Magyarországon a MÁV teljes hálózatán, 5800 közúti vasúti átjáró működik. Ezeken a helyszíneken évente, körülbelül 60 közlekedési baleset történik, melyeknek több mint a fele, halálos kimenetelű. A háttérben szinte kivétel nélkül a síneken átkelők figyelmetlensége, rossz helyzetfelmérése, vagy ritka esetekben a szándékosság áll. Egy vonat akár 2000 tonnát is nyomhat, egy 100-120 km/órás sebességgel közlekedő szerelvény fékútja pedig akár 1 km is lehet. A XVII. kerületben és környékén, naponta 100-nál is magasabb a menetrendszerinti utasszállító, és az áthaladó tehervonatok száma. Ebben a térségében ezért a vasúthoz kapcsolódó baleseti statisztikákat, 90%-ban a gyalogos gázolások vezetik. 

Egy vasúti baleset során nem csak a vonat útjába kerülők vannak veszélyben, hanem a mozdonyvezető, az utasok és a jegyvizsgálók is, nem beszélve az évente több százmillió forint összegű anyagi kárról. 

A tragédiák megelőzése érdekében, lépéseket tesz az Országos Rendőr-főkapitányság is, főként rendszeres, közös vasúti közlekedésbiztonsági ellenőrzésekkel. 
A rendőrségen kívül az Országos Mentőszolgálat, illetve a Katasztrófavédelem is részt vett a MÁV által 2021 tavaszán elindított ÜTKÖZÉSPONT című kommunikációs kampányban, amelynek célja, hogy felhívja minden közúti közlekedésben résztvevő figyelmét a szabályok betartásának fontosságára, és tudatosítsa a veszélyforrásokat főként a fiatalokban.

Rákosmente Önkormányzatának szociális városrehabilitációs programja új lehetőséget tárt fel a kerület vonatkozásában, elindult ugyanis az Újlak utca felújítása, illetve megkezdődött az úgy nevezett Innova park építése is a Garzonházak környezetében. A munkaterületet május végén adták át, a beruházás részleteit Dunai Mónika országgyűlési képviselő, Horváth Tamás polgármester valamint Petrőczy Dániel a körzet önkormányzati képviselője ismertette. A városvezető a fejlesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy a projekt keretében egy lakó-pihenő övezet kerül kialakításra, amely a Borsó utca és az Újlak utca között helyezkedik majd el.

A polgármester hangsúlyozta: a Garzonházak energetikai korszerűsítése is része a fejlesztésnek, a hiányzó forrás biztosítására a városvezetés a kormánytól kapott ígéretet. Amint Petrőczy Dániel, Rákoskeresztúr önkormányzati képviselője utalt rá: 40 évvel ezelőtt senki nem gondolt még arra, hogy napjainkra ilyen jelentős ütemben meg fog növekedni a gépjárművek száma, a beruházás részeként így új parkolóhelyek kialakításával is számolhatnak a környéken élők.

Dunai Mónika országgyűlési képviselő kiemelte: a kezdetektől fogva célként tűzte ki maga elé a kerület vezetése, hogy Rákosmentén szép, zöld, otthonos környezetet teremtsen az itt élők számára. Ez a korszerűsítés pedig, - amely Rákoskeresztúr panelházas részét érinti -,  szintén elősegíti ezeket a törekvéseket.

Az Újlak utca felújítása, valamint az Innova park építése várhatóan október végéig fejeződhet be.

88 esztendővel ezelőtt, 1933-ban kezdte el felparcellázni és értékesíteni a mai Rákoskert területén meglévő birtokait ifjabb báró Schell Gyuláné, így ezt az évet tekinthetjük a kerületrész alapítási időpontjának. Rákosmente Önkormányzata valamint a Rákoskerti Polgári Kör korábban ennek tiszteletére hívta életre az évente megrendezésre kerülő Rákoskert Napját, mely bár idén a koronavírus járvány miatt szintén elmaradt, a bárónőre való megemlékezést azonban megtartották június 2-án, a róla elnevezett főtéren lévő emléktáblánál. 

Idén ünnepeljük Rákoskert fennállásának 88. évfordulóját, azonban a pandémiás helyzetből adódóan, ezúttal sem kerülhetett sor a Rákosmente Önkormányzata és a Rákoskerti Polgári Kör által életre hívott Rákoskert Napjára. Ugyanakkor június 2-án az érintettek koszorút helyeztek el az ifjabb báró Schell Gyuláné tiszteletére állított emléktáblánál, június 7-én pedig a kerületrészi művelődési ház munkatársai színes programforgataggal várták a látogatókat. 

Június 6-án a Rákoskerti családi délutánon, kicsiket és nagyokat egyaránt ámulatba ejtett különleges trükkjeivel Szabó István. Az előadóművész tehetsége nem véletlen, ugyanis a nagypapája hozta létre az első hazai bűvészkellék szaküzletet, mellyel a magyar bűvészet emblematikus figurájává vált. A mesterség azóta apáról fiúra száll a családban. 

Eközben arcfestés, csillámtetoválás, angol nyelvi klub és kirakodóvásár várta az érdeklődőket, majd a legkisebbeket Csicsi bohóc szórakoztatta az interaktív műsorával. Kiss Dávid a feleségével és óvodás lányával érkezett a helyszínre. A legtöbb programon aktívan részt is vettek, mivel a családnak már nagyon hiányoztak a különféle kikapcsolódási lehetőségek. 

Ugyanakkor az aktuális járványügyi előírásoknak megfelelően, a rákoskerti rendezvényen való részvétel ezúttal is regisztráció és védettségi igazolvány ellenében volt lehetséges. 

