Mindenki számára elérhető könyvterjesztési pontot állított fel a Könyvszolgálat Kulturális Egyesület a Fő tér mellett, ahol jelképes összegért lehet hozzájutni a könyvesboltokban akár több ezer forintért kínált kötetekhez. A kezdeményezés kerületi szintű megvalósulását Rákosmente városvezetése is üdvözölte.

2017-ben indult útjára az a mára országos szintű, sőt határokat is átívelő kezdeményezés, amelynek keretében immár Rákosmentén is jelképes 300, illetve új könyvek esetében 600 forintos egységáron juthat hozzá bárki olyan kötetekhez, amelyeket a könyvesboltokban több ezer forintért értékesítenek. Maga az ötlet egy felmérés nyomán született meg, ami rávilágított: az úgynevezett  Z generációs, azaz az 1995 és 2009 között születtek gyerekek 90 százaléka egyáltalán nem olvas, köszönhetően az elmúlt évek informatikai robbanásának. – mondta el televíziónknak Veress Márton, a Könyvszolgálat Kulturális Egyesület  alapítója.

Az egyesület a határon túlról beszerzett, és könyvterjesztési célokra átalakított szekerekről kínálja a könyveket a járókelőknek.

A kötetek jelentős részét pedig magánszemélyektől vásárolja meg, emellett sokan adományokkal is hozzájárulnak a közhasznú könyvárusítás sikeréhez.

Budapesten jelenleg négy, a Dunántúlon pedig további három szekér működik olyan forgalmas tereken, amelyek közelében nagyon kevés a könyvesbolt. Nemrég egy árusítási pontot Rákosmente központjában is kihelyeztek.

Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselője is kilátogatott a könyves szekérhez, hogy vásároljon néhány kötetet a jó cél iránti kiállásának szimbólumaként. A képviselőasszony utalt rá, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően a Fő tér funkciója kibővül, és akár könyvek között is válogathatnak ott az olvasni vágyó  kerületiek.

2017 októberében kereste meg Rákosmente Önkormányzatát a Könyvszolgálat Kulturális Egyesület egy  helyi szintű könyvterjesztési pont létrehozásának ötletével. Riz Levente polgármester támogatta a kezdeményezést, így a kapcsolatfelvételt követően találtak egy olyan helyszínt, amely kellően forgalmas és népszerű a kerületben, így esett a választás a Fő térre.

Magyarországon növekedett az élve születések száma az elmúlt hat évben. - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréseiből. A 2011-es adatokhoz képest egyre többen vállalnak gyermeket, aminek oka sok tényezőre vezethető vissza, köztük a családokat segítő állami intézkedések is szerepelnek.

A születésszám terület szerint vizsgálatánál érdemes a születések számát a népesség létszámához viszonyítani, ez az arány pedig arra enged következtetni, hogy Borsod-Abaúj Zemplénben született a legtöbb gyermek a tavalyi esztendőben. Azt követő helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve Hajdú-Bihar megye áll, amíg a legalacsonyabb értékek Zala, Békés és Vas megyében tapasztalhatók. Budapesti viszonylatban a 12. kerületben jött világra a legtöbb csecsemő.

A melegedő időjárás miatt a gépkocsi tulajdonosoknak érdemes már a tavaszi időszak elején elvégeztetni a téli abroncsok cseréjét. A legtöbb autós akkor váltja le a gumikat, amikor tartósan plusz 20 Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet. A munkálatokat elvégző műhelyekben ekkor a legnehezebb szabad időponthoz jutni, és nemcsak a téli abroncsainkat tehetjük tönkre, hanem a közlekedés is veszélyesebbé válik a késlekedés által.

 Ezért a szakértők szerint  már akkor érdemes elvégeztetni ezt a műveletet, amikor az átlaghőmérséklet eléri a 7 Celsius fokot.

Fontos rendszeresen, legalább évente egy alkalommal megvizsgálni autónk abroncsainak állapotát. Ha maga a tulajdonos ellenőrzi a kerekeket, ehhez segítséget jelentenek a gumik lamellái közötti kopásjelzők.

A magyar időjárási viszonyokhoz a 4 évszakos abroncsok is megfelelnek, számos autótulajdonos használja, vagy keresi ezt a megoldást is. Ebben az esetben azonban fontos, hogy minőségi, és jó teszteredményekkel rendelkező márkát válasszunk, valamint azt is fontos figyelembe venni, hogy ezek a gumik maximum 5-6 centiméteres hó mennyiségig használhatóak biztonságosan.

