Bár az előrejelzések alapján az elkövetkezendő két hétben is az enyhe, csapadékos időjárás lesz meghatározó hazánkban, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértői szerint már most elkezdhetünk felkészülni az énekesmadarak etetési szezonjára. Orbán Zoltán, az MME szóvivője az idei esztendőben is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az téli ellátás remek lehetőséget nyújt az embereknek a szárnyasok megfigyelésére, ugyanakkor a különböző etetőlátogató fajoknak ez alapvetően nem létszükséglet. 

Abban az esetben, ha az eleség kihelyezése mellett döntünk, fontos, hogy az első fagyok beköszöntétől ezek tartós megszűnéséig – akár április közepéig – folytassuk azt. A madárvédelmi tevékenységet megkönnyíti továbbá, hogy manapság már megannyi etetésre-itatásra alkalmas eszköz könnyedén elkészíthető házilag, de számos boltban meg is vásárolhatjuk azokat. 

Emellett darálatlan mákot, almát, ökölnyi méretű állati zsiradékot, valamint háló nélküli cinkegolyót is kihelyezhetünk az állatok számára. Orbán Zoltán kiemelte: Magyarországon közel 50 madárfaj látogathatja az etetőket, illetve azok környékét – beleértve olyan ragadozókat, melyek a kisebb testű madarakra, rágcsálókra vadásznak –, így számos élménnyel gazdagodhat az, aki megfelelő módon gondoskodik róluk.

Szeptember 9-én a Márton-napi népszokások kerületek előtérbe a Rákoshegyi Közösségi Házban, így elsőként egy asztali bábos mesét láthattak az érdeklődők a Varázsbab Meseműhely előadásában. Ezt követően a családi hagyományőrző esemény népi játékokkal folytatódott Ledán Imola ének-zene pedagógus közreműködésével. 

A foglalkozás során hangsúlyos szerepet kapott a zene, a tánc és a közös éneklés egyaránt, a programokhoz pedig az óvodások és kisiskolások egyaránt örömmel csatlakoztak. Ledán Imola szerint fontos, hogy a szülők kihasználják az ehhez hasonló alkalmakat, ugyanis az ilyenkor elsajátított tudásanyaggal akár otthon is fejleszthetik gyermekeiket. 

Bár az esős idő elmosta a szabadtéri gyertyagyújtást, a Közösségi Házban megannyi lámpás készült. Palaga Lili első alkalommal vett részt a rendezvényen. Számára a kézügyességet igénylő tevékenykedés tetszett a legjobban, azonban a Márton-nap kapcsán is számos információval gazdagodott.

Herencsár Viktória cimbalomművész zenei előadásával vette kezdetét a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság legújabb kiállításának megnyitója november 8-án. A Rákoscsabai Művelődési Házban bemutatásra kerülő alkotások egészen november 29-ig tekinthetők meg a helyszínen.

Feledy Balázs köszöntőjét annak távolléte miatt Szabó Tiborné, a szervezet elnöke olvasta fel. Írásában a művészeti író kiemelte: a közösség különlegessége abban rejlik, hogy nemcsak képző,- ipar,- és fotóművészek alkotják, hanem olyan 17. kerületi személyek is, akik civil foglalkozásuk mellett a kulturális közeg valamely területén tevékenykednek.

A társaság elnöke hozzátette: a jelenlegi tárlat azért is érdekes, mert számos fiatal életében ez volt az első olyan alkalom, amikor alkotásait a nagyközönség előtt mutathatta be. A kiállítás törzsanyaga meglehetősen színes: textilmunkák, olajfestmények, valamint vegyes technikával és grafittal készített képek, kerámiaszobrok tárulnak az érdeklődők elé. A Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság rákoscsabai kiállításáról hosszabb összefoglalót a november 15-ei Kaleidoszkópban láthatnak majd.