A délután folyamán a felnőttek is megtalálhatták a számukra érdekes programot, ugyanis sor került a Rákoskerti Polgári Kör által alapított díjak átadására.

- A Polgári Erények Megőrzéséért díjat, amit azok a polgári körös tagok kapnak, akik még nem részesültek egyéb állami vagy önkormányzati elismerésben, de megérdemlik, mert olyan közösségi emberek, és olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, ami példaértékű. - mondta el Szelepcsényi Sándor, a Rákoskerti Polgári Kör elnöke.

Az idei évben Janikné Megyeri Rita és Varga Kálmán vehette át az elismeréssel járó bronz plakettet, valamint a díszes oklevelet. Mindemellett az előzetesen regisztrált helyiek kézhez kaphatták Szelepcsényi Sándor „Dokumentum és Képgyűjtemény Rákoskert múltjából” című kötetét, melyet a szerző kérésre örömmel dedikált. 

A tematikus album – melyet lapozgatva rákoskerti lakosok, események, dokumentumok, továbbá épületek történetét ismerhetik meg az olvasók – nagy sikert aratott az érdeklődők körében. A megjelentek pedig részletesebben is betekintést nyerhettek a könyv hátterébe, mikor is a nagyközönség előtt tette fel kérdéseit a szerzőnek Lukács Klára, az Ascher Oszkár Színház színművésze. A könyvbemutatón többek között Zsuzsa Mihály kerületi előadóművész is közreműködött.

Fotó: Rákosmenti Pirítós

A lakott területeken június közepéig lehet számítani a fiókáikat védelmező madarak, elsősorban a varjúfélék, azon belül is a dolmányos varjak olykor félelmet keltő támadásaira – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Még inkább gyakori a hazánkban szintén honos bütykös hattyú szülők agresszivitása, ugyanis az állatok fészekhagyó, de még ügyetlen utódaikat elszántan védelmezik. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint Európában alig él olyan madár, amely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent. A lakott területeken, ezen belül városi környezetben is gyakori dolmányos varjak fiókái májusban és júniusban ereszkednek le a fészkekből, ilyenkor a szülők elszántan, ha veszélyt éreznek, akár agresszívan védelmezik utódaikat. A varjakkal kapcsolatos hasonló esetek viszonylag ritkák, azonban a vizeinkben honos, szintén fészekhagyó, szürke pelyhes tollú fiókáit vezetgető bütykös hattyúk támadására, már gyakrabban lehet számítani, továbbá nagyságuk illetve erejük miatt veszélyesebbek is – hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán szóvivő.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője kiemelte: támadó madarak esetében is hasonlóan kell eljárni, mint az emberre rontó kutyáknál: nem szabad hátat fordítani, szembe kell fordulni a madárral. Karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek, valamint kiabáljunk rá az állatra. Rámenősebb madarak esetén, védekezésre lehet használni a kezünk ügyében lévő szatyrot, táskát, kabátot vagy kalapot. A bütykös hattyú költési és fészekhagyási periódusa szerencsére nemigen fedi az emberek fürdőzési időszakát, a klímaváltozással azonban ezek a ciklusok közelednek egymáshoz. Ha külföldre utazunk, a tenger és óceánpartokon jellemző, akár sas nagyságúra is megnövő sirályokra érdemes ügyelni, Ők ugyanis a tengerparti büfék és éttermek közelében, ételeink megszerzése céljából indíthatnak támadást ellenünk a levegőből.

A Lélek-Kertész program keretében, június 3-án Rákosmentére látogatott a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének vezetősége, hogy a növénytermesztéshez szükséges eszközöket és magokat átadja a Rácuk tagjainak részére. Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke hangsúlyozta: Magyarországon közel egymillióan élnek diagnosztizált diabétesszel, a koronavírus járvány pedig minden embert fizikailag és lelkileg egyaránt megviselt. A szervezetnek az a célja a kezdeményezéssel, hogy ezeket a terheket enyhítsék, egyebek mellett a kertészkedés lehetőségének megteremtésével. 

A Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott megemlékezés a Jókai Mór Református Általános Iskola udvarán. Az évforduló tiszteletére szervezett műsor keretében az intézmény diákjai a trianoni békediktátum megkötéséhez vezető legfontosabb események sorát idézték fel. 

Rákosmente Önkormányzata Rózsahegyi Péter környezetvédelmi tanácsnok kezdeményezésére május végén mintegy 700 óvodás számára osztott szét virágmagokat a helyi kisgyermeknevelő intézményekben, így többek mellett a rákoskeresztúri Napsugár Óvodában is. A felajánlás apropója a méhek és a beporzók napja volt, mellyel kapcsolatban Rózsahegyi Péter hangsúlyozta: a mezőgazdaság jelentős mértékben ezeknek a szorgos rovaroknak a meglétén alapul, és ha a fennmaradásukat veszély fenyegeti, az negatívan befolyásolja az élelmiszertermelést és saját életünket is. Ennek okán indult el a helyi szintű kezdeményezés is, melynek célja, hogy egészen fiatalkortól a környezet védelmére ösztönözzék a gyerekeket. 

A különféle virágmagokat Tubolyné Szabó Kinga intézményvezető vehette át. Mint utalt rá: intézményük korábban többször is elnyerte az Örökös Zöld Óvoda címet. Növendékeiket ennek a szemléletnek megfelelően nevelik nap, mint nap, és bíznak abban, hogy azok a ballagók, akit most ezeket a magvakat megkapják, a környezetvédelemről szerzett hasznos információkat és a tudatosságot is magukkal viszik majd az életben.