A hagyományoknak megfelelően a 17. kerület kilencvenedik, kilencvenötödik, illetve a századik életévüket betöltő polgárait Rákosmente Önkormányzata nevében idén is felköszöntik. Ezúttal Barta Istvánné, Margit néni vehetett át kilencvenedik születésnapja alkalmából virágot, valamint egy –Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt – emléklapot Szabó Tiborné és Virág Mihály önkormányzati képviselőktől június 14-én.

Margit néni 1928. június 14-én született Soltvadkerten. Első szülött gyermek volt a családban, összesen hárman voltak testvérek. Fiatal korában arról álmodozott, hogy varrónőként keresi majd a kenyerét, az élet azonban úgy hozta, hogy végül otthon, a földeken kellett segítenie, később pedig vasútnál helyezkedett el. 1951-ben házasodott össze férjével.

A szépkorú hölgy kedvenc elfoglaltságai közé tartozik manapság a tévénézés és a rádióhallgatás, szellemi frissességét pedig saját bevallása szerint is az olvasásnak köszönheti.

Margit néni jelenleg Rákoscsabán él kisebbik lányával, és annak szűk családjával. Az idős néninek két gyermeke, hat unokája, valamint öt dédunokája van.

Krosnói Járás és Rákosmente Önkormányzatának tízéves testvérvárosi együttműködését újította meg a két település vezetősége június 9-én Lengyelországban.  Az erre az alkalomra készíttetett kétnyelvű díszoklevelet Jan Juszczak járási elöljáró, Adolf Kasprzyk járási hivatalvezető-helyettes, Fohsz Tivadar alpolgármester és Horváth Tamás alpolgármester írták alá a helyszínen. Másnap, azaz június 10-én tartották meg a XIX. Nemzetközi Egyházi és Pravoszláv Kórusok szemléjét a duklai katolikus templomban, ahol a 17. kerületet a Liszt Ferenc Vegyeskar képviselte.

Éhség a szerelemre, hatalomra, családra, és az elismerésre. Ezt az érzésvilágot járja körül és helyezi fókuszba legújabb színdarabjában Gyevi-Bíró Eszter rendező, a Gózon Gyula Kamaraszínház jövő évadában. A Rómeó és Júlia című tragédia célközönsége elsősorban a fiatalabb nemzedék, de az előadás alkotói szívesen fogadnak minden olyan korosztályt, amelynek tagjai újra át akarják élni a szívbemarkoló történet részleteit, és kíváncsiak önmaguk és mások véleményére, szabad megnyilvánulásaira egy interaktív színházi nevelési program keretében.

A mindössze egyetlen hónapos próbafolyamat utolsó simításait végzi a társulat, a színészgárda október közepétől havonta 2-3 alkalommal adja majd elő a darabot.

Kelemen Attiláné fia, Attila, és menye Ilona társaságában fogadta otthonában az őt köszöntő Dr. György-Rúzsa Ágnest, Rákosmente jegyzőasszonyát, és dr. Füzesi Péter kerületrészi önkormányzati képviselőt. Az ünnepelt mozgalmas életútja Debrecenben vette kezdetét, 1923. június 13-án. Berettyóújfalun nevelkedett nagy szeretetben. Édesapja szíjkészítő mester, és a debreceni kettes huszárezred zászlóvivője volt, édesanyja pedig cipőfelsőrész-készítő. Olga néni 1943-ban, Sopronban végzett óvónőként. Az egyetemre már szabó-varró ismerettel, és zenei és énektudással érkezett. Férjével, két fiával, Zsolttal és Attilával, valamint szüleivel együtt, 1957-ben költöztek Berettyóújfaluról, Rákoscsabára. 

Élete során fontos tapasztalat volt számára első óvodapedagógusi munkája. Az egyetem után, 20 évesen Székelyföldre került, a 400 lelket számláló Felsőrákosra, ahol segítőjével egymaga vezette a község óvodáját, 80 gyermekről gondoskodva. A XVII. kerületbe kerülve dolgozott a Bulyovszky-, a Tanár- és a Robogó utcai, továbbá a Piroska Óvodában is. Több mint 20 évig volt a helyi Vöröskereszt titkára. A hosszú és boldog élethez elengedhetetlennek tartja a rendszert a mindennapokban, és az értékes emberi kapcsolatokat.

Amíg egészsége engedte, Olga néni nap - mint nap kertészkedett. Éveken át babákat és kerámia vázákat gyűjtött. Manapság leginkább pihenéssel tölti idejét, a gyermekekkel és jótékonysággal kapcsolatos televíziós műsorokat kedveli. Férjét és kisebbik fiát elveszítette, nagyobbik fia gondoskodik róla. Három unokája és öt dédunokája is rendszeresen meglátogatja. A születésnapi köszöntésen túl, Kelemen Attilánét több évtizedes óvodapedagógusi munkája, és 75 évvel ezelőtt megszerzett képesítése elismeréseként, Rákosmente Önkormányzata gránit díszoklevélben is részesítette, június 1-jén. 

