A Lánglovagok Egyesület legújabb tájékoztató füzete foglalkozik a menekülési útvonalakon történő szabálytalan tárolással, azaz a folyosókon, közlekedő terekben elhelyezett növények és használati tárgyak okozta veszélyekkel, szó van benne a vagyonvédelmi rácsokról, a dohányzás baleseti kockázatairól, az oltó készülékekről, a hő- és füstelvezető berendezésekről, a száraz tűzivízvezeték-rendszerekről, valamint az oltási felvonulási területekről is. A tűzvédelmi leírást kiadó szervezet 2006-ban kezdte meg működését. – mondta el Kis-Guczi Péter, a Lánglovagok Egyesület elnöke.

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, valamint az 1%-os szja-felajánlásokból befolyt összegből 3000 példányban készült el a kiadvány, ezek nagy részét a Lánglovagok Egyesület a társasházak közös képviselőin keresztül juttatja el az érintetteknek. Az összefoglaló ugyanakkor elektronikus formában is elérhető, szabadon terjeszthető - olvasható a szervezet honlapján, ahonnan le is lehet tölteni a brossurát. A Lánglovagok munkatársai arra kérik a társasházak lakóit, hogy akik találkoznak a tájékoztatóval, közvetítsék másoknak is a benne szereplő tudnivalókat, töltsék fel a közösségi oldalakra, segítsenek abban, hogy minél több emberhez eljussanak az információk. 

Március 12-én Szedő Béláné az otthonában fogadta Fohsz Tivadar alpolgármestert, és dr. György-Rúzsa Ágnes jegyzőt, hogy felköszöntsék őt 100. születésnapja alkalmából. A vendégek virágcsokor, és egy Orbán Viktor miniszterelnök kézjegyével ellátott emléklap kíséretében adták át jókívánságaikat az asszonynak, aki örömmel osztott meg történeteket életének elmúlt 100 esztendejéből. Szedő Béláné – vagy ahogyan hozzátartozói szólítják: Zsóka mama – 1919. március 12-én született Budapesten a Bábaképzőben. Egy ideig szüleivel, bátyjával és nővérével élt a fővárosban, azonban édesapja gazdatiszt lett Nagykanizsán, így vidékre, Nagyrécsére költözött a család. Zsóka néni eleinte magántanuló volt, majd a nagykanizsai lánygimnáziumban folytatta tanulmányait. Az érettségit követően költözött fel ismét Budapestre, ahol kezdetben könyvkötőként dolgozott, 1945-ben pedig a filmszakmában helyezkedett el jelmezkivitelezőként. Elmondása szerint leginkább az Apa című magyar játékfilmben szeretett a stáb tagjaként közreműködni.

Az ünnepelt kétszer ment férjhez, mindkét házasságából egy-egy leánygyermek született, az évek során pedig 3 fiú unokával, és 2 fiú dédunokával bővült a család, akikre mindig is szívesen fordított időt.

Zsóka néni 10 éve költözött kisebbik lányához Rákosmentére, jelenlegi hobbija a puzzle, amelynek kirakásával akár késő estig is el tudja foglalni magát.  A szépkorú hölgy a 100. születésnapja alkalmából készített torta felett azt kívánta, hogy történeteit jegyezzék meg a fiatalok, és adják tovább a következő generációnak.  

A családvédelmi akcióterv júliustól életbe lépő egyik jelentős eleme az úgynevezett babaváró támogatás, amelyet azok a fiatal házasok igényelhetnek, ahol az édesanya 18 és 40 év közötti. A gyermeküket tervező párok 10 millió forintos kamatmentes kölcsönt vehetnek fel, az utódok születésével pedig a törlesztés ideje kitolódhat, vagy akár meg is szűnhet.

Novák Katalin kiemelte: abban az esetben, amennyiben a szülők később, a felfüggesztés után kezdik visszafizetni a kapott hitelt, a maximális összeg utáni havi törlesztő részlet 50 ezer forint lesz, 20 éves futamidővel. A kormány az otthonteremtéshez is több kedvezményt nyújt, a kétgyermekesek illetve nagycsaládosok szintén élhetnek a kölcsönfelvétel lehetőségével használt lakások vásárlása esetén.

Július elsejétől legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást kaphatnak a legalább három gyereket nevelő családok új, minimum hétszemélyes személyautó vásárlásához. A 2022. december 31-ig igényelhető támogatás összege az autó bruttó vételárának maximum a felét teheti ki – tette hozzá az államtitkár.

