően közönségtalálkozót tartottak a rendező-főszereplő részvételével.

Hajdu Szabolcs fődíjas filmjét a hivatalos bemutató előtti napokon országszerte 10 filmklubban vetítették. Az egyik helyszín szeptember 26-án a Maros Mozi volt, ahol dr. Szilágyi Erzsébet médiaszociológus, az esemény házigazdája vezette fel a Karlovy Vary-ban debütált alkotást a közönségnek.

A bemutató közönségtalálkozóval folytatódott, melyen a főszereplő-rendező Hajdu Szabolcs és a film további két alkotója válaszolt a feltett kérdésekre.

Hajdu Szabolcs filmjének alapjául a szintén általa rendezett színházi előadás szolgált. Története szerint Farkas és felesége, Eszter, valamint kisfiuk kénytelenek befogadni otthonukba Eszter nővérének, Ernellának Skóciából visszatérő családját. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, felszínre hozva a szereplők közt feszülő ellentéteket.

A 3 millió forintos összköltségből forgatott film elhozta Karlovy Varyból a fesztivál fődíját, a színész-rendező pedig díjat kapott alakításáért. A drámát szeptember 29-től játsszák a mozikban, ettől függetlenül a lakásvetítések – mint közösségi élménymegosztás – a jövőben is folytatódnak.

A 17 Újrakezdés című kiállításon idén is bemutatták a Vigyázó Sándor művelődési Ház festőiskolájának növendékei, hogy mit alkottak az előző tanévben. A Vágó Zoltán által vezetett Iskola tizenhárom esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit olyan emberek számára, akik vonzódnak a festészethez. Az évek során egyre több tanuló csatlakozott, és mostanra jelentős létszámmal működik az intézmény, amely inkább tanfolyamként üzemel, mintsem iskolaként. A festőiskola növendékei amellett, hogy megtanulhatják a művészeti ág fortélyait, egyfajta önképzésen is részt vesznek, hiszen olykor a saját határaikat feszegetik, sőt olykor át is lépik azt.