Az áprilisról augusztusig tartó úgynevezett fióka-szezonban számos bejelentést kap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a megmentendő állatokról. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az utódok többsége nem árvult el valójában, ezért úgy lehet rajtuk a leghatékonyabban segíteni, ha nem fogjuk be őket.

A viharos időjárás során előfordul, hogy az erős szélben lengedező, esőtől terhelt ágakon megdől a madárfészek, és kiesnek belőle a fiókák.  Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője hangsúlyozta: hogyha a többnyire még csupasz, vak sarjak nem sérültek meg, úgy ne szakítsuk el az őket tápláló és nevelő szüleiktől.

A szakértő kiemelte: szárnyasaink nem használják szaglásra az orrnyílásukat hazánkban, így a tévhitekkel ellentétben kezünkkel is visszatehetjük a kicsinyeiket a lakhelyükre. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy mégis hazaviszi az állatot, szinte bizonyosan csökkenti az egyedek elengedést követő túlélési esélyeit.

Fontos, hogy csak akkor segítsünk az állaton, ha erre valóban szükség van, és vállalni tudjuk az ezzel járó terheket, miközben végig ügyelünk arra, hogy a jó szándékunk ne okozzon jelentősebb károkat.

 fotó: mme.hu

Csökkentették a vonatkozó adminisztratív terheket, ennek következtében pedig március 15-étől egyszerűbbé és gyorsabbá vált a Családi Otthonteremtési Kedvezmény igénylése, amely még több igénylő számára vált elérhetővé. A kezdeményezés eredményességét jól mutatja, hogy 2018 első negyedévében az érintettek 3 394 darab lakást vettek használatba.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2015. júliusi bevezetése óta eltelt időszakban több mint 75 ezer CSOK kérelem lett befogadva. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a támogatási forma igénybevételével legalább 300 ezer ember tudott új otthonba költözni vagy akár építkezni.

A kabinet eddig több mint 300 milliárd forintot fordított az otthonteremtésre. Az államtitkár hozzátette, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény felhasználásában további bővülés várható annak köszönhetően, hogy az idei évi költségvetés erre a célra 225,3 milliárd forintot irányoz elő.

Június 9-én a Vigyázó Sándor Művelődési Ház adott otthont az Újjászületés Rehabilitációs Alapítvány 8. születésnapi ünnepségének. A daganatos betegségekből gyógyult nők a táncterápiás órákon elsajátított koreográfiákat mutathatták be az érdeklődőknek. Legéndi Veronika klubvezető szerint az érintettek a zene és a mozgás által visszanyerhetik nőisségüket, ezáltal jól érezhetik magukat a bőrükben, ami a teljes fizikai- és szellemi regenerálódáshoz nélkülözhetetlen.

A klub vezetője hozzátette: hosszú, sikeres út áll az alapítvány mögött, ezért fontos, hogy a jelenlévők az ünnepi rendezvényen az elmúlt év kulturális- és sporttevékenységeire is visszatekintsenek.

Az Újjászületés Rehabilitációs Alapítvány munkássága a nyár folyamán sem szünetel, júliusban tánc- és élménytáborral várja a jelentkezőket, amelyet a szervezők a születésnapi eseményen befolyt tombolabevételből fognak finanszírozni.

Vágó Zoltán festőművész 15. éve rendez kiállításokat tanítványai munkáiból a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Ballonyi Galériáján. Az „Összefogás-festőiskolák éves kiállítása” című tárlaton 30 amatőr művész 80 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A növendékek tanulmányaik során különböző technikákat sajátíthatnak el: az olajfesték és az akril használata, valamint az akvarell- és pasztell képek készítése is állandó témája a tanóráiknak.

Vágó Zoltán hozzátette: Festőiskoláival kapcsolatban arra a legbüszkébb, hogy barátságokat kovácsol össze az együtt töltött idő. A kurzus további célja, hogy a művészeten keresztül mindenki új színt vihessen mindennapjaiba, akár előképzettség nélkül is, valamennyi korosztályban. A 17. kerületi 17-es csoport, és a 9.kerületi Rembrandt kör tagjai számos témában mutathatják be tehetségüket, és fejezhetik ki legmélyebb érzéseiket.

A rendezvényen Kiss László népzenész működött közre, aki a tárlat tematikájának megfelelően a természethez és a valláshoz köthető dalokat adott elő, többek között az „Ismerős itt minden ösvény” című vers megzenésített változatát.