A XVII. kerületre általánosan jellemző, modern kertvárosi jelleghez igazodó gyermeknevelő intézmények kialakítására törekszik Rákosmente önkormányzata, amely sikerrel vett részt a Környezet és Energia Operatív Program  pályázaton. Ennek köszönhetően nagyszabású korszerűsítési munkálatok indulnak meg az Aprófalva és a Mákvirág Óvodában, illetve a Nefelejcs Bölcsődében

A beruházások részleteiről sajtótájékoztató keretében számolt be Riz Levente polgármester és Dunai Mónika országgyűlési képviselő. Az Aprófalva Óvoda energetikai korszerűsítését célzó beruházás nyitórendezvényére. A városvezető a helyszínen kiemelte: a 70-es években elkezdett - több ütemben felépített –intézmény mára már elöregedett, így időszerűvé vált a felújítása, több fontos pillér mentén. Az egyik az épület külső homlokzatának hőszigetelése és burkolása, renoválása. Szintén nagyon fontos a tetőfelújítás és a nyílászárók cseréje.

Rákoskeresztúr másik intézménye, a Mákvirág óvoda is hasonló műszaki tartalommal és korszerű eljárással újul meg, a projekt részeként hőszigetelési munkálatokat végeznek, a tetőzetet kijavítják, az ablakokat kicserélik, valamint az épülethez tartozó kertet is rendbe hozzák a szakemberek. A két projekt fő finanszírozója az Önkormányzat, amely a teljes költség 65% át állja, a maradék 35% -ot pályázati úton biztosítják. A harmadik beruházás a Dormánd utcai Nefelejcs Bölcsődét érinti.

A talaj kedvezőtlen adottságai, a duzzadó agyag okozta problémák miatt egy úgynevezett mikro cölöpözési eljárással biztosítani kell az épület stabilitását és azt követően történhet meg az energetikai korszerűsítés.

Ennél az intézménynél a felújítás teljes, 285 millió forintos költségét a helyhatóság biztosítja, míg az óvodák esetében 288 millió forintos beruházás valósul meg, 187 millió forintos kerületi önrésszel.

Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a XVII. kerület jól tükrözi a kormány azon szándékát, hogy családbarát országot építsen. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha mindenki biztonságba érzi magát.

A fizikai biztonság mellett legalább ennyire fontos a biztos anyagi háttér megteremtése, az otthonteremtés, a munkahelyek biztosítása, hogy ne jelentsen terhet a családok számára a gyermekvállalás. Legalább ennyire fontos, hogy a gazdaság erősödésével csökkent a munkanélküliség.  A képviselőasszony hozzátette: a gazdaság erősödésével a városok és települések egyaránt erősödnek, ahogyan közöttük Rákosmente is. Azzal pedig, hogy a kabinet átvállalta az adósságot az önkormányzatoktól, lehetőséget biztosított arra, hogy a helyhatóságok jó és felelősségteljes döntésekkel tudják fejleszteni a településeiket.