Király Tamás gitárművész bemutatójával vette kezdetét az Erdős Renée Ház új szerzeményeit bemutató kiállítás. Ádám Ferenc muzeológus a címválasztással kapcsolatban elmondta: megvásárolt, ajándékba kapott, esetleg megtalált művekről van szó, amelyeket a köz javára tesznek elérhetővé különböző módokon, most éppen tárlat formájában.2014-től a Nemzeti Kulturális Alap-program képző-és iparművészettel foglalkozó kollégiumának a gyűjteménygyarapítási célok támogatására kiírt pályázatain jellemzően sikeresen nyert meg az Erdős Renée Ház különböző összegeket az egyes művek megvásárlására. Az intézmény 2015-ben ünnepelte negyedszázados évfordulóját, az elmúlt 25 esztendő során pedig mintegy 600 alkotó munkáját láthatta a közönség. A Vigyázó Sándor Művelődési Házban ezúttal 17. kerületi alkotók elmúlt 5 évben keletkezett műtárgyai kerültek a figyelem középpontjába.

A 2018-as esztendő győztesének, a Hétszínvirág Óvodának bevonulásával vette kezdetét a Makk Marci Sport- és Egészségnap. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tornatermében megtartott rendezvény jól példázza, hogy a kerület vezetése jelentős hangsúlyt fektet a Rákosmentén élő gyermekek egészségének megőrzésére. A zsűrihez Dunai Mónika országgyűlési képviselő idén is csatlakozott. A képviselőasszony köszöntő beszédében elmondta, hogy nemcsak az egyéni teljesítményekről szól ez a nap, hanem arról is, hogy a gyerekek egységben, közös célért versenyezve tölthetnek el minőségi időt.

A Makk Marci Sport- és Egészségnapot végül ismét a Hétszínvirág Óvoda csapata nyerte, akik újabb egy évig őrizhetik a vándorkupát. A 2. helyen a Hófehérke Óvoda végzett, míg a dobogó 3. fokára a Betlehem Óvoda növendékei állhattak fel. A díjakat Fohsz Tivadar alpolgármester, a zsűri elnöke, és Koszorúsné Tóth Katalin önkormányzati képviselő adták át. A támogatóknak köszönhetően azonban mind a 15 résztvevő közösség kapott ajándékokat.

Ilonka néni maga is nagy családban nőtt fel, hat testvére volt, férjével Pállal, akit édesapja révén ismert meg, 6 gyermeket nevelt fel. Első három gyermekükként lányaik, Ilona, Emília, és Irén születtek meg, őket három fiú, Ferenc, József és Mihály követte. A pár sajnos egy fiút elveszített, Pál 5 éves korában, egy orvosi műhiba következtében hunyt el. Életének a családja mellett, fontos része volt a főzés. Mosogatóként kezdett dolgozni, majd konyhalány volt, és egyre feljebb jutva, végül már szakácsokat is tanított. Többek között a hagyományos töltött káposzta, a vékony palacsinta és az újházi tyúkhúsleves elkészítésére is, amely gyermekei egyik kedvence.

Ilonka néni 15 unokával és 8 dédunokával büszkélkedhet. A kérdésre, hogy mi az övéhez hasonló hosszú élet titka, csak jókívánságokkal válaszolt, minden neki gratuláló jelenlévőnek hosszú, egészséges életet remél. A születésnapi ünnepségen tortával is készültek Ilonka néninek, akit fia Ferenc, dallal is köszöntött. 

Tóth-Vásárhelyi Réka kiállítása nyitotta meg kapuit március elsején az érdeklődők számára a Rákoscsabai Közösségi Házban.A kokeshi-babákat bemutató tárlat a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat egyik állomása. Utalt rá nyitóbeszédében dr. Füzesi Péter, önkormányzati képviselő. Hazánk 1869-ben működött együtt először az ázsiai néppel a két ország közötti kereskedelmi és hajózási szerződés értelmében.

A jeles évfordulón a magyarok nem csak Japánban emlékeztek meg, hazánkban is számos a témához kötődő programot szerveznek, amelynek ékes példája volt a kokeshi-tárlat is. A rendezvényen kiállító Tóth-Vásárhelyi Réka fontos felkérést kapott a jubileum apróbóján, hatvan darab kokeshi-baba előállításával bízták meg a tokiói magyar nagykövetség részére. A műveknek fontos szerepe van: kormányajándékok válnak belőlük. A fából faragott babák mindemellett a japán népművészet szerves részét képezik, jellegzetességük, hogy nem létezik két egyforma belőlük. Tóth-Vásárhelyi Réka célja az, hogy a japán kultúra ezen szeletét minél szélesebb körben megismerjék.

 A megnyitó zárásaként Kenéz László, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója játszott japán bambuszfuvolán. Ezt követően az érdeklődők megtekinthették az alkotásokat, majd maguk is megpróbálkozhattak a készítésükkel.