Nagy Anikó, Rákoskeresztúr önkormányzati képviselője 90. születésnapja alkalmából Réthyné Dr. Szakács Mártát virágcsokorral, illetve egy Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt emléklappal köszöntötte november 8-án. Márti néni Tiszanánán született 1929-ben. Édesapja gyógyszerészként dolgozott, ez pedig olyan inspirációt jelentett az ünnepelt számára, hogy a későbbiek folyamán ő is ebben a szakmában tevékenykedett 39 esztendeig. Első férje elvesztését követően 1960-ban kötött ismét házasságot: két gyermeke, hat unokája és egy dédunokája született, de a második is hamarosan világra jön majd.

Márti néni 1978-ban került fel Budapestre, 20 évvel ezelőtt költözött Rákoskeresztúrra, itt éli mindennapjait a lányával szomszédos házban. Az idős hölgy a hosszú élet titkát a másokhoz való igazodásban látja.

November 9-én szombaton, Harmónia nap címmel rendezett találkozót a KÖZHÁLÓ Egyesület, amely tevékenységével jelen van többek között a társadalmi szemléletformálás, a hagyományőrzés, a környezetvédelem, egészségmegőrzés - prevenció, szociális-, család-, és ifjúságvédelem, valamint a kreatív alkotó munka területén. A közhaló egyesület hétvégi rendezvényén az érdeklődők előadásokat hallhattak többek között a test és lélek közti harmónia, a művészet valamint a holisztika témájában L. Gácsi Éva művészet mediátortól,

Gácsi László terapeutától és Professzor Dr. Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebésztől.

Az eseményen továbbá az Újjászületés Rehabilitációs Alapítvány táncbemutatójával, kézműves foglalkozással, rovásírás játékokkal és ingyenes vérnyomásméréssel várták a családokat a szervezők.

 

 

A Magyar Innovációs Szövetség a 2019/2020-as tanévre 29. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, amelyre bármilyen újító jellegű találmánnyal, alkotással, kutató vagy fejlesztő, illetve tudományos munka eredményével lehet pályázni. A megmérettetésen minden olyan fiatal részt vehet, aki 1999. október elseje és 2006. augusztus 31-e között született, valamint még nem kezdte meg a felsőoktatási tanulmányait - mondta el Dr. Antos László, a szövetség ügyvezető igazgatója.

A kétfordulós verseny első szakaszára 2019. november 27-éig kell leadni a tervezeteket. A második részben, melyre 2020. április elsejéig kell benyújtani a pályázati anyagokat, a tovább engedett versenyzőknek már le kell jegyezniük a méréseiket, meg kell építeniük az adott eszközt, és ki kell dolgozniuk a megoldást problémafelvetésükre. Ezt részben írásos formában tehetik meg, de egy személyes meghallgatás keretében egyaránt vázolniuk kell munkájukat.

Csatornaépítés közben Árpád-kori sírokra bukkantak a munkások a Rákoscsabai Református Egyházközség temploma előtt. Az 1300-as években, azaz az Árpád-korban a terület Csabarákosa településhez tartozott, melynek régi temploma romjaiban megmaradt az 1900-as évekig. Ennek helyén épült fel a jelenlegi református templom, amelynek közelében megtalálták a leleteket. A feltárás során, melyet a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei végeztek, 12 felnőtt és gyermek csontvázára leltek rá, illetve bronz és ezüstékszerek is előkerültek. 

A szakemberek a középkori templom ismerete okán már sejtették, hogy további tatárjárás előtti maradványok kerülhetnek elő a területen, valamint nem ezek az első XVII. kerületi Árpád-kori leletek. Korábban gödörházak romjait tárták fel a közelben.

A 12 felnőtt és gyermek tetemeit kiemelték, a továbbiakban antropológusok vizsgálják majd a csontokat a Budapesti Történeti Múzeumban, hogy meghatározzák az életükben elszenvedett betegségeket, illetve a nemüket és pontos életkorukat.