Rákosmente a miénk, Rákosmentieké! Ez volt a vezérmotívuma Dunai Mónika országgyűlési képviselő sajtótájékoztatójának, amelyet Riz Levente polgármesternek, valamint a FIDESZ  önkormányzati képviselőinek  részvételével tartott a Rákos-patak menti Nyilas-táblán.  A városvezetés, valamint Dunai Mónika, a XVII. kerület jelenlegi, és az április 8-ai országgyűlési választásokon jelöltként ismét elinduló országgyűlési képviselője mindent megtesz annak érdekében, hogy Rákosmente az itt élőké maradjon, és ne kelljen engedni Brüsszel arra vonatkozó nyomásának, amely szétosztaná az unió tagállamai között a bevándorlókat, az adott ország egyes összefüggő zöldterületein – így akár Rákosmentén is - migránstelepeket létrehozva. A képviselőasszony minden érintettet biztosított afelől, hogy a városvezetés nem hagyja, hogy bárki is szemet vessen a XVII. kerület parkjaira, tereire, óvodáira, iskoláira, vagy zöldövezeteire.  Utalt rá, hogy a rákosmentiek szeretnek itt élni, ebben az otthonos, tágas, kertvárosi régióban. Meg kell őrizni tehát azt a fajta biztonságot, amely lehetővé teszi, hogy nyugodtan el lehet engedni a gyerekeket az iskolába, hogy este, sötétedés után ki lehet menni az utcára, vagy futni egyet a Rákos-patak mellett. Jól látható azonban, hogy azokban az országokban, ahol teret engedtek a betelepítési hullámoknak, ez az idillikus állapot nem tartható. Dunai Mónika kiemelte, hogy amennyiben a felső korlát nélküli kötelező betelepítési kvótát Brüsszel ráerőlteti hazánkra, és ebben a törekvésben a magyar ellenzéki pártokban partnerére akad, akkor tekintettel arra, hogy Budapesten elenyésző az egybefüggő zöldterületek száma, Rákosmente viszont fővárosi szinten a legtöbb ilyen jellegű területtel rendelkezik, adottságainál fogva kiszemelhetővé válik migránstelepek létesítésére. A képviselőasszony egyértelművé tette: a városvezetéssel egyetemben mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje a XVII. kerület azon értékeit, mint amilyen a sajtótájékoztató helyszínéül választott Nyilas-tábla is, amelyet kizárólag a Rákosmentén élők érdekében tartott meg fejlesztési területnek a helyhatóság.

A gyalogos balesetek legfőbb oka az lehet, ha egy járókelő hirtelen lelép a járdáról az úttestre,vagy  nem győződik meg arról, hogy az autóvezetők megadják-e számára az elsőbbséget, illetve tiltott helyen kísérli meg az átkelést. A XVII. kerületben a leginkább balesetveszélyes helyszínek között a Pesti, a Péceli, a Zrínyi, illetve a Ferihegyi utat tartjuk számon, ezeken az áthaladás különös körültekintést igényel. A követési távolság be nem tartása, a gyorshajtás, a kanyarodási szabályok áthágása ezeken a szakaszokon gyakori baleseti forrásnak számít. A Pesti út például két-két sávos a legnagyobb szakaszán, és a járművezetők nem számítanak arra, hogy az előttük lévő sofőr forgalmi okból vagy irányváltoztatási szándékból lelassít, nem tartanak megfelelő távolságot, így nem tudják elkerülni az ütközést. A XVII. Kerületi Rendőrkapitányság, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat, és a Rákosmenti Polgárőrség együttesen szervezett egy olyan akciót melynek keretében március utolsó hetében Rákosmente különböző pontjain szólítják meg a gyalogosokat, felhívva a figyelmüket a különböző közlekedésbiztonsági programokra, az autóvezetőket ugyanakkor arra figyelmeztetik, hogy a gyalogátkelőhelyek mellett adják meg az elsőbbséget az átkelni készülő gyalogosoknak.

Március 28-án sajtótájékoztató keretében jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, hogy a március 1-jétől hatályba lépő havi 130 ezer forint praxistámogatást a hét folyamán kapják meg a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, valamint az alapellátó fogorvosok. Az államtitkár hangsúlyozta: a praxisok finanszírozásának mértéke évek óta nő, 2010 óta mintegy 70 százalékkal emelkedett. Rétvári Bence elmondta: míg 8 évvel ezelőtt havi 807 ezer forintból gazdálkodhattak a háziorvosok, mostanra több mint 1,5 millió forint áll rendelkezésükre hivatásuk gyakorlásához.

Az államtitkár emellett felhívta a figyelmet arra a jogszabályra is, amely által az önkormányzatok elengedhetik a háziorvosi vállalkozások iparűzési adóját. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke hangsúlyozta: a kormány felismerte, hogy az alapellátás megerősítése alapvető népegészségügyi kérdés, a támogatás mértéke pedig számottevően emelkedett.

Ünnepélyes keretek között adták át a Gregor József Általános Iskolának az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet, amelyet azok a tanintézetek érdemelhetnek ki, melyek kiemelkedő munkát végeznek a tehetséges gyermekek gondozásában. A cím elnyerése tárgyi támogatással is járt, melyet az iskolában működő szakkörök számára biztosítanak. Az eseményen beszédet mondott Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselője, Dr. Varjuné Dr. Fekete Ildikó, a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményvezetője, Márton Katalin, a Nemzedékek Egymásért Egyesület elnöke, valamint Bella Tibor igazgató.